Bizottsági alelnök: Alaptalan spekuláció, hogy megegyeztek a magyar támogatási „feltételességről”

Kategorikusan cáfolta az Európai Bizottság alelnöke, Věra Jourová, hogy a testület megegyezett a magyar kormánnyal a befagyasztott uniós támogatások legnagyobb szeletét visszatartó igazságügyi reformról az uniós költségvetés emeléséért cserébe, szúrta ki az EUrologus.

Nem létező állításra reagáltatták a bizottsági alelnököt

A Financial Times kedden írt arról brüsszeli forrásokra hivatkozva, hogy az Európai Bizottság november végéig elfogadhatja a jogállamisági reformot, amivel a magyar kormány akár 13 milliárd euróhoz férhetne hozzá. A testület – a cikk háromból két forrása szerint – részben abban bízva tenne így, hogy cserébe Orbán Viktorék átengedjék a 2027-ig tartó uniós költségvetés emelését, amiből Ukrajnának is újabb támogatást adna az EU. Később saját – többek között budapesti – értesülésekre hivatkozva lényegében ugyanerről írt a Politico és a tárgyalásokra rálátó források a G7-nek is megerősítették a hírt.

Věra Jourová bizottsági alelnököt kedd délután az osztrák Die Presse újságírója kérdezte arról, kizárná-e, hogy alkut kössenek Orbán Viktorékkal és megszüntessék a „feltételességi mechanizmust” a felülvizsgálat átengedéséért cserébe.

Ez eleve más, mint amiről a Financial Times írt. Az újságíró egyszerűen eltévedt abban a szövevényes feltételrendszerben, amely részben összekapcsolódó és egymást átfedő elemekből áll, bár a válasz alapján a bizottsági alelnök ezt a részt még megértette.

Azonban – ahogy azt korábban is leírtuk – a Financial Times cikkében nem volt szó semmilyen kész alkuról,

csak arról, hogy az Európai Bizottság részben a költségvetési felülvizsgálat átengedéséért cserébe elfogadná az igazságügyi feltételek teljesülését, vagyis a testület egyoldalúan bízik ebben. Napközben Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter – aki a befagyasztott pénzekről számtalanszor egyeztetett bizottsági tagokkal – azt állította, nem tud semmilyen alkuról és nem kaptak ilyen jelzést Brüsszelből. (Ahogy azt az EUrologus is megjegyzi, még akkor sem lehet azt várni, hogy hivatalos formában egy ilyen színfalak mögötti alkut megerősítsen valaki, ha valóban létezne.)

„Amit ön körülírt, az alaptalan spekuláció”

– válaszolta az osztrák újságírónak a többek között alapértékek betartatásáért felelős bizottsági alelnök. Nagyon intenzív párbeszédet folytatnak a „feltételességről”, majd elmondta, hogy szeptember 15-én kiküldtek egy levelet további kérdésekkel. (Csak hogy még nagyobb legyen a káosz, eddig egy későbbi dátumot emlegettek.) Egyelőre nem kaptak választ, ha az megérkezik, még mindig van egy hónapjuk, hogy döntsenek.

„Az ön kérdése valamiféle megegyezésről szólt, nagyon egyszerűen erre nemet tudok mondani, ez nem igaz.”

Mi ez az igazságügyi reform és mit blokkol?

Az igazságügyi csomagnál a EU azt várja, hogy

• növeljék a független igazságszolgáltatási felügyeleti jogkört nevében viselő Országos Bírói Tanács (OBT) szerepét és hatásköreit;
• erősítsék meg a kúriai – azaz a korábbi legfelsőbb bírósági – bírók függetlenségét, hogy védettebbek legyenek a politikai befolyásolástól;
• szüntessék meg a lehetőségét annak, hogy a hatóságok jogerős ítéleteket támadhassanak meg az Alkotmánybíróságon;
• számolják fel az – Európai Unió Bíróságának korábbi ítélete alapján uniós jogot sértő – akadályokat, amelyek azt eredményezhették, hogy a magyar bírók korlátozva vannak abban a jogukban, hogy az uniós testülethez forduljanak, ha úgy látják, nincs összhangban a magyar és az uniós jog.

A reform szinte az összes, mintegy 22 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatást blokkolja, de egy részét más feltételek miatt sem fizetheti ki a magyar költségvetésnek az EU. Ilyen a feltételességi eljárás is. A Financial Times által emlegetett 13 milliárd euró az a rész, amit más jogállamisági okokból már nem tartanának vissza, ha az Európai Bizottság teljesítettnek venné az igazságügyi csomagot.

Valójában jó eséllyel ennél kisebb összegről van szó, mert szakmai feltételeket is meg kellene ugrani, de a Szabad Európa júliusi cikke szerint ezek közül csak keveset pipált ki a kormány. Akkori állás szerint legfeljebb hatmilliárd euró szabadulhatna fel jövőre.

Mi történt eddig az igazságügyi reformmal?

Varga Judit akkori igazságügyi miniszter áprilisban jelentette be, hogy „technikai megállapodást” kötöttek az igazságügyi feltételek véglegesnek szánt változatáról az Európai Bizottsággal, a parlament pedig májusban elfogadta a jogszabályt, amely szerinte kipipálja a követelményeket.

Közvetlenül ezután épp Věra Jourová jelezte, hogy a gyakorlati megvalósításra is kíváncsiak.

Július közepén Varga Judit levelet írt az Európai Bizottságnak arról, hogy a kormány maradéktalanul végrehajtotta az igazságügyi mérföldkövekben lefektetett összes kötelezettségvállalását. Ahogy azt a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely elmondta, az Európai Bizottságnak három hónapja van az értékelésre. A kiszivárgott információk alapján az uniós testület múlt héten további kérdéseket küldött, amivel „megállította az órát”, azaz a magyar kormány válaszideje nem számít bele a három hónapba, de Gulyás Gergely szerint az Európai Bizottság csak az időt húzza. Navracsics Tibor kedden megerősítette, hogy már dolgoznak a válaszon, de még nem küldték el.