Az EP korrupciós botrányában Katar után Marokkó is érintett lehet

Marokkó vezető diplomatáival is szoros kapcsolatban állt Antonio Panzeri, aki az egyik kulcsszereplője lehet az Európai Parlament egyik legnagyobb korrupciós botrányának – írta a Politico. Az EP-ben korábban olasz képviselőként is dolgozó Panzeri a gyanú szerint kenőpénzeket fogadott el Katartól és Marokkótól, ahogyan azt vele együtt tette az EP idén kinevezett egyik alelnöke, Eva Kaili, és annak férje, a Panzerivel szoros munkakapcsolatban álló Francesco Giorgi. Mindhárman őrizetben vannak Belgiumban – a korrupciós ügyről ebben a cikkünkben olvashat bővebben. Giorgi a napokban beismerte, hogy Katartól és Marokkótól is vett át pénzt, de azt állította, hogy feleségének – a botrány miatt azóta alelnöki posztját és minden EP-tisztségét elveszítő görög Kailinek – mindehhez nincsen köze.

Panzeri és Giorgi helyzetét nem könnyíti meg, hogy egy marokkói diplomata, a korábban az ország EU-s kapcsolataiért felelős Abderrahim Atmoun rendszeresen posztolt arról a Facebookon, hogy milyen szoros, baráti kapcsolatban áll Panzerivel – aki egy időben Atmounnal együtt társelnöke volt az EU–Marokkó parlamenti vegyesbizottságnak.

A jelenleg varsói nagykövetként dolgozó marokkói diplomata barátjának nevezi a posztokban Panzerit – Atmoun a posztolt képeken hármasban is látható Giorgival és Panzerivel. Az egykori olasz EP-képviselő 2014-ben kitüntetést is átvehetett VI. Mohamed marokkói királytól.

Ennek a szoros kapcsolatnak azért van jelentősége, mert a belga rendőrség gyanúja szerint személyesen Atmoun lehetett az egyik, aki ajándékokkal vesztegette meg Panzeriéket.

A Politico megkereste az őrizetbe vettek ügyvédjeit, ám sem ők, sem a marokkói vezetés nem reagált a kérdésekre. Panzeri felesége és lánya visszautasította, hogy Panzeri bármi törvénytelenséget elkövetett volna.

Marokkó érintettségét egyébként csak közvetve lehet kivenni a belga rendőrség nyilatkozataiból, csütörtökön is csak körülírta azt a belga igazságügyi miniszter, Vincent Van Quickenborne.

Elképzelhető, hogy a korrupciós botrány nem is annyira az imidzsének javításán dolgozó Katarral, mint inkább Marokkóval indult. A legnyugatibb arab ország fekvése miatt egyébként is fontos terepe az Európába irányuló migrációnak – az afrikai kontinensen fekvő Ceuta és Melilla spanyol városok révén szárazföldi határa is van az EU-val, de Európától is csak a Gibraltári-szoros választja el –, az országnak fontos foszfátforrásai vannak, de környezetvédelmi okokból vitái vannak az EU-val a műtrágyához is kulcsfontosságú anyag felhasználásáról, ám a forrás jelentősége nőtt az orosz–ukrán háború miatt, mivel Oroszország, a világ egyik legnagyobb műtrágyagyártója a szankciók következtében elszigetelődött a piacon.

Emellett Marokkó évtizedek óta megszállva tartja és sajátjának tekinti Nyugat-Szaharát. az Atlanti-óceán partvidékén fekvő terület halászati szempontból is jelentős. Marokkónak kulcsfontosságú, hogy sikerüljön elfogadtatni a világgal a Nyugat-Szahara feletti kontrollt – az EU-s politikusok megkörnyékezése kézenfekvően ezt a célt szolgálhatja.