Az Európai Bizottság elnöke alig burkoltan üzent a magyar kormánynak a jogállamisági reformokról

Szerdán nyitotta az uniós politikai szezont az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyen az Európai Parlamentben mondta el az éves helyzetértékelőjét. Ahogy azt várni lehetett, a beszéd vissza- és előretekintés volt egyben: egyszerre hangsúlyozta, hogy már csak háromszáz nap van hátra a következő európai parlamenti választásig, és hogy az ígéretei több mint 90 százalékát teljesítette. A júniusi EP-választás után az Európai Bizottság is megújul, és ugyan Ursula von der Leyen nem mondott semmit hivatalosan, de várhatóan ismét indulna az uniós kvázikormány elnökségéért.

A világot felforgatta a koronavírus-válság és az orosz-ukrán háború, de szerinte

„egy geopolitikai unió megszületését láttuk”,

amely felvette a kesztyűt az orosz agresszióval szemben, támogatja Ukrajnát, amelynek igazságos békére van szüksége és választ adott az egyre határozottabb Kínának. Az EU többek között létrehozott egy 800 milliárd eurós fejlesztési alapot, élen jár a digitális jogoknál, és elkezdett olyan területeken függetlenebbé válni, mint a kritikus nyersanyagok vagy a csipgyártás. „Nem szabad elfelejteni, hogy a koronavírus-járvány idején mindenki az 1930-as évekre” emlékeztető munkanélküliséget jövendölt, de a rövid távú munka szabályozásával szerinte „40 millió munkahelyet mentettünk meg”.

Folytatná a zöld csomagot, de „kevesebb polarizációra van szükség”

A konkrét ígéretek között a nemek egyenlőségét hangsúlyozva arról beszélt, hogy törvénybe foglalná: „a nem nemet jelent”. Folytatná a zöld csomagot, például a szélenergia felhasználására tesznek új javaslatokat. Nagyrészt a környezetvédelemről beszélt, ahol a saját pártcsaládja, az Európai Néppárt által is támadott intézkedéseit védte. Szerinte láttuk, hogy egy „forrongó bolygón” élünk.

„Ami a zöld csomagot illeti, maradunk az úton”,

de nem hagyunk senkit hátra. Külön köszönetet mondott a gazdáknak, és hangsúlyozta, hogy a fenntarthatóság terén „kevesebb polarizációra van szükség”, ezért párbeszédet indítanak. (Nem csoda, mert a politikai családja egyik legfontosabb hagyományos szavazótáborát klímaszkeptikus pártok kezdték el lehalászni.)

Kína ellen vizsgálatot indít, de együtt is működne vele

„Nem fogjuk elfelejteni”, hogyan szorította ki Kína az uniós napelemgyártást erősen támogatott állami cégekkel, ezzel sokak megélhetése került veszélybe. Az elektromos autóknál is hasonló a helyzet, így

még aznap vizsgálatot indít az e-járművek kínai állami támogatásai miatt.

„Védekeznünk kell a tisztességtelen versennyel szemben”, de ettől még nyitva kell tartani a kommunikációs csatornákat, mert vannak területek, ahol együtt kell működnünk. Ne kapcsolódjunk szét, hanem csökkentsük a kockázatokat, ismételte a már nem először előkerülő mondatát Kínáról. A keleti nagyhatalom több fontos nyersanyag kivitelét korlátozta, és sok más ország is egyetlen szállítótól függ, ezért még idén egy nemzetközi csoportot indítanak a problémák kezelésére, és új lendületet adnának a szabadkereskedelmi egyezményeknek többek között Ausztráliával, Mexikóval, a Mercosurral (a kezdeti EU-hoz hasonló dél-amerikai közös piaccal) és Indiával.

Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyverként használta az energiát, de az árak elindultak lefelé: a csúcshoz képest az áramé 84, a gázé 89 százalékkal esett. „Sokan azt hitték”, hogy az EU nem tudja kihúzni a telet, de nem így lett, mert az 1970-es évek olajválságával szemben most összefogtak.

Oroszország befolyásolja és kihasználja a válságokat Afrikában, a helyzet pedig a terrorizmus táptalajává vált, ezért az EU-nak olyan egységet kell mutatnia, mint Ukrajnánál. Párbeszédet kell folytatni a legitim vezetőkkel, és az Afrikai Unióval közös csúcstalálkozójukon új stratégiai megközelítésre van szükség.

Erősebben szabályoznák a mesterséges intelligenciát, de visszavágnák a bürokráciát

Új testületet állítanának fel a mesterséges intelligencia felügyeletére, de mivel a világ öt legerősebb szuperszámítógépéből három az EU-ban található, ezeket megnyitnák az uniós startupok előtt, hogy rajtuk taníttathassák be adatokkal a modelljeiket.

Ursula von der Leyen nem csak új szabályokat jelentette be, hanem az eddigiek visszafogását: a cégek jelentési kötelezettségeit negyedével vágnák meg.

Több mint harminc uniós tagállammal számol

A bizottsági elnök szerint szükség van képzett bevándorlókra, de nemzetközi konferenciát rendezne az embercsempészet ellen, az Europolhoz hasonló uniós ügynökségeket is jobban bevonná a probléma kezelésébe és naprakészebbé tenné a húsz éves szabályokat. Külön megdicsérte Bulgária és Románia fellépését a migrációval szemben, egyúttal hangsúlyozta: „haladéktalanul” be kellene engedni a két országot a belső határellenőrzés nélküli Schengen-övezetbe. Ezt tavaly bizottsági ajánlás ellenére Ausztria és részben Hollandia akadályozta arra hivatkozva, hogy nem megfelelően kezelik a migrációt, és az osztrák kormány azóta sem tűnik sokkal megengedőbbnek.

Ukrajna, Moldova és a Nyugat-Balkán „jövője az Uniónkban van”

– jelentette ki. A világban, ahol a méret számít, „stratégiai és biztonsági érdekünk”, hogy teljessé tegyék az EU-t, nem hagyhatják, hogy az országokat egyesével levadásszák. Emlékeztetett a húsz évvel ezelőtti nagy bővítésre (ebben vették fel többek között Magyarországot is), amelyet gazdasági sikertörténetnek nevezett. Arra számít, hogy sok fontos kezdeményezést a mostani 27 helyett már több mint 30 tagállammal fognak befejezni és már most is bevettek több tagjelöltet például a közös gázvásárlásokba. Nem szabadna arra várniuk, hogy az új tagok felvétele előtt hozzányúljanak az uniós kvázialkotmányhoz. (Ez általában hosszas és nehézkes eljárás, az utolsó nagy módosítást 2007-ben írták alá bukott népszavazások és az alkotmányszerződési tervek visszavágása után.)

Elfogadhatatlan, hogy egy tagállam pénzt akar a kialkudott reformok nélkül

Arra is figyelemmel kell lenniük, hogy milyen EU-t szeretnének, „mert

a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartása mindig is az uniónk alapja volt és az is lesz – a jelenlegi és a jövőbeni tagállamainknak is”.

Ebben szerinte kulcsszerepet kapnak az éves jogállamisági jelentések. (A legutóbbi ilyen dokumentumról jelentette ki a Kormányzati Tájékoztatási Központ, hogy Magyarországot támadja, mert nem háborúpárti.) A jelentéseket kinyitják a tagjelöltek felé, amelyek „gyorsabban haladnak”.

Az EP-frakciók reakciói után elmondta: a jogállamiság „az uniónk ragasztóanyaga”, a 800 milliárd eurós befektetési alap pedig az uniós adófizetők pénze, ezért „erős kötelezettségünk”, hogy szükséges tagállami reformokkal kössük össze.

„Teljesen elfogadhatatlan, hogy egy tagállam hozzá akar férni” az alap forrásaihoz, de a jogállamisági feltételek nélkül, amelyekben megegyeztek a szerződés megkötésekor.

„Ha adófizetői pénzt akarsz a tagállamodba befektetésként, tartanod kell magad a jogállamisághoz és végre kell hajtanod a szükséges reformokat.”

A fenti mondatokkal alig burkoltan üzent a magyar kormánynak. Az alapból finanszírozzák a helyreállítási terveket. Magyarországnál a kifizetésekért cserébe tavaly 27 „szupermérföldkőről” állapodtak meg. Ezeket a kormány még nem tudta hivatalosan kipipáltatni, és többször arra utalt, hogy egyszerűen megzsarolja az EU-t az uniós költségvetés felülvizsgálatával, amire plusz 66 milliárd eurót kért az Európai Bizottság és ebbe a tagállamoknak egyhangúlag bele kell egyezniük. „Akkor tartani kell a zsákot, és kész. Ez van. Így. Ez a terv” – mondta erről Orbán Viktor a Tusványoson.

Alig volt reakció az EU-frakcióktól Magyarország nélkül

A bizottsági elnök pártcsaládjának vezetője, Manfred Weber több intézkedés helyességét emelte ki, például az uniós pénzek visszatartását jogállamisági okokból. Az Európai Néppárt vezetője nemrég igyekezett megfúrni az Európai Bizottság zöld csomagjának egyik elemét, amit fontosnak nevezett, de szerinte közben a dolgozókra is hallgatni kell. Európai, nem kínai zöld csomagra van szükség – utalt rá, hogy az intézkedések a kínai elektromos autóipar malmára hajthatják a vizet. A Fidesz volt pártcsaládjának vezetője migráció elleni fellépést is hangsúlyozta,

„az állam, ne az embercsempészek döntsék el, ki jöhet be Európába”.

A szocialista Iratxe García Pérez a szociális pillérről beszélt, szerinte például a szegénység ellen célzottan kellene fellépni. A befagyasztott orosz vagyont fel kellene használni Ukrajna újjáépítésére, az uniós adóit pedig nem adhatják olyan kormányoknak, amelyek aláássák a szabadságjogokat. Manfred Webert azzal vádolta, hogy összeállna a szélsőjobboldallal. (Arról, hogy egy ilyen többségnek mennyi esélye van a következő EP-választáson, többek között ebben a cikkünkben írtunk.)

Stéphane Séjounrné a liberális Európa Megújul frakciótól talán még Ursula von der Leyennél is lelkesebben sorolta az eredményeket a zöld csomagtól a közös védelemig, de a migrációnál még van hátra munka. A magyar és lengyel bírák függetlenségét és Orbán Viktort is említette, akitől az ukrán támogatások függnek.

Meg kell előznünk a kontinens „orbanizációját”

– jelentette ki.

A zöld átállás lehetőség, mondta Philippe Lamberts. A zöldek vezérszónokánál is előjött, hogy az alapvető szabadságjogok az EU-ban visszavonulóban vannak, többek között a média „hiperkoncentrációját” említve, és ez ellen nem csak Magyarországon és Lengyelországban kellene fellépni.

A szélsőbaloldali Martin Schirdewan a megélhetési nehézségeket, különösen az élelmiszer-inflációt emelte ki. Az EU-ban szerinte 95 millió embert fenyeget szegénység, „ez az ön eredménye, ami alapján meg kell ítélnünk”.

Az euroszkeptikusok szónoka csak a szankciókat dicsérte, az EU-elleneseké Kínának ment neki

Az EU „határozottan nincs” jobb állapotban, mint mondjuk húsz éve, indított Ryszard Antoni Legutko. Az euroszkeptikus-konzervatív ECR szónoka szerint

soha nem látott mértékű az instabilitás, az Európai Bizottság korábban nem lépett fel a „német-orosz energiapaktum” ellen, magas az infláció, az EU recesszió felé tart, a migrációt nem kezelték, Nyugat-Európában sok a rablás és a nemi erőszak.

A lengyel Jog és igazságosság tagja (a párt az orosz invázió kezdetéig a Fidesz fő szövetségesének számított) csak az Oroszország elleni szankciók miatt dicsérte meg Ursula von der Leyent. Az Európai Bizottság „pártos gépezetté” vált, amely megpróbálja megpuccsolni a neki nem tetsző kormányokat. A jogállamot karikatúrává tette, „az orvos inkább magát gyógyítsa”, hiányolva a bizottsági elnök eltűnt vakcinabeszerzési SMS-eit. (Az ügyről, ami miatt az EU ombudsmanja is elmarasztalta az Európai Bizottságot, többek között itt írtunk.)

Az Európai Bizottság még a karácsony szót is megpróbálta betiltani, „indoktrinálva” minket arról, hogyan beszéljünk,

emlegetett fel egy visszavont belső bizottsági dokumentum eltúlzásából kipattant konteót.

Marco Zanni az EU-ellenes Identitás és Demokrácia frakciótól keményebb fellépést sürgetett Kína ellen, mert szerinte a keleti nagyhatalom nyer a zöld csomagon. Az éghajlatváltozásnál nem az EU a probléma, és

világosnak tűnik, hogy Kína tisztességtelenül versenyez, ehhez tényleg vizsgálat kell?

Új szabályok helyett kevesebb kell, a migrációnál pedig nem úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság tényleg fellépne ellene. A fenntarthatatlan terhet néhány tagállam viseli. Akinek nincs hozzá joga, ne léphessen be, ha nem csökkentjük az érkezők számát, nem oldhatjuk meg a szétosztásuk problémáját sem.

Hidvéghi: Ideológiai dzsihád a konzervatív kormányok ellen

Az EU jelenlegi helyzetét nagyon eltérően látjuk: a brexit, az illegális migráció, a Covid, a háború Ukrajnában, a gazdasági válság hatékony vezetést követel meg, reagált Hidvéghi Balázs. A Fidesz EP-képviselője ehelyett eseti reakciókat, grandiózus, öndicsérő nyilatkozatokat és így a hitelesség elvesztését lát. Az „értelmetlen központosítás minden politikaterületen” és a „konzervatív kormányok elleni ideológiai dzsihád” mind törésvonalakat hoznak létre és gyengítik Európát. Az Európai Parlamentben tavaly kitört Katargate vesztegetési botrány mellett a bizottsági elnök sms-eit is felemlegette. A támogatások lassú kifizetésére és a szankciókra panaszkodott, amelyek szerinte nem hozták közelebb a háború végét és nem segítenek érdemben Ukrajnának, de ártanak az EU-nak.

Az EU akkor lehet hiteles, ha szabad tagállamok szövetségeként határozza meg magát és a saját maga határozza meg a stratégiai érdekeit

– mondta a fideszes képviselő.

A momentumos Cseh Katalin szerint „nem harcolhatunk Putyin ellen, ha nem harcolunk a saját tagállamaink putyinizációja ellen”. Az elmúlt években – némi habozás után – az Európai Bizottság határozott lépéseket tett. Nő a nyomás, hogy letérjen erről az útról, de „nem tehetünk így”, „a jogállamiság melletti elkötelezettségünk nem alku tárgya”. A világnak „korábban soha nem látott mértékben szüksége van Európa hangjára és vezetésére”, de csak annyira erős, mint az értékei. A képviselő az asztalra tenné az uniós kvázialkotmány módosítását, és hogy legalább a külügyeknél eltöröljék az egyhangú döntéshozatalt.

Varga Judit birodalom, a DK Európai Egyesült Államok felé tett lépést lát

„Ursula von der Leyen európai birodalom felé mutató terveit hallgatva sajnos Európa lakossága továbbra sem nyugodhat meg” – reagált Facebookon Varga Judit volt igazságügyi miniszter, aki várhatóan a Fidesz-KDNP listáját fogja vezetni a 2024-es EP-választáson. „Bár halhattunk hangzatos közhelyeket, azonban egyetlen dologról nem esett szó. Ez pedig a békéhez vezető út. Európa kihívásaira a válasz továbbra sem a háború és a több Európa koncepciójának erőltetése, hanem a béke”, ezért azonnal tűzszünet és tárgyalások kellenek.

Támogatjuk Ursula von der Leyen tervét, írta közleményében Molnár Csaba. A Demokratikus Koalíció EP-képviselője szerint a kínai elektromos autók állami támogatásának felülvizsgálata „véget vethet az Orbán-kormány akkugyárakkal kapcsolatos, elhibázott és káros stratégiájának, a megújuló energiák uniós támogatása csökkentheti hazánk energiafüggőségét, a schengeni övezet bővítése pedig egy újabb lépés az Európai Egyesült Államok felé”.

Ujhelyi István szerint a beszéd „a legtöbb olyan problémahalmazt érintette, amely jelenleg az Európai Unió közösségét feszíti, és ügyesen egyensúlyozva a pozíciójából adódó kényszerek között, ezekre meg is próbált valamilyen választ adni”. A volt MSZP-s képviselő, az Esély Közösség alapítója kifejezetten radikális kezdeményezéseket látott az EU iparági versenyképességének megőrzésére és megerősítésére, és előremutatónak tartotta a közös fellépést az embercsempészet ellen. A Fidesz EP-képviselői szerinte „most is előre megírt propaganda-szövegeket olvastak fel kommentárként, láthatóan teljesen figyelmen kívül hagyva azt, hogy mi hangzott el valójában”.

Ungár Péter LMP-társelnök a kínai autógyártók miatti vizsgálatban a német és a francia autógyártás védelmét látta. „Egyáltalán nem szabad ellenségesnek lenni azzal a gondolattal, hogy Európa protekcionista politikát alkalmazva védi a saját gazdasági érdekeit, minden gazdasági nagyhatalom ezt csinálja, ez a világ természetes működésének része”. A lépés viszont azt jelenti, hogy az európai intézmények az Európai Bizottsággal az élen „kifejezetten üdvözlik és ösztönzik továbbra is, hogy az EU meghatározó erejét adó magországok nagyvállalatainak hulladéklerakója és összeszerelő üzeme legyen a kelet-európai régió. A mi gazdaságunkat ezek az intézkedések nem védik”, a bizottsági elnök „német és francia érdekeket képvisel ezzel a döntésével, a magyarra nem is gondol”.

A politikai üzengetésből sikerült néhány fideszes EP-képviselőnek kiszakadnia. „Most örüljünk annak, hogy az európai siketek és nagyothallók hozzáférnek az EU helyzetéről szóló beszédhez” – posztolta Kósa Ádám. Győri Enikő és Járóka Lívia is méltatta siket kollégáját, amiért elérte: először tolmácsolják jelnyelven is a beszédet.

2010 óta hagyomány

A bizottsági elnökök 2010 óta vázolják a nyári szünet után a terveiket a következő egy évre. (Az Egyesült Államok elnökétől lesték el a szokást, de eltér tőle abban, hogy az EP-ben vita követi.) Ilyenkor az uniós javaslattevő testület vezetője általában egy sor olyan elképzelést jelent be, amelyekből aztán uniós jogszabályok, intézkedések születhetnek.

Most kicsit más a helyzet, mert alig egy év van hátra a jelenlegi Európai Bizottság megbízatásából. Jövő júniusban újraválasztják az Európai Parlamentet, majd a bizottsági elnököt és az egész testületet. Ilyenkor már csak óvatosan érdemes új javaslatokat letenni az asztalra, mert azok könnyen beleragadhatnak a közelgő intézményi átrendeződésbe (egy uniós jogszabályt általában egy-másfél év alatt fogadnak el). Már a bizottsági csapat is kezd szétszéledni, az elmúlt hetekben három biztos, közülük két alelnök lépett le.

Ursula von der Leyen már az előzetes hírek szerint is inkább az eredményekre összpontosított az újdonságok helyett. A testület már a beszéd előtt egy külön oldalon sorolta a betartott ígéreteket, és a Politico szerint a tagállami diplomatáknak is azt hangsúlyozta, hogy az ígéretei 92 százalékát betartotta. Emögött az is állhat, hogy a bizottsági elnök lassan jó eséllyel kampányüzemmódba vált.

Ursula von der Leyen eddig gondosan kerülte, hogy kimondja, indulna-e az újraválasztásáért, de ezt több tagállami vezető támogatta. A magyar kormány az utóbbi napokban elkezdte látványosan húzni a száját, bár nem zárta ki, hogy beálljon mögé. A bizottsági elnököt a tagállamok jelölik minősített többséggel (azaz egy-két kormány nem tud vétózni) és az Európai Parlament választja meg.