Gulyás: Ahogy Brüsszel a joghoz viszonyul, ahhoz képest a Szovjetunió is nagyobb tisztelettel viszonyult a joghoz

A vasárnap esti Bayer show-ban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter volt Bayer Zsolt vendége. A miniszter az Európai Bizottság Magyarországnak küldött levele kapcsán azt mondta:

„Önmagában, ahogy Brüsszel a joghoz viszonyul, ahhoz képest a Szovjetunió is nagyobb tisztelettel viszonyult a joghoz, noha azt a politika szolgálólányának tekintették.”

Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság (EB) múlt héten levélben tette fel a magyar kormánynak az igazságügyi reform megvalósításával kapcsolatos pótkérdéseit. A levél pontos tartalma nem ismert, a fideszes politikusok nyilatkozatai alapján többek között rákérdezhettek arra, hogy van-e elegendő helyisége az Országos Bírói Tanácsnak (OBT), mennyit keresnek a titkárnők, és milyen iktatószámmal iktatják a dokumentumokat. Orbán Viktor múlt hét pénteken a Kossuth rádiónak adott interjúban azt mondta, a brüsszeli bürokraták a kérdésekkel csak „húzzák az időt”. „Kukacoskodásról” van szó, „abszurd az egész helyzet”, „Brüsszel nem akarja odaadni a pénzt, és kínban fogant kérdéseket tesznek fel” – fogalmazott a kormányfő.

Az ATV beszámolója szerint Bayer Zsolt is „ócska, aljas kekeckedés”-nek minősítette a Bizottság levelét. Gulyás erre azt mondta, „ha még felháborítóbbá szeretnék tenni a Bizottság működésének az illusztrálását, akkor érdemes egyet visszalépni; Magyarországon ugyanis komolyan senki soha meg sem kérdőjelezte, aki az igazságszolgáltatásban dolgozik, hogy a bírák ne lennének függetlenek”. Szerinte ugyanis a szervezeti rendszerét tekintve is Európa egyik legfüggetlenebb bírósága a magyar.

Szerinte ezeket a kérdéseket csak azért tette fel a Bizottság, mert

„az OBT-nek vannak tagjai, akik készek kapcsolatot tartani nagykövetekkel a rezidenciájukon, és szívesen panaszkodnak Brüsszelben a saját hazájukra”.

Gulyás szerint a magyar kormány tavaly megállapodott a Bizottsággal, már semmilyen akadálya nem lenne annak, hogy az uniós kohéziós forrásokat elkezdjék folyósítani Brüsszelből. „Most méltatlan módon húzzák az időt és tesznek fel egészen nevetséges, súlytalan kérdéseket” – mondta.

Ezután kezdte el összehasonlítani a brüsszeli joggyakorlatot a kommunistával. Azt mondta, bár a kommunisták úgy gondolják, hogy minden relatív, s noha ez nem igaz, „de itt most valóban relatív”. „Mert a jognak még a Szovjetunióban is nagyobb tisztelete volt, mint ahogy az Európai Bizottság az uniós közösségi jogot alkalmazza”.

Azt is hozzátette, hogy mindezt elsősorban Magyarország és Lengyelország kárára teszik. Gulyás jóslata szerint egyébként, ha „a lengyel választásokon a jelenleg kormányzó pártok szereznek többséget, és kormányon maradnak, akkor majd hirtelen a magyar igazságszolgáltatás is függetlenné válik”.

A szovjet jogállamiságra jellemző, hogy 1944 decembere és 1945 májusa között bírósági eljárás és ítélet nélkül nagyjából 100 ezer magyar férfit és 30 ezer nőt hurcolt kényszermunkára a Szovjetunióba; a hírhedt „málenkij robot”-ban tízezrek vesztették életüket.

Bayer Zsolt a svéd NATO-csatlakozásra is rákérdezett, erről Gulyás azt mondta, a svédeknek „illene elnézést kérni”. Azt se tartja elképzelhetőnek, hogy Ukrajna két éven belül EU-tag legyen. Szerinte a balkáni országok felkészültebbek, mint Ukrajna, de szerinte a 2004-ben csatlakozott országokról Brüsszelben azt gondolják, hogy „a saját fejlett 21. századi liberális köreikbe beengedték a közép-európai vadembereket”, és nem szeretnének még több ilyet látni.

A teljes beszélgetés itt megtekinthető.