Korábban sorosozták, most hivatkozási alap lett egy európai testület a kormánynál

Az utóbbi napokban hivatkozási alappá vált a Velencei Bizottság a magyar kormánynál. A szinte minden európai országot tagjai közt tudó Európa Tanács tanácsadó szerve az ukrán kisebbségi törvényről adott ki véleményt. Ezt a kormány előszeretettel idézi, bár korábban nem volt ennyire elégedett a testülettel. De egyáltalán mi ez a bizottság, mit mondott az ukrán kisebbségi törvényről, és mi ennek a jelentősége?

Jogi tanácsadásra hozták létre

A Velencei Bizottság az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve. Az Európa Tanács nem az Európai Unió intézménye, és nem keverendő össze az uniós tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanáccsal, ami meghatározza az EU általános politikai irányvonalát. Az Európa Tanácsnak szinte minden európai ország tagja, így az EU államain kívül például Ukrajna, Moldova, Albánia vagy Grúzia is – Oroszországot tavaly zárták ki a szervezetből. A Velencei Bizottság 1990-ben, a kelet-közép-európai rendszerváltozások idején jött létre. Épp az volt a célja, hogy az újonnan demokratikussá vált országoknak tanácsokat adhasson.

Tanácsadó szervként a Velencei Bizottság többször is adott ki véleményeket Ukrajnáról, például 2017-ben a kisebbségi nyelvű iskolarendszer átalakításáról. A testületet idén januárban Magyarország és Románia közös kezdeményezésére felkérték, hogy vizsgálja meg az ukrán kisebbségvédelmi törvényt. Önmagában már az sokat elmond a jogszabályról, hogy épp ezt a két országot sikerült kisebbségvédelmi szövetségbe kovácsolnia, de az ukránoknak különösen érzékeny a téma az ott élő orosz kisebbség miatt.

Módosítani kellene, hogy megfeleljen a nemzetközi követelményeknek

A Velencei Bizottság véleménye üdvözölte a jogszabályt, amelyben számos garanciát nyújtanak, de ahhoz, hogy teljesen megfeleljen a nemzetközi követelményeknek, a testület szerint meg kellene fontolni több módosítást. Többek között azt ajánlják, hogy

• terjesszék ki mindenkire az események szervezésének jogát kisebbségi nyelven;
• legalább fontolják meg az arányosság jegyében, hogy nyilvános rendezvényen ne legyen muszáj ukrán tolmácsolást biztosítani, ha azt résztvevő kéri;
• a könyvkiadásnál és könyvesboltoknál is gondolja át a kötelezettségeket;
• az általános információk és a hivatali nyilvántartásba vétel lefordításánál adjon erősebb jogi garanciákat;
• a hivatalos szervekkel való kapcsolattartásnál biztosítsa a kisebbségi nyelvhasználatot.

Emellett több ajánlást adott más kapcsolódó jogszabályokhoz, például a média hozzáférhetőségéhez kisebbségi nyelven. Javasolta, hogy Ukrajna halassza még tovább a kisebbségi nyelvű iskolarendszer átalakítását, és gondolja át azt a Velencei Bizottság 2017-es véleménye alapján. A bizottsági véleményt az Európai Tanács június 9–10-i közgyűlése elfogadta, és ekkor az ukránok egy évvel kitolták a törvény alkalmazását az uniós tagállamok nyelvét használó kisebbségi iskoláknál.

A kormány és a Fidesz ráolvasta az ukránokra a bizottsági véleményt

A megállapításokra rárepültek a kormányzati és fideszes politikusok.

• A testület ajánlásának megfelelően adják vissza a magyar közösség korábbi jogait, jelentette ki Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön.
• Aznap Varga Judit igazságügyi miniszter is hivatkozott a Velencei Bizottság véleményére, amely szerint még sok a tennivalója Ukrajnának a kisebbségvédelem terén.
• Hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: a jelentésben „világosan kimondták”, hogy Ukrajna nem tartja tiszteletben a nemzeti közösségek jogairól szóló kötelezettségeit.
• „Remélem, Zelenskij elnök figyel” – üdvözölte korábban a jelentést Győri Enikő fideszes európai parlamenti képviselő.
• Képviselőtársa, Gál Kinga azt emelte ki, hogy „a Velencei Bizottság kimondta: az új ukrán kisebbségi törvény nem felel meg teljesen az európai és a nemzetközi standardoknak”.

Soros-párti, politikailag motivált, nyomásgyakorló, rosszhiszemű

A testület iránt nem volt mindig ekkora a kormánypárti lelkesedés.

„Meg sem lepődünk azon, amikor a Magyarországot ért nemzetközi támadássorozatba becsatlakozik a Velencei Bizottság is, mely a baloldal és Soros György propagandáját ismétli”

– posztolta két éve Kovács Zoltán. A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár arra a véleményre reagált így, amelyet a magyar alaptörvény módosításáról adott ki a Velencei Bizottság.

A testület 2021 decemberében úgy találta, hogy alapvető emberi jogokat sért a kormány melegellenessé eltérített törvénye. Varga Judit igazságügyi miniszter akkor azzal vádolta a testületet, hogy „érzésszerű, ideológiailag (vagy akár politikailag) motivált véleményt” adott. Remélte, hogy ez nem válik „általános gyakorlattá a Velencei Bizottság működésében, amely mandátuma alapján egy elismert jogászokból álló szakmai tanácsadó testület”.

Ez az elismert jogászokból álló szakmai tanácsadó testület 2018-ban a „migrációs különadóról” állapította meg, hogy sérti a szólás- és egyesülési szabadságot. Orbán Balázs, a miniszterelnök mostani politikai igazgatója erre kijelentette, hogy a Velencei Bizottság jogi tanácsadó profilját politikai nyomásgyakorló karakterre cserélte, és egyértelműen a bevándorlást pártolók oldalára állt.

A Velencei Bizottság magát a magyar alaptörvény tervezetét is véleményezte. Szájer József volt európai parlamenti képviselő arra panaszkodott, hogy a bizottsági értékelés „megkérdőjelezi a magyar hatóságok jóhiszeműségét”.

A testület 2017-ben a civil törvényről adott ki ajánlásokat, de utólag úgy találta, hogy a végső változat csak részben felelt meg ezeknek.

Az EU-tagsági tárgyalásokat kockáztatják az ukránok

Ha Ukrajna hasonlóképp csak részlegesen venné figyelembe a testület ajánlásait, azzal az uniós csatlakozási folyamatban veszélyeztetné a következő lépést. Ugyan tavaly tagjelöltté nyilvánították, de magát a csatlakozási tárgyalásokat még nem kezdte meg. Ehhez az EU kvázikormánya, az Európai Bizottság véleménye alapján az uniós tagállamok egyhangú beleegyezése kell.

Az Európai Bizottság várhatóan októberben adja ki az Ukrajnára és a többi, tagság felé haladó országra vonatkozó véleményét. A testület viszont hét előfeltételt szabott, közülük az egyik pedig a kisebbségek védelme.

Az Európai Bizottság magyar tagja, Várhelyi Olivér felel a bővítésért. A biztos csütörtökön adott egy időközi értékelést a tagállamok EU-ügyi minisztereinek. Ukrajna egyelőre két feltételt teljesített. A többivel is haladt, de a nemzeti kisebbségeknél

„Ukrajnának teljesítenie kell a Velencei Bizottság e hónapban kiadott véleményének” ajánlásait, „különösen a közélet, a közigazgatás, a média és a könyvek terén”. A biztos emlékeztetett arra is, hogy Ukrajnának a korábbi, például a 2017-es oktatási javaslatokat is követnie kell.

A törvény alkalmazásának halasztása szerinte alkalmat ad rá, hogy átgondolják a kisebbségi iskolarendszert.

Szijjártó belengette a vétót

A csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez nem feltétlenül elég, ha Ukrajna megnyugtatja az Európai Bizottságot, benne a magyar bővítési biztossal, hiszen a tagállamok egyhangú beleegyezésére is szükség van. Szijjártó Péter már korábban arra figyelmeztetett: Magyarország egyetlen esetben sem fogja tudni támogatni Ukrajna transzatlanti és európai integrációját, amíg a kárpátaljai magyar iskolák veszélyben vannak.

Az ukrán halasztással egyelőre sikerült elkerülni, hogy szeptemberben leálljon a kisebbségi nyelvű oktatás, de a kérdés még mindig nem oldódott meg véglegesen. Hétfőn Szijjártó Péter ukrán propagandának nevezte az ukrán lépést, mert az semmilyen mértékben nem jelent megoldást a magyar iskoláknak.

„Ha mindez így marad, és továbbra sem állítja helyre Ukrajna a magyar nemzeti közösség jogait Kárpátalján, akkor tényszerűen nem lesznek készek a csatlakozási tárgyalások megkezdésére az Európai Unióval, ezért természetesen mi sem tudjuk adni majd a támogatásunkat”

– jelentette ki. „Tehát elvárjuk, hogy Ukrajna feleljen meg azoknak az európai uniós szabályoknak, kötelezettségeknek és elvárásoknak, amelyeket nemzetközi szerződések rögzítenek, és amelyek arra vonatkoznak, hogy a nemzeti közösségek jogait miként kell garantálni.”