„Határozottan nem” – válaszolta Bóka János EU-ügyi miniszter a francia Le Point-nak arra, hogy eljött-e a szankciók ideje Azerbajdzsánnal szemben. A kaukázusi, gázban gazdag állam két hete foglalta vissza az örmény többségű Hegyi-Karabahot.
Hegyi-Karabah: a szankciók nem fordítanák meg a folyamatokat
Úgy gondoljuk, hogy az EU-nak szerepet kellene vállalnia a feszültségek enyhítésében és közvetítenie a felek között, de az uniós szankciók nem enyhítenének a helyzeten, mondta Bóka János. A minisztertől erre megkérdezték, hogy nincs-e így is késő, mert az örmények elmenekülése már megkezdődött, de szerinte a büntetőintézkedések biztosan nem fordítanák meg a folyamatot. Ha valaminek köszönhetően ezt el lehet érni, az a régió stabilizálása és az alapjogok biztosítása lesz.
Két hete a Szabad Európa újságírója szerint magyar vétó miatt nem a tagállamok, hanem csak az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő nevében adtak ki egy azeri támadást elítélő nyilatkozatot. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy „Magyarország és több más tagállam is tett észrevételeket és javaslatokat a közös nyilatkozathoz, de nem jött létre konszenzus” (hogy végül pontosan ki vagy kik miatt, nem részletezte), „ezért az EU főképviselője saját nevében adta ki a nyilatkozatot”.
Költségvetési felülvizsgálat: „dolgoznunk kell a politikai kontextuson”
Bóka Jánost a 2027-ig tartó uniós költségvetés emeléséről is kérdezték, amelyet a magyar kormány ellenez. Keddi sajtóhírek alapján az Európai Bizottság abban bízva engedné át a magyar igazságügyi reformot, hogy cserébe nem kap magyar vétót a többéves büdzsé felülvizsgálata. (Az Európai Bizottság tagadta, hogy az uniós testület lepaktált volna a kormánnyal, de az eredeti cikk sem írt ilyet, csak hogy ebben bízva engednék át az akár 13 milliárd eurót érő csomagot.)
Navracsics Tibor kedden azt mondta, nem lát összefüggést, csak időbeli párhuzamosságot a két ügy között, de korábban Orbán Viktor hol – jogi okokra hivatkozva – alig leplezetten, hol nyíltan elismerte a termékkapcsolást. Az emeléshez „egyhangúság kell. És akkor tartani kell a zsákot, és kész. Ez van. Így. Ez a terv.”
Bóka János az interjúban valahol félúton, a finoman jelzett közvetett elismerésnél állt meg a két véglet között. Elismételte a kormány szokásos érvét: Magyarország még alig kapott valamit, miközben az emelés jelentős része Ukrajna támogatására menne. Így
„mielőtt megvizsgálnánk a szöveget, dolgoznunk kell a politikai kontextuson, ami több mozgásteret adna nekünk, hogy pozitív szerepet játsszunk a folyamatban.
Ezen dolgozunk e ponton a tagállamokkal és az Európai Bizottsággal”, de még nem értek el a célhoz.
A jogállamiság szerinte politikai folyamat, az Európai Bizottság politikai engedményeket akar, és amíg nincs meg a politikai akarata, addig nehéz technikai megoldásokat találniuk. „Úgy gondoljuk, hogy ezeknek az eljárásoknak nem szilárd a jogi alapja” de „konstruktívan részt veszünk ezekben a megbeszélésekben”, mert az EU egysége a legfontosabb a mostani geopolitikai helyzetben.
Ukrán EU-csatlakozás: kézzelfogható haladás kell a kisebbségi jogoknál
Magyarország támogatja az EU bővítését, de az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez a kisebbségi jogoknál „kézzelfogható haladást szeretnénk látni”. Bóka János emlékeztetett rá, hogy erről év végén dönthetnek a tagállamok, de Ukrajnának hét előfeltételt kellene teljesítenie, köztük a kisebbségi jogok biztosítását. (Erről bővebben itt írtunk.) A kárpátaljai magyaroknak vissza kellene nyerniük a 2015-ös jogaikat, az ukrán hatóságok pedig egyeztessenek az ukrajnai magyarság képviselőivel. „Azt látom, most Ukrajna érti, hogy párbeszédet kell folytatnia velünk”, de még igazolni kell, hogy van-e emögött „hiteles politikai akarat”.
A Politico épp kedden írt róla, hogy diplomaták úgy készülnek, az uniós vezetők megadják az egyhangú beleegyezést, de lehet, hogy csak politikai nyilatkozatig jutnak és a jogi jóváhagyás csak jövőre követi, a hét feltételből pedig rövid távon épp a kisebbségeké tűnik problémásnak.
Bóka nagyon örülne, ha nettó befizetők lennénk
A francia lap azokról a francia-német kezdeményezésű reformtervekről is kérdezte a minisztert, amelyekről az uniós kollégáival együtt múlt héten tárgyalt egy nem hivatalos ülésen. (Az elképzelésekről bővebben itt írtunk.) Bóka János azt hangsúlyozta, hogy a dokumentum egy „tudományos munka”, ami nem tükrözi a német vagy a francia álláspontot. Az intézményi reformok előtt az agrár- és kohéziós politikához hasonló szakpolitikákról, valamint „ezek költségvetési hatásairól” kellene beszélni.
Az újságíró itt vette a lapot, és rákérdezett, hogy Magyarország nettó befizetővé válhat-e, azaz többet adna az uniós költségvetésbe, mint amennyit visszakap. (Nem fejtette ki, de a kohéziós politika az uniós gazdasági átlag alatti területeket fejleszti, azaz ha szegényebb tagokat vesznek fel, az lehúzza az átlagot és átirányíthatja a pénzeket feléjük. A nagyrészt területalapú támogatásokat nyújtó agrárpolitika a bődületes mennyiségű ukrán termőföld miatt tolódhat el.) Erre annyit kapott válaszként a minisztertől, hogy nagyon örülne, ha Magyarország nettó befizetővé válna, de a saját gazdasági fejlődése miatt és nem azért, mert megváltoztatták a szabályokat.
Nem vagyunk az uniós reformterv rajongói
A reformtervek több területen megszüntetnék a vétójogot, de a miniszter szerint a másik irányba kellene haladni, és ahol csak lehet, konszenzussal dönteni. Szerinte politikailag kockázatos, ha például a migrációról minősített többséget alkalmaznak, mert a tagállamok nem érzik majd magukénak.
Magyarország régóta azon az állásponton van, hogy fenn kellene tartani az integráció egységét a többsebességes Európával szemben. Ez olyan kérdés, „amit elvileg újranyithatunk”, de akkor valódi lehetőségeket kell ajánlani a tagállamoknak.
„Az asztalon lévő tudományos javaslatok eddig nekünk nem megfelelőek” és „nem vagyunk a rajongói”.
A javaslat több koncentrikus kört hozna létre. Bóka János szerint nagyjából mindegyikben ugyanazok a kötelezettségek, de a legkülsőkből alig lehet részt venni a döntésekben, amelyeket nagyrészt a belső mag hozna meg, így nincs sok előnye.
Egyébként is valószínűtlenek az uniós szankciók
Az Európai Parlament csütörtökön szavaz egy állásfoglalásról, amely várhatóan szankciókra szólít fel, írja a Politico. Nathalie Loiseau, a dokumentum egyik társszerzője elismerte a lapnak, hogy valószínűleg az EU nem vezet be büntetőintézkedéseket, amelyekről csak a tagállamok dönthetnek egyhangúlag. „Magyarország nagyon közel áll Oroszországhoz, Törökországhoz és Azerbajdzsánhoz, de más országok is azeri gáztól függnek, mint Ausztria, Bulgária és Románia” Olaszország pedig az olajtársaságának szeretne engedélyeket szerezni, mondta a francia liberális politikus.
Honfitársa, a szélsőjobboldali Jordan Bardella a javaslat előtti vitában kijelentette: „meg kell mondanunk, hogy az EU a gázt részesíti előnyben az örmény vérrel szemben”.
