Orbán: Nem engedhetjük meg magunknak a nyugdíj-kiegészítést, de meg kell tennünk
2023. szeptember 29. – 07:38
Röviden összefoglaltuk Orbán Viktor szokásos pénteki rádiónyilatkozatát. A kormányfő a költségvetés helyzetéről, nyugdíj-kiegészítésről, inflációról, az orosz–ukrán háborúról, az EU-s pénzek sorsáról és a migrációról is beszélt.
Első pillantásra az ember azt mondaná, hogy a magyar állam költségvetése nem engedheti meg magának a nyugdíj-kiegészítést, ami közel 200 milliárd forintba kerül évente, de ezt nem lehet csak közgazdászszemmel nézni – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott, interjú formában tartott nyilatkozatában.
Akkor leszünk majd nagyon erősek és boldogok, amikor a magyar költségvetés pluszban lesz. Ez most nem így van, mert ezt tönkretették a kommunisták. Idős, nagyon sokat dolgozott embereket nem lehet olyan helyzetbe hozni – amibe egyébként a baloldal hozta őket korábban –, hogy nem adjuk oda ezt a pénzt a nyugdíjasoknak – vezette le a miniszterelnök. „Tehát nem engedhetjük meg magunknak, de meg kell tennünk.” Úgy véli: „a nyugdíjasok nagy többségben támogatják a nemzeti kormányt”.
A hagyományos eszközöktől eltérően kezeltük az inflációt
„A jegybanknak beletörött a bicskája az infláció elleni küzdelembe.” De ez nem a Magyar Nemzeti Bank hibája, „mert nekik csak bicskájuk van, de ide fejsze kell” – mondta Orbán. Magyarországon a hagyományos eszközöktől eltérően kezeltük az inflációt, de ezt néhány helyen nem nézik jó szemmel, mert azt szeretik, ha ezzel csak a jegybankok foglalkoznak. Nálunk azért kellett ezzel a kormánynak is foglalkoznia, mert a mi országunk van legjobban kitéve az energiakrízisnek, az energiaárak emelkedésének.
A kormányfő szerint már idén egy számjegyű lesz az infláció, sikerrel törtük le az áremelkedéseket. Úgy kalkulálnak, hogy a harmadik negyedévben már lesz gazdasági növekedés is. Nagyobb cégek már azt mondják, hogy 2024-ben Magyarországon lesz a legnagyobb a gazdasági növekedés. Az elmúlt egy évben nőtt a versenyképességünk, „2024 a gazdasági növekedés visszaépítésének éve lesz.”
Orosz–ukrán háború: „Azzal biztatjuk magunkat, hogy a magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz”
A nyugati világ messze van az ukrajnai háborútól, és nem végezte el a józan helyzetértékelést, amikor a háború támogatása mellett döntött. A frontvonalak nem mozdulnak, tízezrek halnak meg, és nem látjuk a végét. „Azzal biztatjuk magunkat, hogy a magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz” – mondta Orbán arra, hogy szerinte Nyugaton érzékelhetően csökken Ukrajna támogatottsága.
A kormányfő nem tapasztal olyat a magyar parlamentben, hogy Ukrajnát nagyon gyorsan az Európai Unióban látnák a képviselők. Ukrajna háborúban áll, bizonytalan a helyzete, és „nem tudjuk a paramétereit sem” az országnak, hiszen például nem tudjuk, mennyi a lakossága jelenleg.
EU-s pénzek: Brüsszel nem akarja odaadni a pénzt, húzzák az időt, és „kínban fogant kérdéseket tesznek fel”
Sokan azt mondják, vegyen fel hitelt az EU azért, hogy Ukrajnát támogathassa – de ezzel a magyar kormány nem ért egyet. Ami a Magyarországot megillető uniós pénzeket illeti: nem is biztos, hogy megvan a pénz, elképzelhető, hogy már odaadták Ukrajnának – mondta a kormányfő. Nagyjából 3 milliárd euróval tartozik Brüsszel Magyarországnak, ez körülbelül 1200 milliárd forint, ami „jelentős summa”.
A magyar miniszterelnök szerint a brüsszeli bürokraták „húzzák az időt”. A pénzek sorsát érintő tárgyalásokon például olyan komolytalan kérdéseket tesznek fel, mint hogy „van-e elég irodahelyisége a bíróknak”. „Kukacoskodásról” van szó, „abszurd az egész helyzet”. „Brüsszel nem akarja odaadni a pénzt, és kínban fogant kérdéseket tesznek fel.” Orbán úgy látja – de azt mondta, lehet, hogy ezt nem tudná „megvédeni egy nyílt vitában” –, a brüsszeli bürokraták az idei lengyel választások eredményét várják, ami október közepén lesz. Ha marad a mostani lengyel kormány, akkor marad olyan ország, ami szövetségben van Magyarországgal, és felgyorsulhat a magyar pénzek sorsa.
A migráció a jövőnket leginkább fenyegető probléma
A kormányfő úgy látja, a Földközi-tenger két oldalán eltérő demográfiai folyamatok zajlanak. Most épp olyan kort élünk, amikor a tenger déli oldaláról jönnek fel ide hozzánk az ott születő emberek. „Hiba napi emberi jogi kérdésnek tekinteni a migrációt. (…) A migráció rossz dolog.” A folyamat „2015 óta invázióvá vált, és ez nem feltételezés, hanem tény”.
Magyarországot eddig meg tudtuk védeni a migrációtól, és a bevándorlás kérdésében az emberek egyetértenek. A baloldali politikusok nem úgy gondolkodnak, ahogy a nemzeti kormány, de az emberek igen. Az EU-ban viszont olyan döntéseket hoznak, „amik a migrációt serkentik”.
Orbán szerint egyszerű a helyzet: „ha meg akarod magad védeni a migrációval szemben, ne engedd be a migránsokat”. Úgy véli, csak olyan embert szabad beengedni, aki kérvényt nyújtott be hozzánk, elbíráltuk az ügyét, és úgy döntöttünk, hogy „kedves barátom, bejöhetsz”.
A migráció kiinduló régióiban kellene részt venni a helyzet javításában, de ezt sem teszi az EU. Magyarország viszont segít, most is gőzerővel zajlanak erről a tárgyalások.
Jó lenne, ha a V4-ek egységes álláspontot képviselnének a migráció ügyében, de már nem így van. A migrációs vitában mellőlünk „a csehek már lefalcoltak korábban”, és most már a szlovákok is – mondta Orbán.