Varga Judit szerint végeztek az igazságügyi vállalásokkal, az EB-alelnök további lépéseket akar

Az Európai Bizottság új, korrupcióellenes javaslatot mutatott be szerdán. Az uniós tagállamok különbözőképpen határozzák meg, mi a korrupció. A bizottsági javaslat ezt hangolná össze a minimális büntetésekkel együtt, és többek között a hatóságok együttműködését is javítaná. Ylva Johansson belügyi biztos szerint az új irányelvvel a tagállamoknak jóval magasabb szintnek kell majd megfelelniük.

Jourová: Egyben értékelik majd a 27 „szupermérföldkövet”

Věra Jourová alapértékekért és átláthatóságért felelős bizottsági alelnök újságírói kérdésekre a magyar helyzetről is beszélt. Kiemelte, hogy számos korrupcióellenes intézkedés van a jogállamisági eljárás feltételei között, például a közbeszerzések átláthatóságának növelése vagy az Integritás Hatóság felállítása.

Ahogy arról korábban is írtunk, az uniós források közül egy összefonódó feltételrendszer miatt jelenleg visszatartják a magyar költségvetéstől

• az önrész nélkül nagyjából 22 milliárd euró (mostani árfolyamon több mint 8300 milliárd forintnyi), kormányon keresztül 2021-től kiosztható felzárkóztatási források szinte egészét;
• a „rendes” uniós költségvetésen felüli, 5,8 milliárd eurós helyreállítási alap vissza nem térítendő részét (januárban döntött a kormány, hogy az alapból kérhető hitelt is kéri);
• valamint a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál és az ilyen, alapítványi hátterűvé alakított egyetemeknél december közepe, a tagállamok döntése óta megtiltották bármiféle támogatási szerződés (kötelezettségvállalás) megkötését.

A feltételek közül

• a helyreállítási alap lehívásának megkezdéséhez 27 „szupermérföldkövet” kell teljesíteni.
• Többségük a felzárkóztatási támogatásokat is részben blokkolja a jogállamisági eljárásban,
• négy igazságügyi szupermérföldkő pedig „horizontális feltételként” külön szinte az összes, 22 milliárd eurónyi befagyasztott felzárkóztatási pénzt.
• Még ezeken felül is vannak olyan horizontális feltételek, amelyek plusz akadályt jelentenek a felzárkóztatásra szánt összeg egy-egy részéhez.

Věra Jourová szerint az igazságügyi csomag mai országgyűlési elfogadása egy nagyon jó lépés előre, de „nem a folyamat vége, további lépéseknek kell következniük”, „túl korai” még erről beszélni. A szabályoknak hatályba kell lépniük, és a megvalósításhoz szükséges kísérő lépéseket is meg kell tenni.

Kedden a Szabad Európának ugyanerről beszélt Didier Reynders igazságügyi biztos, de Věra Jourová még ennél is szigorúbban fogalmazott.

„A Bizottság formális előzetes értékelése az érintett jogszabályról és a teljes megvalósításáról” csak azután lehetséges, hogy a magyar kormány mind a 27 „szupermérföldkőhöz” hivatalosan beadta az összes dokumentumot.

(Ha külön elfogadnák az igazságügyi reformról szóló horizontális feltételt, amely megegyezik a 27-ből négy mérföldkővel, azzal egyből nagyjából 13 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatás szabadulhatna fel.)

Varga Judit igazságügyi miniszter a bizottsági sajtótájékoztató után arról posztolt Facebookon, hogy szerinte a csomag elfogadásával „Magyarország immár az igazságszolgáltatással kapcsolatos vállalásait is teljesítette. Várjuk, hogy Brüsszel kifizesse a Magyarországnak járó uniós forrásokat.”

A Katargate miatt „többet kell tennünk”

A szerdai bizottsági javaslat a közös uniós külpolitikába is beépítené a korrupció elleni harcot, de az uniós intézményeknek a saját házuk táján is van tennivalójuk. Az Európai Parlamentben tavaly év végén robbant ki a „Katargate” korrupciós botrány. A vádak szerint több görög és olasz szocialista politikust, köztük a képviselő-testület egyik – azóta leváltott – alelnökét is katariak, valamint marokkóiak befolyásolták kenőpénzzel.

Emellett Henrik Hololeiről, az Európai Bizottság közlekedési főigazgatójáról (ami nagyjából az államtitkári szint megfelelője) kiderült, hogy Katartól fogadott el ingyenjegyeket. Mindez épp akkor történt, amikor az EU egy légügyi egyezségre készült az Öböl menti országgal. A tisztviselőt eltávolították a posztjáról, de politikai tanácsadóként dolgozhat tovább. Az uniós csalásellenes ügynökség vizsgálatot indított, az Európai Bizottság pedig szigorított a szabályain.

„Van-e az Európai Uniónak elég hitelessége” ezek után a korrupció elleni harcban?

– tette fel a kérdést a magyar Euronews brüsszeli tudósítója.

„A Katargate egy nagy és kellemetlen csapás volt mindannyiunk hitelességére”

– ismerte el Věra Jourová. Meggyőződése, hogy ezek az esetek egyéni hibák voltak, de ettől még valóban „többet kell tennünk”. Az új szabályok az uniós intézmények dolgozóira is vonatkoznak, jelenleg többek között tárgyalnak az átláthatóság növeléséről a döntéshozó uniós intézményekkel, és létrehoznak egy közös etikai szervet.