Beleremeghet az Európai Parlament a vesztegetési botrányba

Legfontosabb

2022. december 15. – 09:38

Beleremeghet az Európai Parlament a vesztegetési botrányba
Eva Kaili az Európai Parlament 2022. február 14-i plenáris ülésén – Fotó: Mathieu Cugnot / Európai Parlament

Másolás

Vágólapra másolva

Az Európai Parlament (EP) eddigi legnagyobb korrupciós botránya bontakozik ki az idén megválasztott egyik alelnöke, Eva Kaili korrupciós gyanú miatti őrizetbe vételéből. A gyanú szerint a házkutatásokon előkerült, bőröndökben, táskákban talált, 1,5 millió eurónyi készpénz Katarból érkezhetett, az ország imidzsének javítására. Az ügy kirívó, de a vesztegetéssel elért befolyás rendszerszintű veszélyét jelzi. Az Európai Parlament reformokat ígér, ami a Katargate pozitív hozadéka lehet, ám az ügy muníciót adhat az EU-szkeptikus erőknek is.

Az évet az Európai Parlament egyik új alelnökeként indította, de egy korrupciós botrány őrizetbe vett főszereplőjeként fejezte be Eva Kaili, aki a gyanú szerint kenőpénzt fogadott el Katartól. A görög szocialista párt (PASZOK) EP-képviselője mellett pénteken legalább három másik embert őrizetbe vettek. A házkutatások során másfél millió euró (kb. 607 millió forint) készpénzt találtak, amire a tettenérés adott lehetőséget, miután más esetben a képviselői mentelmi jog védelmet nyújtott volna. Az ügy nemcsak mértéke és menete miatt kirívó, de messzemenő jogszabályi változásokat is okozhat.

Ifjúsági szervezettől az EP alelnöki székéig

A 44 éves Kaili 14 évesen került a görög politikai életbe, amikor belépett a PASZOK ifjúsági tagozatába, tíz évvel később – alig 24 évesen – pedig a thesszaloniki önkormányzat legfiatalabb képviselője lett. 2004-ben még nem nyert mandátumot a parlamentbe, a sikertelen kísérlet után három éven át híradós műsorvezetőként dolgozott az ország első magántelevíziójánál, a Mega Tv-nél. Innen azután jött el, hogy a 2007-es görög parlamenti választásokon a PASZOK színeiben ezúttal már mandátumot nyert – írta róla a Politico.

Kaili – akinek építészeti alapdiplomája volt – mesterdiplomáját már parlamenti képviselőként, a pireuszi egyetemen szerezte 2008-ban, nemzetközi és európai kapcsolatok szakon. Életrajza szerint 2014-ben a PhD-jét is elkezdte, ám mindeddig nem szerezte meg a tudományos fokozatot.

A PASZOK legfiatalabb parlamenti képviselőjeként haladt előre a politikai karrierje, több bizottságnak, parlamenti közgyűlésnek tagja volt. Működése a Spiegelnek is feltűnt, a német lap 2011-ben az év emberei összeállításába is betette, egyedüli görög politikusként. 2012-ben ugyan nem tudta megőrizni parlamenti helyét, de a belügyminisztériumhoz tartozó Nemi Egyenlőség Központ vezetőjeként a színen maradt, innen indulva nyert mandátumot az Európai Parlamentbe.

Brüsszeli karrier, bizottságról bizottságra

Itt látványos, de nem feltétlenül sorsdöntő téttel bíró pályája tovább épült. Több delegációt vezetett és számos bizottság tagja volt az iparügyitől a költségvetésin át egészen a digitalizáció előmozdítását szolgáló és a Pegasus kémszoftver ügyeit vizsgáló bizottságig. 2018-ban még egy év EP-képviselője díjat is kapott – a díjátadót is ő vezette.

Kaili tehát otthonosan mozgott a brüsszeli közegben, megbízatásai fokról fokra vitték őt közelebb az EP 14 alelnöki posztjának egyikéhez, amit idén januárban el is nyert pártcsaládja, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviseletében. 2020-ban gyereke is született – élettársa egy olasz parlamenti képviselő asszisztense, a 35 éves Francesco Giorgi volt –, új pozíciójával minden adott volt a kényelmes folytatáshoz.

Eva Kaili és Ali bin Szamikh al-Marri, Katar munkaügyi minisztere 2022. október 31-én – Fotó: Twitter / Ministry of Labour – State of Qatar / Reuters
Eva Kaili és Ali bin Szamikh al-Marri, Katar munkaügyi minisztere 2022. október 31-én – Fotó: Twitter / Ministry of Labour – State of Qatar / Reuters

Havi bő hétezer eurós képviselői juttatásra volt jogosult, az elmúlt tíz évben tanúsított aktivitása alapján – legalábbis ami az elfoglalt pozíciókból adódó szerepléseket, diplomáciai jelenlétet illeti – valószínűleg 2024 után is magabiztosan tervezhette volna brüsszeli jövőjét.

Ebbe az idilli képbe hasított bele váratlanul a „Katargate”, amely szerint az idei futball-világbajnokság megtartásának jogát is meglehetősen kétes módon megszerző ország európai politikusoknak juttatott pénzekkel igyekezett javítani megítélésén.

Ahogy arról részletesen is írtunk, az olajmonarchiában az alapvető emberi jogok nehezen érvényesülnek, mindennapos a nemen, szexuális irányultságon, valláson, nemzetiségen alapuló diszkrimináció. Az országnak csak 300 ezer állampolgára van, mellettük 2,7 millió vendégmunkás él, az ő emberi, munkavállalói jogaik garanciái ingatag lábakon állnak. A katari vb-hez felhúzott stadionok építésekor a rossz munkakörülmények miatt halálos balesetet szenvedett munkások számáról csak becslések vannak – a kivizsgálás lehetőségei korlátozottak.

De mit tehet Katarért az EP egyik alelnöke?

Kailit minden bizonnyal nem ennél a pozíciójánál fogva találhatták meg a katariak – hiszen ezt csak januárban kapta meg. A görög politikus azonban tagja volt az Arab-félszigettel való kapcsolattartás fórumának is (DARP), amely értelemszerűen rendszeresen találkozott az arab országok képviselőivel, és szerepe lehet abban, milyen kép alakul ki Katarról Európában.

Sotiri Dimpinoudis szabadúszó újságíró Twitter-bejegyzésében fel is idézte, hogyan szólalt fel Kaili alig két hete Katar védelmében az EP-ben, nem sokkal azután, hogy járt is Dohában hivatalos úton:


Rövid felszólalásában az EP alelnöke azt mondta: „A katari világbajnokság valójában bizonyítéka annak, hogy a sportdiplomácia képes egy ország történelmi átalakulását elérni, olyan reformokkal, amelyek inspirálják az arab világot. Elmondhatom, hogy Katar a munkajogok éllovasa, eltörölte a kafalát és bevezette a minimálbért.” (A kafala az a rendszer, amely teljesen kiszolgáltatottá teszi a vendégmunkásokat.) Kaili ezután arról beszélt, hogy a Katartól földgázt is vásárló nyugati világnak nincsen meg a morális jogalapja ahhoz, hogy „olcsó médiafigyelmet szerezve” kritizálják az országot, miközben ezrek halnak meg a menekültek közül, mert Európa nem képes kidolgozni a legális bevándorlás megfelelő kereteit.

Ezek a felszólalások már nagyon is hasznosak lehetnek Katar imidzsének javításához – és életszerű a feltételezés, hogy ha a Kaili elleni gyanú beigazolódik, akkor nem ő az egyetlen Európában, akit esetleg pénzzel is megkörnyékeztek Katarból.

Kaili ügyvédje szerint a nő ártatlannak vallja magát, és azt mondta, semmi köze katari kenőpénzekhez, a lépéseit és nyilatkozatait pedig az Európai Unió hivatalos politikájával összhangban tette – írja a BBC.

Több, mint egyetlen korrupciós ügy

Az ügy könnyen az EP legnagyobb korrupciós botránya lehet, így bőven túlmutathat önmagán, muníciót adva azoknak, akik az EP-t az elkényelmesedett, képmutató brüsszeli bürokraták fészkeként mutatják be.

Orbán Viktor le is csapta a magas labdát egy mémmel, mondván, nevetséges, hogy az EP másokat gyanúsít meg korrupcióval, amikor a saját képviselői között volna tennivalója:

Más kérdés, hogy Kaili, valamint férje és két olasz NGO-vezető letartóztatása épp azt mutatja, hogy a korrupció ellen az EP a saját háza táján is kész a fellépésre – elvégre Kailit megfosztották alelnöki posztjától és minden EP-tisztségétől, a korrupciós botrány miatt európai politikusok sora fejezte ki aggodalmát, az Európai Bizottság elnökétől, Ursula von der Leyentől a tagállamok kormányfőin át az EU külpolitikai főképviselőjéig, Josep Borellig.

A letartóztatások megtörténtek, a belga rendőrség nyomoz, a görög pénzmosás elleni hatóság Kaili minden vagyonát befagyasztotta. Eddig húsz házkutatás zajlott le – többek között egy másik EP-képviselőnél és az EP több irodájában. Az ügyben összesen 1,5 millió euró készpénzt találtak elrejtve három helyszínen: a nyomozásra rálátó források szerint a pénzt Kailinál és férjénél – aki egyébként a Küzdj a büntetlenség ellen civil szervezet vezetője is –, valamint a Kaili férjével szoros munkakapcsolatban lévő korábbi EP-képviselőnél, Antonio Panzerinél és egy bőröndben Kaili édesapjánál találták, akit egy brüsszeli szállodánál fogtak el. Őt is őrizetbe vették, de egy nap múlva, kihallgatása után, kiengedték.

Az Elnökök Értekezlete – az Európai Parlament politikai szerve – egy közös nyilatkozatot is elfogadott, amelyben azt írják, „megdöbbenéssel és mélységes aggodalommal” figyelik a korrupciós vádakról szóló híreket, és továbbra is teljes mértékben támogatni fogják a rendőrség és az igazságszolgáltatás munkáját az igazságszolgáltatás biztosítása érdekében. Mint írják, minden érintettet felelősségre kell vonni,

„az Európai Parlament pedig belső reformot fog kezdeményezni annak érdekében, hogy az átláthatóság és az elszámoltathatóság megerősödjön és vízhatlanná váljon”.

„Nem nyugszunk, amíg az intézményünkbe vetett teljes bizalom helyre nem áll” – zárják a nyilatkozatot. Az Európai Parlamentnek már csak azért is kiemelten fontos a helyzetre való érdemi reagálás, mert a bizalom hiányában nem léphet fel azzal az igénnyel, hogy az EU integrációjának elmélyítésében növelhesse súlyát – amit egyébként is elleneznek az EU-t inkább nemzetállamok gazdasági közösségeként elképzelő politikai erők, köztük Orbán Viktor kormánya.

Változás nélkül lesz még hasonló

A fenti lépéssorozat az EP és a hatóságok részéről a korrupció elleni fellépés bizonyítéka is lehet, ettől azonban még élhet a gyanú, hogy Kaili esete csupán a jéghegy csúcsa, és valójában számos, a lobbitevékenység és a vesztegetés határán egyensúlyozó vagy azon bőven túllépő ügye lehet több képviselőnek is, legyen szó Katarról, Kínáról vagy Oroszországról.

Erről beszélt a Transparency International európai uniós vezetője, Michiel van Hulten is: „Évtizedeken át erősödött a parlamentben a büntetlenség kultúrája, átitatva a laza pénzügyi szabályokkal és ellenőrzéssel és független – vagy bármilyen – etikai felügyeletet biztosító testület teljes hiányával.”

A belga rendőrség által 2022. december 14-én közreadott kép a hatóságok által lefoglalt közel 1,5 millió euró készpénzről – Fotó: Belga rendőrség / AP / MTI
A belga rendőrség által 2022. december 14-én közreadott kép a hatóságok által lefoglalt közel 1,5 millió euró készpénzről – Fotó: Belga rendőrség / AP / MTI

Van Hulten szerint az EP elnyomott minden olyan kísérletet, amely az elszámoltathatóságot erősítette volna. Ő ezt első kézből tudhatja, elvégre 1999-től öt éven át Hollandia egyik EP-képviselője volt. „Itt az ideje a mélyreható reformoknak. Első lépésként az Európai Bizottságnak elő kell állnia a hosszú ideje késlekedő javaslatával egy EU-szintű, független etikai szerv létrehozására, amelyet nyomozati és végrehajtói jogkörrel ruháznak fel.”

A Transparency International EU tízpontos reformlistával állt elő, többek között a harmadik országok lobbitevékenységének szigorúbb felügyeletére kitérve.

Ha lesz rendszerszintű változás, amely megnehezíti, hogy a képviselők megkockáztassák vesztegetési pénzek elfogadását, akkor pozitív hozadéka is lehet a Katargate nyilvánosságra kerülésének. Ehhez azonban az is kell, hogy a mostani botrány minden részletét feltárják. Kérdés, ebben mire jutnak a hatóságok: Kaili – aki szerint cserben hagyta őt az EP – nem ismerte el, hogy vesztegetési pénzeket fogadott volna el, Katar pedig tagadja, hogy bárkit korrumpált volna az ország megítélésének javítása érdekében.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!