Megszavazták a módosítóba rejtett igazságügyi reformot, ami 13 milliárd eurót érhet

Megszavazta az Országgyűlés azt a törvényjavaslatot, amely eredetileg a vagyonnyilatkozati rendszer újabb módosításáról szólt, majd az utolsó pillanatban teljesen átírták a törvényalkotási bizottságban, és új címet adtak neki. Civil szervezetek szerint házszabályellenesen vitték át az igazságügyi reformot az Országgyűlésen. A törvénymódosításban vannak pozitív elemek is szerintük, de több ponton elmarad az EU által azonosított jogállamisági problémák orvoslása.

Az Országgyűlés 151 igen szavazattal, 23 tartózkodás mellett fogadta el a jelentősen átírt javaslatot szerdán.

A magyar kormány és az Európai Bizottság hónapok óta tartó tárgyalásának egyik sarokköve az igazságügyi reform, amelynek tervezetét már januárban feltöltötték a kormány oldalára. A kormány egyik képviselője aztán március elején arról tájékoztatta a reformmal érintett Országos Bírói Tanács (OBT) tagjait, hogy a javaslatot március 3-án terjesztik be az Országgyűléshez. Aznap Varga Judit igazságügyi miniszter valóban benyújtott egy törvényjavaslatot, ez azonban a vagyonnyilatkozatokról szólt, és sem a címében, sem a tartalmában semmi köze nem volt a bíróságokat érintő módosításokhoz.

Civil szervezetek szerint házszabályellenes volt a kormány eljárása

Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság közös közleménye szerint az előterjesztésbe azonban bekerült négy olyan paragrafus, amelyek az igazságügyi reform kapcsán módosítandó törvények egy-egy rendelkezésének teljesen felesleges módosítására tettek javaslatot (például az „és” kötőszót kicserélték volna „valamint”-re).

A javaslat zárószavazása előtt néhány nappal aztán váratlanul Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kezdeményezte a törvényalkotási bizottság (TAB) eljárását.

A TAB kormánypárti tagjai pedig még ugyanazon a napon, villámgyorsasággal, módosító javaslatként benyújtották a januári változathoz képest jelentősen átdolgozott törvénycsomagot.

A civil szervezetek szerint a javaslatba eredetileg beépített teljesen felesleges módosítások célja éppen ez volt, hogy alapot adjanak erre az eljárásra. A módosítást a törvényalkotási bizottságban másnap meg is szavazták, így az Országgyűlés elé már az új verzió került szavazásra.

„Az történt tehát, hogy az eredetileg a vagyonnyilatkozatokról szóló, a bizottsági és a parlamenti vitákon túljutott törvényjavaslatot a kormány a zárószavazás előtti utolsó pillanatban teljes egészében kicserélte a bíróságokat érintő uniós elvárásokat tartalmazó csomagra, ezzel pedig megakadályozta, hogy a bírák, civilek, ellenzéki országgyűlési képviselők érdemben hozzászólhassanak a javasolt módosításokhoz” – áll a civil szervezetek közleményében.

„A kormány és a kormányzati képviselők eljárása nemcsak a jogállamisági elvek durva megcsúfolása, hanem az Országgyűlés működésére és tárgyalási rendjére vonatkozó szabályokkal, vagyis a Házszabály előírásaival is ellentétes”.

A házszabály ugyanis rögzíti, hogy nem tárgyalható olyan módosító javaslat, amely „a törvényjavaslat egészének elhagyására irányul”, márpedig ebben az esetben a civilek szerint az eredeti, vagyonnyilatkozati rendszert módosító javaslatot teljes egészében új tartalommal töltötték fel.

Megerősítették az OBT jogköreit

A közlemény szerint a javaslat több ponton is változott a január végén társadalmi egyeztetésre bocsátott korábbi tervezethez képest. A reform hatékonyabb kontrollt lehetővé tevő jogköröket biztosít a bírák önkormányzati szervének, az Országos Bírói Tanácsnak, amely június 1-től minden igazságszolgáltatást érintő törvényjavaslatot véleményezhet.

Bővülnek továbbá az OBT jogorvoslati lehetőségei, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének pedig kötelező lesz indokolnia azokat a döntéseit, ahol az OBT-nek egyetértési joga van. A bírói tanács a jövőben személyesen meghallgathatja az OBH és a Kúria elnökjelöltjeit, és kizárhatja azokat a jelölteket, akiknek a függetlenségét, pártatlanságát, feddhetetlenségét vagy integritását nem találja megfelelőnek.

A módosítás értelmében minden bírósági igazgatással kapcsolatos információhoz hozzáférhet majd az OBT, így a civilek szerint „a jövőben az OBH elnöke már nem tudja eltitkolni például a jutalmakra vonatkozó döntéseket”.

„Teljesülni látszik az az uniós elvárás is, hogy ezután a hatóságok a jogerős bírósági döntésekkel szemben alapvető jogaik sérelmére hivatkozva nem fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz.”

A civil szervezetek szerint azonban továbbra is komoly probléma van a magyar bírák EU Bírósághoz (EUB) fordulásának lehetőségével. A javaslat ugyanis csak eljárási szabályokon módosít, így egy korábbi kúriai precedens alapján a bírák továbbra is tarthatnak attól, hogy ha kényes témában tesznek fel kérdést az EUB-nak, eljárásuk törvénysértőnek minősül, és emiatt további hátrány is érheti őket.

Félmegoldás született a civil szervezetek szerint az Alkotmánybíróság korábban bíróvá kinevezett tagjainak ügyében. A januári tervezet a mostani alkotmánybírák esetében továbbra is megengedte volna a pályáztatás nélkül a Kúriára történő automatikus beosztásukat, a legújabb tervezet szerint azonban már „csak” az általuk választott ítélőtáblára kerülhetnek. Azok pedig, akik már az AB-tagságuk előtt is bírák voltak, alkotmánybírói jogviszonyuk megszűnése után korábbi munkahelyükre mehetnének vissza.

Az igazságügyi reformban nem zárták ki annak a lehetőségét a civilek szerint, hogy a Kúria elnöke egyben az OBT elnökévé is megválasztható legyen, ahogyan azt sem, hogy az OBH elnöke által kinevezett bírósági vezetők bekerüljenek a bírák önkormányzati tanácsába, és így a saját munkáltatójukat ellenőrizzék. „Nem elfogadható megoldásként az is szerepel, hogy a bírót közigazgatási szervhez beosztásának megszűnése után az OBH elnöke pályázat nélkül, tanácselnöki munkakörbe oszthatja be, így továbbra is a pályázati rendszer megkerülésével lehetne vezetői pozíciókat elnyerni” – írják.

Az EU még nem mondta rá a végleges igent

Az igazságügyi hiányosságok „horizontális feltételként” önmagukban szinte teljesen blokkolják 22 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatás kifizetését. Ugyan az összeg egy részét más okokból sem kaphatja meg a költségvetés, de a megállapodás erről a feltételről körülbelül 13 milliárd eurót (nagyjából 4900 milliárd forintot) szabadíthatna fel.

Az igazságügyi feltételek a 27 „mérföldkőnek” is részei, amelyek az uniós költségvetésen felüli helyreállítási alap vissza nem térítendő, 5,8 milliárd eurós (mintegy 2200 milliárd forintnyi) részének kifizetését blokkolják.

Az uniós feltételek szerint meg kell erősíteni

• a független igazságszolgáltatási felügyeleti jogkört nevében viselő Országos Bírói Tanács (OBT) szerepét és hatásköreit;
• valamint a kúriai – azaz a korábbi legfelsőbb bírósági – bírók függetlenségét, hogy védettebbek legyenek a politikai befolyásolástól.
• Meg kell szüntetni a hatóságok lehetőségét, hogy jogerős ítéleteket támadhassanak meg az Alkotmánybíróságon;
• valamint az – Európai Unió Bíróságának korábbi ítélete alapján uniós jogot sértő – akadályokat, hogy a magyar bírók az uniós törvényszékhez forduljanak, ha úgy látják, nincs összhangban a magyar és az uniós jog.

A kormány januárban bocsátotta társadalmi egyeztetésre az első reformjavaslatát, de ezzel az érintett OBT és a kiszivárgott információk alapján az Európai Bizottság sem volt elégedett. Varga Judit április 24-én jelentette be, hogy „technikai megállapodást” kötöttek a javaslat véglegesnek szánt változatáról az Európai Bizottsággal, de a testület óvatosabban fogalmazott és a javaslatot még jóvá kell hagynia az összes biztosból és a bizottsági elnökből álló „kollégiumnak”.

Didier Reynders jogérvényesítésért felelős uniós biztos ráadásul kedden arról beszélt a Szabad Európa brüsszeli tudósítójának, hogy a törvény elfogadása után is lesznek még feladatai a kormánynak. Addig az ügy nem is kerülhet politikai jóváhagyásra a biztosi testület elé. Nemcsak azt fogják megvárni, amíg a jogszabály hatályba lép, de több, vele tartalmilag összefüggő intézkedés végrehajtását is látni szeretnék. Ilyen az ítélkezési ügyek elosztásának gyakorlata a Kúriánál, vagy az Országos Bírósági Tanács működéséhez szükséges költségvetés biztosítása. A biztos szerint június végéig, július elejéig rendezhetik a még nyitott kérdéseket, és legkorábban csak ezután vitatná meg a kollégium a magyar igazságszolgáltatási csomagot.