Orbán Balázs arra utalt, nem biztos, hogy újra támogatják az Európai Bizottság elnökét

Az Európai Bizottság vezetésére panaszkodott a Politico hétfői hírlevelének Orbán Balázs. A miniszterelnök politikai igazgatója a lap szerint arra utalt: nem garantált, hogy a magyar kormány ismét megszavazná Ursula von der Leyen bizottsági elnököt.

Elégedetlenek a bizottsági elnökkel

A német jobbközép politikus többek között Orbán Viktor támogatásával került az uniós kvázikormány élére 2019-ben. A bizottsági elnököt az uniós állam- és kormányfők jelölik, de elég hozzá minősített többség, azaz egy-két tagállam nem vétózhat. A testületet jövőre, a júniusi európai parlamenti választás után újítják meg.

Orbán Balázs arról beszélt a Politicónak, hogy a magyar kormány nagyon támogatta Ursula von der Leyent, de szerinte „a saját politikai programját tolja előre anélkül, hogy egyeztetne a tagállamokkal” geopolitikai témákban, az Egyesült Államokkal és Kínával fenntartott kapcsolatokban, háborús ügyekben és a szankcióknál.

„Nem jó az egységnek, megosztó, ahogyan a Bizottság működik”,

mert „előjönnek egy javaslattal és aztán nyomást helyeznek a tagállamokra, hogy igent mondjanak”. (A hírlevél az interjú után azzal folytatódott, hogy a bizottsági elnök a tagállami uniós nagykövetekkel egyeztetett a politikai szezont indító jövő heti programismertető beszéde előtt.)

Ursula von der Leyen hivatalosan még nem jelezte, hogy újabb öt évre vezetné az Európai Bizottságot, de több tagállami vezető utalt rá, hogy szívesen látná újra a poszton. A jelölésnél az állam- és kormányfőknek figyelembe kell venniük az európai parlamenti voksolás eredményét, a következő bizottsági elnököt az EP-képviselők választják meg.

Pozitív jelet várnak a blokkolt kifizetéseknél

A Politico a korrupciós és jogállamisági aggályok miatt blokkolt uniós kifizetésekről is kérdezte Orbán Balázst. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint

„Brüsszel mozgástere egyre szűkebb. Valamilyen pozitív jelet kell adniuk.”

(Arról, hogyan fenyeget a magyar kormány az uniós költségvetési emelés vétójának belengetésével alig leplezetten a kifizetésekért cserébe, itt írtunk bővebben.)

Együttműködnének a jobbközéppel

Orbán Balázs szerint nem kizárt, hogy a jobboldali pártok többséget kapjanak a jövő évi EP-választáson.

„Szerintem van esélyünk.

Szerintem nagyon szoros lesz. Franciaországban a jobboldal fog győzni. Olaszországban a jobboldal fog győzni, Németországban, Ausztriában, Magyarországon, Lengyelországban a jobboldal fog győzni, és ezek a nagyobb országok”, Spanyolországban pedig szoros eredményt vár. Azt viszont elismerte, hogy a mérsékelt és radikális jobboldali pártok összefogása például Németországban és Lengyelországban „probléma”, miután a helyi jobbközép pártok elzárkóznak ettől. „Mi a jobboldalt akarjuk támogatni és együttműködni a jobbközéppel.”

Ahogy arról nemrég írtunk, a Politico és a Europe Elects is az euroszkeptikus, valamint EU-ellenes jobboldali pártok erősödésére számít, de arra egyikük sem adott nagy esélyt, hogy működőképes összjobboldali koalíció épüljön és az is kétséges, hogy egyáltalán ilyen többség jöjjön össze. A felmérésekben az egyik nagy nyertes az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) euroszkeptikus csoportja, Deutsch Tamás pedig a nyáron arról beszélt, hogy a 2021-es néppárti távozása óta uniós pártcsalád nélküli Fidesz ehhez csatlakozhat. Orbán Balázs is úgy vélte, hogy ez a frakció lenne „az egyik normális landolási tér nekünk”. (Tavalyi elemzésünk szerint a Fidesz a szakítás óta is legtöbbször az Európai Néppárttal együtt szavaz, de az ECR szorosan a második.)

Vétózhatja a kormány az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdését

Orbán Balázs megismételte azt a kormányzati álláspontot a Politicónak, hogy Magyarország blokkolja Ukrajna uniós csatlakozását amiatt, ahogyan a kárpátaljai magyarokkal bánik.

„Az ukrán álláspont a magyar kisebbségekről teljesen elfogadhatatlan”, és amíg „ez a probléma nem oldódik meg, nem tudjuk támogatni az EU bővítési folyamatát Ukrajna felé.

Ez egy sziklaszilárd álláspont. Jobb, ha ezt tudják, ha az EU tagjai szeretnének lenni.” A kormány azt szeretné, ha a kárpátaljai magyaroknak olyan jogai lennének, mint a háború előtt. „Ami volt, az nekünk rendben volt.”

Az uniós tagállamok egyhangúlag döntenek a csatlakozási folyamat fontos lépéseiről. Ilyen például a tagjelöltség, amit Ukrajna tavaly kapott meg, és a tárgyalások megkezdése, amihez az Európai Bizottság hét előfeltételt – mint a kisebbségi jogok tiszteletben tartása – szabott Ukrajnának. A testület minden évben ősszel szokta kiadni a bővítési jelentéseit a tagjelöltekről, ezekben javasolhatja például a csatlakozási tárgyalások megkezdését.

Európai Bizottság: Ukrajnának többet kell haladnia a kisebbségi jogokkal

Világos, hogy voltak előrelépések bizonyos területeken, de máshol többet kell haladni, „beleértve a kisebbségeket”,

jelentette ki Orbán Balázs Ukrajnáról szóló kijelentéseiről Ana Pisonero. Az Európai Bizottság szóvivője megerősítette, hogy Ukrajnának tiszteletben kell tartania a Velencei Bizottság ajánlásait is. (Ahogy arról korábban írtunk, a nem uniós alkotmányügyi testület a nyáron véleményezte az ukrán kisebbségi törvényt, amelyet ugyan üdvözölt, de számos módosítást javasolt.)

A bizottság külügyi szóvivője emlékeztetett rá, hogy a testület bővítésért felelős tagja, Várhelyi Olivér már adott egy szóbeli időközi értékelést Ukrajna és a többi tagjelölt haladásáról. Dolgoznak a bővítési jelentéseken, amelyekben később, de még ősszel ismertetik formálisan az Európai Bizottság véleményét.