Ismét tárgyaltak a „hetes cikkes” magyar jogállamisági eljárásról – ismét eredménytelenül

Csütörtökön ismét tárgyaltak a tagállamok a magyar és a lengyel kormánnyal szemben indított „hetes cikkes” jogállamisági eljárásról. Bóka János magyar EU-ügyi miniszter tájékoztatója szerint a kollégái az Európai Unió Tanácsában semmilyen döntést nem hoztak, így az ügy továbbra is szerepelni fog az üléseken.

Az eljárás elindításáról még 2018-ban döntött az Európai Parlament, azonban azóta sem haladt sokat előre. Időnként meghallgatják a magyar kormányt, de sem lezárni, sem továbbléptetni nem sikerül a procedúrát. Utóbbihoz elég lenne a négyötödös többség, azaz egy-két tagállam nem vétózhat, de később – az érintett országot leszámítva – egyhangúság kellene. Utána szabhatnának ki valamilyen büntetést, például a tanácsi szavazati jog megvonását.

Bóka János szerint az eljárást abban a reményben találták ki, hogy soha ne kelljen elindítani, mert a gyakorlatban nem alkalmazható szabályokat hoztak.

Így „nagyon könnyű bekerülni, de azt a világon senki nem tudja, hogy hogyan lehet belőle kikerülni”.

Jogi vita megy róla, hogy milyen többséggel lehetne lezárni az eljárást, de magától nem mehet tovább a másik, akár büntetéshez vezető ágba, így a mostani állás szerint nem eredményezheti például a szavazati jog megvonását, csak ajánlásokat.

Bóka János szerint a tagállamok értékelést tartottak, ahol tájékoztatta őket a korrupció elleni küzdelem és az igazságügyi reform állásáról. (Ezt a 2021-től elérhető uniós források zömét blokkoló feltételrendszerben vállalta be a kormány, legutóbb ebben a cikkben írtunk az igazságügyi reformról.) Pascual Ignacio Navarro Ríos, a Tanács soros elnökségét ellátó spanyolok EU-ügyi államtitkára ezeken felül a közalapítványokat, a veszélyhelyzetek kiterjesztését, a szólásszabadságot, a kisebbségek kezelését és a menekültügyet említette.

Bóka tagadta, hogy a blokkolt EU-pénzekért zsarolnának az ukrán támogatásokkal

A miniszterek egyeztettek a költségvetési kérdésekről is. Az Európai Bizottság 66 milliárd euróval emelné az EU mostani, 2027-ig tartó költségvetését, amiből többek között Ukrajna idén kifutó támogatását hosszabbítaná meg, és 33 milliárd eurós hitelt is nyújtana. Orbán Viktor korábban elismerte, hogy a befagyasztott uniós forrásokért cserébe engedné ezt, mert a javaslat elfogadásához „egyhangúság kell. És akkor tartani kell a zsákot, és kész. Ez van. Így. Ez a terv.” Egy alkalommal ugyanakkor azt is megindokolta, miért járna „a jogszerűség határának is a szélén”, ha valóban nyíltan erre készülne.

Bóka János szerint viszont egyértelműen kimondták, hogy nincs összekapcsolás az ukrán támogatással, ilyen soha nem is volt, és visszautasítja, hogy bárki összekösse a kettőt. (Korábban talányosan azt mondta, hogy „dolgozniuk kell a politikai kontextuson”.) A felülvizsgálat ügyében „nem állunk időnyomás alatt”, holott jövőre kifut az eddigi, 18 milliárd eurós támogatás Ukrajnának, és az Európai Bizottság a 2024-es éves költségvetés elfogadásáról született politikai alkut is azzal üdvözölte, hogy mielőbb meg kellene állapodni a büdzsé többéves keretének módosításáról, hiszen az már a jövő évet is érintené. Bóka János az elfogadott 2024-es költségvetést alkalmasnak látja rá, hogy az EU működőképes maradjon, így van idejük, Ukrajnának pedig a közös költségvetésen kívül, nemzetközi pénzintézetek és más érintettek bevonásával kellene támogatást nyújtani.

Politikai egyensúly kellene a keleti és a nyugat-balkáni bővítés között

A tagállamok a bővítésről is egyeztettek. Bóka János úgy vélte, emiatt „nem szükségszerűek” intézményi reformok, legalábbis a nyugat-balkáni országok felvételéhez. (Több tagállam, köztük Németország a bővítés előtt reformokat akar.) „Nem lenne szerencsés”, ha a politikai vitákat adminisztratív úton zárnák le, azaz az egyhangú döntéshozatalról minősített többségre térnének át.

Ukrajna felvételéről megjegyezte, hogy „politikai egyensúly” kellene a keleti és a nyugat-balkáni bővítés között. Az Európai Tanács egy saját következtetésére hivatkozott, amely szerinte kimondta: csak akkor léphetnek tovább a bővítési folyamatban, ha Ukrajna a tagjelöltség feltételeit teljesítette az Európai BIzottság értékelése szerint, de ennek az ellenkezőjét mondta ki a pár napja kiadott dokumentumban.

Az Európai Tanács 2022-ben minősítette egyhangúlag tagjelöltnek Ukrajnát. Az Európai Bizottság a nemrég kiadott jelentésében a csatlakozási tárgyalások megnyitását javasolta, de magát az egyezkedés megkezdéséhez szükséges tárgyalási mandátum elfogadását csak akkor ajánlja, ha teljesül hét korábbi előfeltétel, ezt jövő márciusban értékelné újra a testület.