Soros uniós elnökség: Nem hallgatnák meg magyar elnökséggel a magyar kormányt a jogállamiságról

Ha a tagállamok között „világos jelzést” látnak arra, hogy megvan a szükséges többség, hogy döntsenek, az Európai Bizottság követi az álláspontjukat – válaszolt Didier Reynders igazságügyi biztos arra, hogy a testület hajlandó lenne-e a második ágába léptetni a „hetes cikkes” eljárást.

A procedúrát 2018-ban indította az Európai Parlament, de azóta is az első ágában cammog. A tagállami EU-ügyi miniszterek időnként meghallgatják magyar kollégájukat, de sem ajánlásokig, sem az eljárás megszüntetéséig, sem addig nem jutottak, hogy megállapítsák az uniós alapértékek megsértését. Utóbbihoz négyötödös többség kellene.

Az Európai Parlament néhány héttel korábban azt kérte, hogy a tagállamok lépjenek tovább egyből a második ágba. Ennek a végén büntetés jöhet, például felfüggeszthetik az adott ország kormányának szavazati jogát. A Politico úgy értesült, hogy néhány tagállam hajlandó lenne továbbléptetni az eljárást, ha Orbán Viktor a februári EU-csúcson ismét vétózná Ukrajna támogatását, bár ezt a tagállamok egy bonyolultabb és valószínűleg költségesebb módszerrel megkerülhetik, amibe bizonyos feltételekkel a magyar kormány is beszállhat.

Didier Reynders a miniszterek hétfői ülése után arról beszélt, hogy az Európai Bizottság nem hozhat döntést, csak a tagállamok. Ez valóban így van, ha a mostani, első ágban lépnének tovább. Ha viszont egy a tagállam „súlyosan és tartósan megsérti” az uniós alapértékeket, elvileg nincs akadálya, hogy egyből a másodikat is elindíthassák, amit az Európai Bizottság is kezdeményezhetne az EP egyetértésével. A képviselők hetekkel ezelőtti határozata gyakorlatilag azt jelenti, hogy ez az egyetértés biztosra vehető lenne.

Amikor erre külön rákérdeztek, az igazságügyi biztos csak a már eddigi, magyar EU-források egy részét blokkoló eljárásokat sorolva bizonygatta: lépnek, ha kell, de jelenleg nincs bizottsági döntés a hetes cikkről. Megvannak az aggodalmaik, „de semmi nem lenne rosszabb”, mintha letennének egy javaslatot, amit aztán a tagállamok elutasítanának.

Az eljárás egy pontján – az érintettet leszámítva – egyhangú döntésre lenne szükség. A magyar és a szintén hetes cikkes eljárás alatt álló lengyel kormány korábban viszontbiztosította egymást a vétóról, de közben a lengyel vezetést leváltották. A kérdésre, hogy így vajon meglenne-e a többség vagy másik tagállam veheti át Lengyelország helyét, nem érkezett érdemi válasz.

Próbálnak egyetértést találni és haladni ahelyett, hogy megosztanánk a tagállamokat, mondta a helyzetről Hadja Lahbib a miniszteri Tanács soros elnöksége nevében. A meghallgatások azután is folytatódnak, hogy júliusban a magyar kormány veszi át fél évre a testület vezetését, amire szerinte megoldást kell találniuk. Minden lehetőség az asztalon van, mert nem lehet egyszerre ugyanaz az elnök, mint akit meghallgathatnak.