Varga Judit: Ideje, hogy „Brüsszel” fizessen

Varga Judit igazságügyi miniszter levelet írt az Európai Bizottságnak arról, hogy szerinte a kormány maradéktalanul végrehajtotta az igazságügyi mérföldkövekben lefektetett összes kötelezettségvállalását. „Itt az ideje, hogy Brüsszel kifizesse a magyar embereknek járó forrásokat!” – tette hozzá pénteken Facebookon a miniszter.

Ahogy arról korábban írtunk, az igazságügyi reformok a legértékesebbek a nagyjából harminc elemből álló feltételrendszerben, amelyek miatt nem fizetik ki a 2021-től megnyílt uniós források jelentős részét. Ha az Európai Bizottság elfogadná a teljesülésüket, azzal önmagában nagyjából 13 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrás szabadulna fel. (A teljes, 22 milliárd eurós összeghez is szükség van erre, de a pénz egy részét más jogállamisági problémák miatt is visszatartják a magyar költségvetéstől.) Egyúttal négy „szupermérföldkövet” is sikerülne kipipálni a 27-ből, amelyek a helyreállítási alap 5,8 milliárd eurós, vissza nem térítendő részénél a kifizetések megkezdéséhez kellenek.

Az igazságügyi biztos arra utalt, hogy minden feltétel kell

A miniszter Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztosnak címezte a levelét. Vele találkozott április végén, mielőtt bejelentette volna, hogy „technikai megállapodást” kötöttek, de a testület óvatosabban fogalmazott. Az Országgyűlés hamarosan megszavazta a csomagot, és Varga Judit már ekkor is közölte, hogy szerinte végeztek az igazságügyi vállalásokkal. Ugyanakkor az igazságügyi biztos már előtte jelezte, hogy több, a jogszabállyal tartalmilag összefüggő intézkedés végrehajtását is látni szeretnék. A biztos akkor úgy becsülte, hogy június végéig, július elejéig rendezhetik a még nyitott kérdéseket, és legkorábban csak ezután vitatná meg a teljes Európai Bizottság a magyar igazságszolgáltatási csomagot, hogy jóváhagyja a kifizetést. Věra Jourová alapjogi biztos ráadásul kijelentette, hogy csak mind a 27 mérföldkő teljesítése után értékelnék a jogszabályt, bár azóta hallottunk brüsszeli forrásból olyan értelmezést, hogy a felzárkóztatási támogatásoknál nem ragaszkodna ehhez az Európai Bizottság (elvileg erre van lehetőség).

Az igazságügyi miniszter pénteki bejegyzése szerint a csomag májusi elfogadása után átültették a vállalásokat is a magyar igazságszolgáltatási rendszerbe, így

„minden adott ahhoz, hogy a Bizottság elindítsa a Magyarországnak járó pénzek kifizetését”.

A kormánynak „a magyar és európai baloldal nyomásgyakorlása és az uniós intézmények folyamatos időhúzása ellenére” sikerült az Európai Bizottsággal „szorosan együttműködve, a konstruktív szakmai párbeszéd keretében eddig minden vállalását teljesítenie”. Remélhetőleg itt még mindig csak az igazságügyi mérföldkövekre gondolt, mert mindezt épp aznap írta, amikor egy másik, nem teljesült feltétel, a közalapítványok átláthatósági és összeférhetetlenségi gondjai miatt a modellváltó egyetemekről csak feltételes támogatói döntést tudtak hozni az Erasmus+ programban.

Varga Judit arról nem írt, hogy már számlákat is küldtek volna az Európai Bizottsághoz (erre szükség lenne a kifizetések megkezdéséhez, ha a kormány biztos lenne a dolgában).

Mi van az igazságügyi csomagban?

Az igazságügyi feltételek szerint meg kell erősíteni

• a független igazságszolgáltatási felügyeleti jogkört nevében viselő Országos Bírói Tanács (OBT) szerepét és hatásköreit;
• valamint a kúriai – azaz a korábbi legfelsőbb bírósági – bírók függetlenségét, hogy védettebbek legyenek a politikai befolyásolástól.
• Meg kell szüntetni a hatóságok lehetőségét, hogy jogerős ítéleteket támadhassanak meg az Alkotmánybíróságon;
• valamint az – Európai Unió Bíróságának korábbi ítélete alapján uniós jogot sértő – akadályokat, hogy a magyar bírók az uniós törvényszékhez forduljanak, ha úgy látják, nincs összhangban a magyar és az uniós jog.