Nő az Országos Bírói Tanács önállósága, nem betonozhatja be a kormány saját emberét a Kúria elnöki székébe – így engedne a kormány az EU-s pénzekért

„Megvan a brüsszeli zöld lámpa! A jogérvényesülésért felelős biztos tegnapi tájékoztatása alapján a Kormány kezdeményezte az Európai Bizottsággal egyeztetett igazságügyi csomag benyújtását az Országgyűlésnek” – posztolta csütörtökön délelőtt a hivatalos Facebook-oldalán Varga Judit igazságügyi miniszter.

A Portfolio úgy tudja, Didier Reynerds jogérvényesülésért felelős uniós biztos levélben tájékoztatta Varga Juditot arról, hogy engedélyezik, hogy a csomag a magyar parlament elé kerüljön. A lap szerint az Országgyűlés már a jövő héten csütörtökön tárgyalhatja is a csomagot, аmelyet a 24.hu információi szerint a törvényalkotási bizottság (TAB) csütörtök délután jóvá is hagyott.

A javaslatcsomag egy 60 oldalas módosító indítvány, amely jelzi, hogy „az igazságügyi tárgyú törvényeket célzottan a magyar helyreállítási tervhez kapcsolódóan módosítják, vagyis azért, hogy Magyarország hozzáférjen a helyreállítási alap forrásaihoz” – írta a lap.

13 milliárd eurós törvénymódosítás

Ahogy arról korábban részletesen írtunk, az igazságszolgáltatási reformcsomag a legértékesebb része annak az egymásba fonódó feltételrendszernek, amely miatt az uniós intézmények kifizetéseket tartanak vissza az uniós forrásokból. A csomag miatt a kormányon keresztül kiosztott felzárkóztatási támogatások szinte teljes, 22 milliárd eurós (közel 8300 milliárd forintnyi) összegét befagyasztották. Ennek egy részét más feltételek is blokkolják, de így is nagyjából 13 milliárd euró (nagyjából 4800 milliárd forint) szabadulna fel, ha csak az igazságszolgáltatási reformokat sikerülne elfogadtatni. Ezek ráadásul abból a 27 „szupermérföldkőből” is négyet jelentenek, amelyek a „rendes” költségvetésen felüli helyreállítási alap 5,8 milliárd eurós (mintegy 2200 milliárd forintos) vissza nem térítendő részének lehívásához kellenek.

Az igazságügynél az EU azt várja el, hogy

• a független igazságszolgáltatási felügyeleti jogkört nevében viselő Országos Bírói Tanács (OBT) szerepét és hatásköreit növeljék;

Ennek megfelelően az OBT önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv lesz, a működéséhez szükséges forrásaitól ezután nem lehet megfosztani.

• Meg kell erősíteni a kúriai – azaz a korábbi legfelsőbb bírósági – bírók függetlenségét, hogy védettebbek legyenek a politikai befolyásolástól.

Ehhez kapcsolódik, hogy a kúria elnöke csak olyan személyt javasolhat az elnökhelyettesi posztra, akir az OBT előzetesen alkalmasnak talált. Az elnökhelyettesek nem állhatnak „a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti hozzátartozói kapcsolatban a Kúria elnökével” – áll a javaslatcsomagban, amely lapján a kormányzat lemondott arról, hogy a Kúria jelenlegi elnökét bebetonozza pozíciójába: a 10. paragrafus szerint ugyanis a kúria elnöke nem választható újra, így Varga Zs. Andrásnak távoznia kell 9 éves mandátuma letelte után, így tehát még hat évig lehet posztján. Szigorodnak a jelölés feltételei is: a javaslatcsomag szerint „legalább 5 éves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező azon bírák közül” választható az elnök. „A Kúria elnöke tisztségének betöltéséhez szükséges függetlenséggel, feddhetetlenséggel, pártatlansággal és integritással rendelkeznek.” Új elem az az előfeltétel, amely szerint a poszthoz legalább 2 éves kúriai bírói tapasztalat szükséges.

• Meg kell szüntetni a hatóságok lehetőségét, hogy jogerős ítéleteket támadhassanak meg az Alkotmánybíróságon;

A javaslatcsomag ennek a szöveg alapján eleget tesz: „kivezeti a jogrendszerből azt a lehetőséget, hogy a közhatalmat gyakorló szervek (hatóságok) alkotmányjogi panasszal fordulhassanak az Alkotmánybírósághoz.”

• Meg kell továbbá szüntetni az – Európai Unió Bíróságának korábbi ítélete alapján uniós jogot sértő – akadályokat, hogy a magyar bírók az uniós testülethez forduljanak, ha úgy látják, nincs összhangban a magyar és az uniós jog.

A kormány januárban bocsátotta társadalmi egyeztetésre a reformjavaslatát, de ezzel az érintett OBT és a kiszivárgott információk alapján az Európai Bizottság sem volt elégedett. Varga Judit hétfőn jelentette be, hogy a magyar kormány és az Európai Bizottság előzetes technikai megállapodást kötött a véglegesnek szánt igazságügyi csomagról, de azt hivatalosan a teljes testületnek jóvá kell hagynia.

(Arról, hogy milyen feltételek milyen pénzeket blokkolnak, legutóbb ebben a cikkünkben írtunk részletesen.)

Magyarország és Lengyelország az EU két olyan tagállama, amely lemaradásban van az uniós források megszerzésében, miközben a Bizottság régóta bírálja a két országot azzal, hogy jobboldali kormányaik károsítják a demokráciát és a jogállamiságot, írta Varga posztja után a Reuters.