A lengyel alsóház megszavazta a bírósági fegyelmi kamara megszüntetését célzó tervezetet
2022. május 27. – 00:07
Megszavazta a lengyel alsóház (szejm) a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának megszüntetését előíró tervezetet, írja az MTI. Az Európai Bizottság által szorgalmazott javaslat elfogadása megnyithatja az utat a lengyel helyreállítási terv brüsszeli jóváhagyásához.
A szejm 460 tagjából 231 képviselő szavazott igennel, köztük a kormánykoalíció 224 jelenlévő tagja. A szenátus elé kerülő új előírások értelmében a fegyelmi kamara tagjai választhatnak majd, hogy a legfelsőbb bíróság más kamarájában folytatják munkájukat, vagy nyugállományba vonulnak. Egyúttal a legfelsőbb bíróságnál létrehoznának egy szakmai felelősséggel foglalkozó kamarát, amelynek 11 bíráját az államfő jelölné ki egy 33 fős csoportból, amit korábban az összes legfelsőbb bírósági tag közül sorsolással választottak ki.
A tervezetet Andrzej Duda elnök nyújtotta be február elején, saját bevallása szerint azzal a céllal, hogy elősegítse a Bizottsággal folytatott vita rendezését. Duda a Fidesz egyik legszorosabb európai szövetségesének számító, de oroszügyekben markánsan más álláspontot képviselő Jog és Igazságosság (PiS) párt politikusa.
Az Európai Bizottság még februárban küldött fizetési felszólítást Lengyelországnak, miután nem fizették be az októberben kiszabott, napi egymillió euróra rúgó bírságot. A pénzbüntetésre azért volt szükség, mert a varsói kormány – az Európai Unió Bíróságának rendelkezésével szembemenve –, nem függesztette fel a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának működését.
A luxemburgi bíróság korábbi döntése szerint ugyanis a lengyel fegyelmi kamara összeegyeztethetetlen az uniós joggal, és veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az ítélettel párhuzamosan a testület elrendelte a kamara felszámolását is.
Ahogy arról ebben a cikkünkben részletesebben írtunk korábban, a PiS az elmúlt években fokozatosan átszabta a bírósági rendszert: bírókat kényszernyugdíjaztak, politikai kinevezettekkel kibővítették az igazságszolgáltatási tanácsot, és szintén PiS-közeli tagokkal létrehozták a felügyeleti tanácsot. Ennek kiterjedt jogköre van: komoly szankciókat hozhatnak bírók ellen, ha nem találják megfelelőnek azok valamelyik ítéletét.
A legfelsőbb bíróság ügyében Lengyelország komolyan nekiment az EU-nak, 2021 októberében például a lengyel alkotmánybíróság egy olyan döntést hozott, amelyben kimondta a nemzeti alkotmány elsőbbségét az uniós joggal szemben azokon a területeken, amelyeken az Uniónak nincs kizárólagos hatásköre. Az Európai Uniót alapjaiban megrengető döntésről itt írtunk bővebben.
A lengyelek azonban az ukrajnai orosz invázió kezdete óta végig az Oroszországgal szembeni egyik legkeményebb álláspontot képviselték, a hírek szerint ők nyomták Berlint is a német stratégiai tabudöntésnek számító fegyverszállítások és az orosz bankok SWIFT-ről való lekapcsolása felé is. Közben pedig Lengyelország az amerikai és más NATO-tagállamok katonai szállításainak elosztó központja lett.
Lengyelország februárban a fegyelmi kamara ügyében is kompromisszumot ajánlott az Európai Bizottságnak, bár az uniós testület még nem volt elégedett, hiába várták a helyreállítási terv átengedését április 9-re. A PiS a csütörtöki döntéssel azt reméli, hogy hozzájuthatnak a helyreállítási alap befagyasztott támogatásaihoz.
A hvg.hu azonban arról ír, hogy a probléma lényege több szempontból sem oldódik meg. A fegyelmi kamarát ugyan megszüntetik, de tagjait, akiknek nagy része soha nem volt bíró, besorolták a legfelsőbb bíróság „rendes” tagjai közé, vagyis innentől ítélkezhetnek is, a fegyelmi ügyeket pedig a legfelsőbb bíróság bírái közül a köztársasági elnök által kijelölt tagok fogják elbírálni. Miközben pedig a törvény alapján ítéleteket nem lehet fegyelmi vétségként kezelni, vannak megengedhetetlen viselkedésre vagy súlyos hanyagságra hivatkozó kivételek.
