Takács Péter: Vannak orvosok, akik többet keresnek, mint az államtitkárok

"Nézze, alapvetően a fő irányokban az orvosi kamara egyetért. A részletkérdésekben van köztünk vita, de a fő célokat nem vitatja senki, de ha vitatnák, szerintem akkor hibát követnének el – válaszolta Takács Péter egészségügyért felelő államtitkár a Telexnek arra a kérdésére, hogy visszavonják, vagy módosítják-e az egészségügyi rendszer átalakítását érintő kormányzati terveket, miután a Magyar Orvosi Kamara (MOK) tiltakozóakciót indított ennek akadályozása érdekében.

Ez egy konzekvens, koherens és megalapozott folyamat

– jelentette ki a Belügyminisztérium államtitkára, felidézve, hogy a rendszer átalakítására és fejlesztésére már több éve, több lépést tettek. Takács Péter éppen ezért “nem érzi szükségességét annak, hogy gyökeresen a feje tetejére állítsák” a rendszert, a főbb irányokat már nem tartja megváltoztathatónak. Szerinte az senkinek sem lenne érdeke, hogy most írjanak még egy-egy tanulmányt, szerinte igenis volt egyeztetés, és kialakult szakmai konszenzus. Takács hozzátette:

"Ezért nem értem azt, hogy miért nem tudják ezt a konzekvens álláspontjukat a nyilvánosság előtt is képviselni, de ettől függetlenül a partnerség a mi részünkről eddig is megvolt. Most nem tudjuk, hogy kellene-e változtatnunk a testtartásunkon, de szerintem attól függ, hogy a későbbiekben hogy áll a MOK a dolgokhoz."

Szombaton döntöttek az orvosok, hogy rendkívüli nyomásgyakorlásba kezdenek a kormány által megkezdett ágazati átalakításokkal szemben. A háziorvosok ne írják alá az új ügyeleti szerződéseket, helyezzék letétbe feladatellátási szerződéseik felmondását, a kórházi orvosok az önkéntes többletmunkájuk felmondását helyezzék letétbe – ezt szavazta meg közel egyhangúlag a MOK rendkívüli országos küldöttközgyűlése, amit azért hívtak össze, mivel úgy gondolták, hogy az új törvény és rendeletek következtében az orvosok kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, sérül az autonómiájuk, egyúttal a betegek helyzete is jelentősen romlik.

Nem az orvostársadalommal, nem az egészségügyi dolgozókkal, hanem a Magyar Orvosi Kamarával (MOK) van konfliktus

– állította Takács Péter egészségügyi államtitkár az Országos Mentőszolgálat főigazgatója, Csató Gábor társaságában tartott vasárnapi sajtótájékoztatóján. Az egészségügyi ágazat irányításáért felelős Belügyminisztérium államtitkára szerint minden törekvésük ellenére hiába akarnak jó viszonyt kialakítani, ez a MOK részéről nem akar létrejönni. A MOK egyik állítása, hogy a minisztérium nem ül le velük, nem igaz, mert képes bizonyíték is van róla, hogy nemcsak a MOK-kal, hanem többek között a Magyar Tudományos Akadémiával is leültek tárgyalni az átalakítási tervekről, mondta az államtitkár.

Azt gondolták, objektíven fog a MOK kommunikálni, de láthatóan nem ez történik

– hangzott el a sajtótájékoztatón, ahol ezután Dr. Soós Zoltántól, a Magyar Orvosi Kamara Háziorvosi Csoportjának vezetőjétől vetített ki egy levelet Takács Péter, ennek első sorában az áll: „a szerződés ebben a formájában elfogadható”. Szerinte három nappal később „gyökeres fordulat állt be a MOK kommunikációjába arról, hogy ne írják alá az orvosok”, mondta, úgy foglalva össze a történteket:

„mondjuk ki, a kamara lépése a betegeket veszélyezteti. Kérem a kamarát, hogy mivel ez felelőtlenség, a felelőtlenségtől tartózkodjon.”

Takács Péter szerint „a magyar egészségügy továbbra is jól teljesít, a Covid alatt is jól működtünk”, mondja, hozzátéve, hogy ők őszintén és tisztán játszanak, „van még hova fejlődni”, de „elnézést kérünk, nekünk a betegek érdekei az elsők”. Azt is mondta, az orvosi fizetéseket jelentősen megemelték, 350 milliárd forint csak orvosbérekre ment el 2022-ben. takács szerint ez történelmi jelentőségű fizetésemelés.

Vannak orvosok, akik többet keresnek, mint az államtitkárok

– hangzott el, de Takács Péter arról is beszélt, hogy „van kétévnyi tapasztalat, ami azt mutatja, hogy ez a kormány megbecsüli őket”.

Takács még azt is mondta, hogy a Facebook-oldalán is ott van, hogy ők összeültek és maga a MOK kérdezte, hogy miért nem teszik kötelezővé a szerződés aláírást. Hozzátette: „megtehettük volna, de mi azt gondoljuk, hogy a háziorvosok értelmes, felnőtt emberek, akik a betegek érdekeit nézik. Sajnáljuk, hogy a MOK nem gondolja így”.

Ezt követően az Országos Mentőszolgálat vezetője, Csató Gábor beszélt arról, hogy a most kifogásolt dokumentumok és feltételek, valójában rég, a mentőszolgálatnál évek óta meglévő szerződések, amivel eddig senkinek nem volt semmi baja, pedig minden érintettel ezerszer átbeszélték már. Szerinte az, amiről a kormány döntött, egy, a világ számos pontján működő rendszer. Elmondása szerint 19 hónapja tesztelik Hajdú-Bihar megyében a szisztémát, nem légből kapott adatok alapján próbálnak következtetéseket levonni. Szerinte pont így, az új rendszerben fognak jó ellátást kapni az emberek, mert

„így mindenhol mindenki ugyanolyan szolgáltatást tud kapni.”

– fogalmazott. Csató a katonás szigort kifejezetten követendőnek tartja, szerinte a mentőszolgálat így működik, és ez a betegek érdeke. Éppen ezért kerültek bele a szerződésekbe is ezek a standardok ugyanis világos protokollokat és transzparenciát jelentenek.

Mint ismert, az OMSZ folyamatosan veszi át az önkormányzatoktól az ügyeletek megszervezését és irányítását, érdemben ezzel kezdődött meg az egészségügy átalakítása. Valójában az orvosi ellátás első vonalának, az ügyeleti rendszernek az átszabásával Hajdú-Biharban indult a reform: az eddigi 22 háziorvosi ügyelet helyett csak 10 településen lehet este vagy éjszaka orvoshoz fordulni. Mindez válasz a kínzó orvoshiányra, amit elsősorban mentőtisztekkel pótolnának, márciustól pedig újabb két vármegyében alakítják át az orvosi ügyeletek rendszerét.

Később kérdésekre válaszolva Takács arról beszélt:

„Folyamatosan volt az elmúlt időben olyan, hogy ez az utolsó csepp a pohárban, most aztán tömeges felmondás lesz. Úgy gondolom, a kollégák túlnyomó többsége, ha leül és megnézi, mik változtak a karrierjében az utóbbi 5-6 évben, nem fog olyan lépést hozni, ami ezt fenyegeti.”

Ennek ellenére az államtitkár úgy látja, a hálapénz kivezetése után 5-10 százaléka az orvosoknak elvesztette a motivációját arra, hogy dolgozzon. Egy másik kérdésre azt válaszolta, a szakdolgozói béremelés kezdési időpontja attól függ, sikerül-e Brüsszellel megállapodni, és noha nem kell a Brüsszellel való megegyezés hiányában se lemondani erről, de csak nyáron tudják elkezdeni. Végül azt is mondta, folyamatosan fognak a jövőben is a MOK-kal egyeztetni, ahogy eddig is tették.

Takácsot egyébként a kormányhoz közelálló média kérdezte arról, amit eközben a Fidesz közleményben kívánt hangsúlyozni: szerintük Gyurcsány pártja áll az orvosi kamara döntése mögött, mert a MOK küldöttgyűlésén részt vett a DK árnyékkormányának tagja, Komáromi Zoltán háziorvos is. Az államtitkár mindezt csak azzal kommentálta, hogy sajnálja, hogy a MOK a kormány képviselőjét nem hívta meg, ellenben a Fidesz közlemény egyenesen Komáromi Zoltán ármánykodásának tulajdonította a történteket, és úgy fogalmazott: “Gyurcsányékat csak a hatalom megszerzés érdekli, nem az orvosok és nem a betegek. A magyar orvosok többszörösét keresik annak, mint Gyurcsányék idején, éppen ezekben a napokban érkezik az emelt bérük és az orvosi béremelés folytatódik.”

Már a sajtótájékoztató meghívója sokatmondó volt ugyanakkor, ahogy arról szintén beszámoltunk: Takács és Csató azzal hívta össze a sajtót:

„Méltatlan támadás a kormány és a betegek ellen – reagálás a Magyar Orvosi Kamara rendkívüli országos küldöttgyűlésére”.

A MOK tiltakozása azért sem tűnik teljesen váratlannak, mert még december közepén írtuk meg, hogy a kormány feltett a weboldalára társadalmi egyeztetésre egy egészségügyi témájú jogszabálytervezetet, amelyben sok egyéb mellett az is benne volt, hogy a tisztán magánellátásban dolgozó orvosoknak is havi 20 órát kellene dolgozni ezentúl az állami ellátásban ahhoz, hogy megszerezzék a szükséges pontszámot a továbbképzésükhöz. A javaslatot a MOK is bírálta. A kormány később kivette a magánorvosokra vonatkozó passzust az egészségügyi tervek közül, de Gulyás Gergely az év végén azt mondta, hogy januárban visszatérnek rá. Emellett lépett életbe a háziorvosi, illetve éjszakai ügyeletet érintő rendszer február elsején.

Az egészségügyet is felügyelő Belügyminisztériumot, illetve magát az államtitkárt vélhetően ezért érte kritika érte a kamara szombati sajtótájékoztatóján. Kincses Gyula szerint az egészségügy jövőkép nélküli, és olyan jogszabályi bizonytalanságok jellemzik, amelyek kihatnak az egészségügyi dolgozókra is. Svéd Tamás MOK-titkár pedig úgy fogalmazott,

Takács Péter elvállalt egy olyan feladatot, amelynek a megvalósításához a kamara nem szeretne segítséget nyújtani.

A MOK szerint csak az elmúlt két hétben olyan eseményekről szerzett tudomást, amelyek szerintük aggályaikat igazolják: a fekvőbeteg-ellátásban dolgozó kollégáktól a megyei kórházhoz csatolás után a korábbi pótlékokat elvonták, kórházátalakítás után az új intézményben a besorolási illetmény alacsonyabb lett, másokkal az átvezénylést lehetővé tévő szerződésmódosítást íratnak alá, nyugdíjba készülő háziorvos tulajdonát képező praxist betöltésre hirdették meg a kolléga tudta nélkül (ez utóbbira Takács Péter a vasárnapi sajtótájékoztatón formailag is lehetetlennek nevezte, és cáfolta, hogy ilyen előfordulhatott volna). A Belügyminisztérium azonban már szombaton az RTL Híradónak is úgy reagált, „folyamatosak voltak az egyeztetések az orvosi kamarával, az új típusú ügyeleti rendszerben a MOK javaslatait szinte kivétel nélkül átvezették. Sőt, a MOK háziorvosi csoportjának a vezetője korábban elfogadhatónak tartotta az új szerződéseket.”

Az egyeztetésekről, illetve a korábbi álláspont esetleges változásáról és annak okairól megkérdeztük a MOK-ot, amint válaszokat kapunk, beszámolunk róla.