A jobbközép gyengülhet, a radikálisok erősödhetnek az EP-választáson, a zöldeknél sok múlik a németeken

Kevesebb mint egy év van hátra, hogy az Európai Unió szavazói megválasszák az Európai Parlament következő tagjait. A tagállamokat képviselő Tanács melletti uniós társdöntéshozó testület összetételéről 2024. június 6. és 9. között döntenek majd a tagországokban. Az EP bejutó képviselőkből állnak aztán össze az Európai Parlament különböző frakciói.

Jobboldal: közép le, radikálisok fel

Most az Európai Néppárt (EPP) a legnagyobb parlamenti csoport. A Fidesz volt és a KDNP jelenlegi frakciójának ugyanakkor csökken a részesedése a parlamenti helyekből a legfrissebb előrejelzés szerint, amelyet a Europe Elects csütörtökön adott ki. Ahogy azt a szavazatokat, felméréseket összesítő-értelmező szervezet alapítója és vezérigazgatója, Tobias Gerhard Schminke a Telexnek elmondta, a jobbközép EPP-nek most 25 százaléka van, de ez 23 százalékra menne le.

„A radikális jobboldalnál más a kép, mert az ereje épp növekszik”

– emelte ki. Ha a visszafogottabb euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerektől (ECR) az akár csak egy-két EP-képviselővel rendelkező, semelyik európai pártcsoportnak sem emészthető radikális szélsőjobboldali pártokig összesítjük őket, a részesedésük 21 százalékról 27-re nőne a Europe Elects előrejelzése alapján.

Áttörhetnek-e a jobboldali pártok és képesek lesznek-e többséget alkotni? „Ez jó kérdés, mert ha csak összeadjuk a jobbközép és a radikális jobboldal számait, jelenleg 46 százalékuk van, és az előrejelzésünk alapján nagyjából 50 százalékot szereznének.” A radikálisabb pártokat is a soraikban tudó jobboldali csoportok közül a legmérsékeltebb ECR a helyek 9 százaléka helyett 12 százalékot kapna.

„A választások nem felmérések, a számok változhatnak”, így akár 50 százaléknál is többet szerezhetnek, de a „jobbközép és radikális jobboldal között nagyon sok politikai kérdésben eltérések vannak”. Némelyikük radikális szélsőjobboldali és neonáci párt, Tobias Gerhard Schminke pedig nem számít rá, hogy a Néppárt együttműködne velük, így

„véleményem szerint irreális az a feltételezés, hogy az EPP valahogyan létrehozna egy jobboldali koalíciót a Parlamentben”.

Ettől még felvehetik a kapcsolatot akár bal-, akár jobboldali pártokkal „akármikor, amikor bizonyos politikai javaslatok vannak az asztalon, és megláthatják, hogy kivel tudnak együttműködni, ki ajánl nekik jobb alkut”.

„Észben kell tartanunk, hogy

az Európai Parlamentben nincsenek hagyományos értelemben vett koalíciók.

A csoportok politikai területektől függően működnek együtt. Miközben általános egyetértés van abban, hogy jelenleg a zöldek, a liberálisok, a szocialisták és a jobbközép együttműködnek, nincs formális koalíció”.

Jelenleg a két legnagyobb csoporté nagyjából a szavazatok 45 százaléka, de a Néppárt gyengülése miatt ez 42 százalékra csökkenhet. Ez a trend jellemezte a 2019-es választást is, ahol a Néppárt és a baloldali Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) elveszítették a korábbi abszolút többségüket.

A Néppárt kijátszhatja a két oldalt

A várható veszteségek ellenére az EPP kihasználhatja az új helyzetet, és „valamiféleképpen kijátszhatja a két oldalt egymás ellen attól függően, hogy milyen politikáról van szó. Időnként bizonyos dolgokban a liberálisokkal, a szocialistákkal és a zöldekkel működhetnének együtt. Más esetekben jelezhetnek az ECR-nek”, és megvárhatják, mit ajánlhatnak.

Az euroszkeptikus csoport a nagyobbik magyar kormánypárt radarján is jelen van.

„Fideszes képviselők – mint júliusban Deutsch Tamás – azt mondták, hogy szeretnének csatlakozni az ECR-hez. Beszéltem is ECR-es képviselőkkel, akik szintén kijelentették, hogy üdvözölnék a Fideszt a csoportban, de ez eddig nem történt meg.

Talán ez stratégia abban az értelemben, hogy némelyik ECR-tag nem akarja, hogy a Fidesszel társítsák össze az EP-kampányban, de olyan valódi akadályai is lehetnek az együttműködésnek, amelyekről ezen a ponton nem tudunk” – utalt a Europe Elects elemzője a lehetséges magyarázatokból néhányra. „Így a Fidesz ismét barátok nélkül maradhat a választás után, de ez fájdalmas lenne, mert korlátozná a befolyását az EU intézményeiben. Emellett rosszul is mutat a kitaszítottság.”

A Katargate nem rengette meg a szocialistákat

A második legnagyobb csoport, a szocialisták több, azóta kitett tagja érintett a Katargate korrupciós botrányban (erről részletesen itt írtunk), amely tavaly tört a felszínre. Ennek ellenére nem úgy tűnik, mintha ez befolyásolta volna a mandátumaik előre jelzett arányát. „A számok elég stabilak” – mondta Tobias Gerhard Schminke. A legutóbbi összesítésük alapján a csoport még eggyel növelheti is a mostani 20 százalékos arányát.

Az európai parlamenti választási kampányokat „még mindig jórészt a nemzeti párbeszédek uralják.

Így azt láthatjuk, hogy némelyik országban, mint Görögországban, ahol a Katargate jobban előtérbe került a médiában, befolyásolhatja az S&D számait, de nincs hatásuk az egész kontinensen.”

A zöldeknél sok múlik a németeken

A Europe Elects számai azt mutatják, hogy más baloldali csoportok, mint a liberálisok és különösen a zöldek helyeket veszíthetnek (az arányuk 14 százalékról 13-ra, illetve 10-ről 8-ra eshet). Ennek ellenére „nem hiszem, hogy a helyzetük jelentősen változna” – mondta Schminke. „Különösen a liberálisoknak nagy befolyásuk van az Európai Tanácsban”, mert sok tagot adnak az uniós állam- és kormányfők testületébe. „Figyelembe kell vennünk, hogy az Európai Unióban semmi sem történik az Európai Tanács jóváhagyása nélkül”.

„A zöldek általában nagyon jól mozgósítanak az európai választásokon, ezért jobban teljesíthetnek a voksoláson mint a felmérésekben”. Ennek ellenére „ezt nehéz lesz újra véghezvinni Németországban”, mivel a párt általában ellenzékben, most viszont kormányon van. (A Europe Elects adatai azt mutatják, hogy a német Zöldek 2022 nyarán 22-23 százalékkal a másodikok voltak Németországban, viszont jelenleg a negyedik helyre csúsztak vissza 14 százalékkal.) A zöldeknek fontos a legnagyobb tagállam, mert nagyjából a képviselőik harmada valójában Németországból jött.

A részvétel stabilizálódni látszott

Fontos, a végeredményt befolyásoló kérdés a szavazók száma. Az EP-választásokon folyamatosan egyre kevesebben vettek részt az 1979-es első közvetlen szavazás óta, de ez legutóbb többé-kevésbé stabilizálódott.

„Nem hiszem, hogy lenne elérhető alsó határ.

A részvétel akár tovább is eshet”

– figyelmeztetett Tobias Gerhard Schminke. Az lehetett az egyik ok a választói részvétel csökkenésének elmaradására, hogy sok új jobboldali párt jelent meg. Épp túl voltunk a migrációs és euróövezeti válságon, és ez „az új pártokkal együtt olyan választókat mozgósított, akik korábban nem szavaztak. Így ironikus módon az új jobboldali erők felemelkedése bizonyos értelemben hozzájárulhatott a részvételhez a legutóbbi választáson.” A jobboldal folytatódó előretörésével „talán ismét ezt fogjuk tapasztalni”.

A részvétel attól függ majd, menyire érzik majd úgy a választók, hogy a részvételük számít a fontos témákban. Országról országra változhat, hogy melyek lehetnek ezek a kulcsfontosságú ügyek, de az Eurobarometer felmérései válaszokat adhatnak erre. A legutóbbi kiadásuk szerint az áremelkedéseket és az inflációt listázták leggyakrabban az EU előtt álló kihívások közül, nyomában a nemzetközi helyzettel, a bevándorlással, majd pedig a klímaváltozással.

Ehhez a cikkhez fizetett együttműködés keretében az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) megoldást használtuk.