Erasmus-ügy: feltételes támogatói döntést tudtak hozni a modellváltó egyetemekről

2023. július 14. – 21:55

Erasmus-ügy: feltételes támogatói döntést tudtak hozni a modellváltó egyetemekről
Az Erasmus program indulásának 35. évfordulójára készült kéteurós hátoldala – Fotó: Európai Bizottság – Audiovizuális Szolgálat / Európai Unió

Másolás

Vágólapra másolva

Számos egyetem jelenleg futó Erasmus+ programjának pénzügyi kiegészítéséről döntött a nemzetközi felsőoktatási mobilitási programokért felelős Tempus Közalapítvány kuratóriuma – közölte a szervezet pénteken az MTI-vel.

A döntés célja, hogy 2024. június 30-ig valamennyi egyetem, így a „modellváltott” intézmények hallgatói és oktatói is folyamatosan részt vehessenek a nemzetközi együttműködésekben.

Mi a Tempus és miért ír kiemelten a modellváltó egyetemekről?

Az Európai Unió tanácsa, amely a tagállami miniszterekből áll, tavaly decemberben tiltotta el az uniós kötelezettségvállalásoktól a vagyonkezelő alapítványokat, így az ilyen hátterű „modellváltó” egyetemeket is. A Tanács – európai bizottsági javaslatra – úgy látta, hogy az alapítványok nem elég átláthatóan működnek, összeférhetetlen módon ülnek bennük politikai döntéshozók, és a magyar kormány nem kezelte a hónapokkal korábban ismertetett bizottsági kifogásokat. A kormánynak azóta sem sikerült feloldatnia a korlátozást: miközben az Európai Bizottságra vár, az uniós testület szerint világosak az elvárásai.

A tiltás azt nem akadályozza, hogy a modellváltó egyetemek pályázatokat adjanak be és azokat elbírálják, de a friss támogatásokhoz szükséges kötelezettségvállalásokat már nem tudják megkötni. A korlátozás leginkább két programnál, a Horizont Európa kutatási együttműködésnél és az Erasmus+ oktatási cseréknél érinti a 21 érintett felsőoktatási intézményt. Előbbinél már júniusban eurómilliós károkra panaszkodnak (hogy pontosan miért, arról itt írtunk).

Utóbbinál még nincsenek gyakorlati következmények, de az Európai Bizottság korábban többször hangsúlyozta, hogy július közepén szoktak szerződni. Ahogy azt még januárban megírtuk, az Erasmus+-nál 2022 közepén jelentős mennyiségű szerződést szignóztak az egyetemekkel, ami 2024 közepéig fedezi a költségek nagy részét. Az ügyre rálátó forrásból akkor úgy értesültünk, hogy ebben a közalapítványi egyetemek is benne vannak. Az Erasmus+ programot az Európai Bizottság nemzeti irodák, Magyarországon a Tempus Közalapítvány közreműködésével kezeli.

A Tempus szerint novemberig kell feloldani a tiltást

A Tempus a pénteki közleményében hangsúlyozta, hogy „a meglévő mobilitási keretek, valamint pénzügyi erőforrások rendelkezésre állnak ahhoz, hogy az egyetemi igények a jövő év június 30-ig teljeskörűen megvalósuljanak”.

Az ülésen értékelték a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek pályázatait is, amelyekkel az Európai Unió Tanácsának múlt év végi határozata szerint a Tempus Közalapítvány jelenleg nem tehet jogi kötelezettségvállalást.

A Tempus közleménye hangsúlyozza, hogy a tanácsi határozat átmeneti és az Európai Bizottság további tájékoztatásáig van érvényben. A testület kuratóriuma az értékelést követően feltételes támogató döntést hozott az Erasmus+ hallgatói és munkatársi mobilitások pályázattípusban.

A döntés az alapítvány szerint azt jelenti, hogy

a pályázókkal csak akkor írhatják alá a támogatási szerződést, ha erre az Európai Bizottság 2023. november 23-ig engedélyt ad.

Az állami, nem modellváltó intézményeknél a döntés után elkezdték előkészíteni a támogatói szerződéseket, és a Tempus Közalapítvány a közleménye szerint azon dolgozik, hogy mihamarabb hozzájussanak a forrásokhoz. Őket nem érinti a felfüggesztés, ahogy a Magyarországra érkező külföldi egyetemi hallgatók Erasmus+ ösztöndíját sem.

Az Európai Bizottság szeptemberi határidőről beszélt

Ujvári Balázs,

az Európai Bizottság szóvivője néhány napja arról beszélt, hogy a kormánynak szeptember 1-ig kellene feloldatnia a tiltást. Őt viszont a most szeptembertől kezdődő időszakról kérdezték, nem a jövő évről.

Ujvári Balázs hangsúlyozta, hogy az Országgyűlésnek először el kell fogadnia a kifogásaikat orvosló jogszabályt, amit az Európai Bizottság értékel (erre egy hónapja van), a Tanács pedig csak utána dönthet a korlátozás feloldásáról. Ahogy azt a Válasz Online és a Szabad Európa is megírta, ehhez nagyon kevésnek tűnik a hátralévő idő, de a Népszava korábbi cikke szerint az Európai Bizottság dolgozott egy átmeneti haladékon. A Tempus által említett november 23. tarthatónak tűnik, ha időben le tudják ütni a feltételeket, de a horizontos pályázatoknál kieső pénz miatt így is sürgető lenne a megállapodás.

A tárgyalásokat magyar részről vezető területfejlesztési miniszter,

Navracsics Tibor a Telexnek csütörtökön azt mondta, „velünk még nem közölték” a szeptember 1-i határidőt, az Erasmus+ finanszírozása pedig 2024 második félévéig biztosítva van.

A magyar diákoknak továbbra is lesznek ösztöndíjprogramjai és meg fognak állapodni az Európai Bizottsággal, de hiába küldték ki az uniós testületnek a feloldáshoz szükséges jogszabály tervezetét még májusban, azóta sem kaptak választ.

Ujvári Balázs szerint nagyon intenzív tárgyalások folynak az Európai Bizottság és Magyarország között. „Világosan elmondtuk, mi jelenthet megoldást. Elmondtuk, mit várunk, kik lehetnek a kuratóriumokban. Korlátozást kértünk a kinevezések hosszát illetően, és átmeneti időszakot is kértünk a kurátorokat illetően. Folytatódik az eszmecsere. Világos, hogy Magyarország még nem válaszolta meg az aggodalmakat, ezért további megbeszélésekre van szükség”.

A közalapítványok átláthatósága része annak a nagyjából harminc elemből álló, egymásba fonódó feltételrendszernek is, amely a 2021-től elérhető új uniós források zömének kifizetését blokkolja, erről bővebben itt írtunk.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!