FT: Hamarosan eddig zárolt eurómilliárdokhoz férhet hozzá a magyar kormány az EU-tól

Az Európai Bizottság arra készül, hogy több milliárd eurónyi, Magyarországnak szánt támogatás befagyasztását oldja fel részben azért, hogy a kormány átengedje az uniós költségvetés emelését a Financial Times keddi cikke szerint.

A kormány már áprilisban „technikai megállapodásról” beszélt

Ahogy arról korábban írtunk, az EU egy összetett jogállamisági feltételrendszerrel blokkolta a 2021-től megnyílt támogatások zömét. A legnagyobb szeletet azzal érhetné el a kormány, ha elfogadtatná az igazságügyi reformot. Ezzel elvileg akár 13 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatás is megnyílhatna.

Varga Judit akkori igazságügyi miniszter áprilisban bejelentette, hogy „technikai megállapodást” kötöttek az igazságügyi feltételek véglegesnek szánt változatáról az Európai Bizottsággal, majd a parlament elfogadta a jogszabályt, amely szerinte kipipálja a követelményeket. Július közepén levelet írt az Európai Bizottságnak arról, hogy a kormány maradéktalanul végrehajtotta az igazságügyi mérföldkövekben lefektetett összes kötelezettségvállalását. Ahogy azt a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely elmondta, az Európai Bizottságnak három hónapja van az értékelésre. A kiszivárgott információk alapján az uniós testület múlt héten további kérdéseket küldött, amivel „megállította az órát”, de Gulyás Gergely szerint csak az időt húzza.

Az uniós költségvetés emelésével kötötte össze a kormány

Közben a kormány a 2027-ig tartó uniós költségvetés felülvizsgálatának átengedésével igyekszik alig leplezetten összekötni a befagyasztások feloldását. Az Európai Bizottság 66 milliárd euróval emelné a közös büdzsét, aminek jelentős része – egy 33 milliárd eurós hitellel együtt – Ukrajnának menne. A magyar kormány rengeteg csúsztatással kezdte támadni a javaslatot, élen azzal, hogy „a pénzünket Ukrajnának adták” – arról, hogy hol és miben buknak a kormány érvei, itt írtunk részletesen – de így egy remek zsarolási lehetőséghez jutott, mert a jóváhagyáshoz a tagállamok egyhangú támogatása kell.

A Financial Times keddi cikke szerint az Európai Bizottság részben a költségvetési felülvizsgálat átengedéséért cserébe elfogadná az igazságügyi feltételek teljesülését.

A lapnak három, az ügyre rálátó forrás arról beszélt, hogy az uniós testület november végéig oldhatja fel a zárolást.

Közülük ketten úgy vélték: részben az áll a várható döntés mögött, hogy a magyar kormány támogassa a költségvetés emelését.

Mi ez az igazságügyi csomag?

Az igazságügyi csomagnál a EU azt várja, hogy

• növeljék a független igazságszolgáltatási felügyeleti jogkört nevében viselő Országos Bírói Tanács (OBT) szerepét és hatásköreit;
• erősítsék meg a kúriai – azaz a korábbi legfelsőbb bírósági – bírók függetlenségét, hogy védettebbek legyenek a politikai befolyásolástól;
• szüntessék meg a lehetőségét annak, hogy a hatóságok jogerős ítéleteket támadhassanak meg az Alkotmánybíróságon;
• számolják fel az – Európai Unió Bíróságának korábbi ítélete alapján uniós jogot sértő – akadályokat, amelyek azt eredményezhették, hogy a magyar bírók korlátozva vannak abban a jogukban, hogy az uniós testülethez forduljanak, ha úgy látják, nincs összhangban a magyar és az uniós jog.

Pontosan mennyi pénzről van szó?

A csomag szinte minden – összesen mintegy 22 milliárd eurónyi – költségvetési felzárkóztatási támogatást blokkol. Egy része ugyanakkor más feltételek és a tagállamok által megszavazott jogállamisági eljárás miatt sem jöhet a magyar költségvetésbe, ezek nélkül jön ki a Financial Times által emlegetett 13 milliárd euró. (A pénz egy részéhez szakmai feltételeket is teljesíteni kellene, de a Szabad Európa júliusi cikke szerint ezek közül is csak keveset pipált ki a kormány, így akkori állás szerint legfeljebb hatmilliárd euró szabadulhatna fel jövőre – ez sem azonnal, hanem a 2027-ig tartó időszakig.)

Az igazságügyi csomag négy eleme része annak a 27 „szupermérföldkőnek” is, amelyek miatt a kormány a költségvetésen felüli helyreállítási alaphoz sem fér hozzá. Ezeket mind teljesítenie kellene, hogy lehívhassa az 5,8 milliárd eurós vissza nem térítendő részt, az viszont nem egyértelmű, hogy a nyár végén kért 3,9 milliárd eurónyi hitellábat is teljesen blokkolja-e.

Az Európai Parlament keddi plenáris vitáján is sérelmezték az alap kifizetéseinek visszatartását. Deli Andor, a Fidesz listájáról EP-be került képviselő szerint „egyes uniós körök” elvárnák Magyarországtól, hogy önkéntesen vállaljon újabb befizetéseket az uniós költségvetésbe, így például a helyreállítási programok növekvő kamatjainak törlesztésére, miközben eddig egyetlen eurocentet sem kapott az ország ebből az alapból.

A Financial Times szerint az Európai Parlamentnél még lehet gond

A Financial Times szerint bármilyen támogatási döntés az Európai Parlament elutasításába futhat bele, amely többször is szigorúbb bánásmódot követelt. Az EP-nek nincs közvetlen szerepe a kifizetések blokkolásánál (így a feloldást sem tudja megakadályozni), de a költségvetés emelését elvileg feltarthatja.

A lap nem tér ki rá, de az EP jövőre újraválasztja Európai Bizottság vezetőjét, és a mostani elnök, Ursula von der Leyen a várakozások szerint ismét indulna a posztért, így szüksége lesz az képviselők támogatására. A német politikus az EP-ben tartott, kampánybeszédnek is beillő szeptemberi évértékelőjében kijelentette: „teljesen elfogadhatatlan, hogy egy tagállam hozzá akar férni” a helyreállítási alap forrásaihoz, de a jogállamisági feltételek nélkül, amelyekben megegyeztek a szerződés megkötésekor.