Számlát lobogtatva és kikacsintós nem-zsarolással hajt az EU-pénzekre a kormány

A magyar kormány teljesítette az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos vállalásait, és „ezt most készre is jelentettük” az Európai Bizottságnak – nyilatkozta Gulyás Gergely az e heti kormányinfón. A Miniszterelnökség vezetője bejelentette, hogy már az első adag számlát is elküldték az uniós testületnek. Innentől a többéves költségvetés kifizetéseinek „véleményünk szerint nem lehet akadálya”, és „bízunk abban”, hogy az Európai Bizottság 90 napon belül teljesíti az átutalást.

Gulyás Gergely bejelentése a gyakorlatban azt jelenti, hogy

a kormány megtette az első közvetlen lépést a befagyasztott uniós források kifizetéséhez és elkezdené szétszálazni a pénz útjában álló feltételrendszert.

Egy nappal a kormányinfó után azonban Orbán Viktor a Kossuth Rádióban már arra célzott, hogy Ukrajna uniós támogatása miatt nem kapjuk meg a nekünk járó eurókat: „vajon nem azért tartoznak-e nekünk, mert a nekünk járó pénzt valami másra, mondjuk Ukrajnára elköltötték. És erre a kérdésre ma nincs válasz.”

Mi a tét?

Ahogy arról korábban írtunk, az EU egy összetett feltételrendszerrel blokkolta a 2021 utáni támogatások zömét. Ezeket elsőre jórészt a kormánynak kell előfinanszíroznia, mint például a 2021-2027-es költségvetés felzárkóztatási forrásainál. Utána nyújthatja be a számlákat térítésre, de ez az a pont, ahol a költségvetési felzárkóztatási támogatásoknál a horizontális feltételekbe ütközne.

Az Európai Bizottság tavaly decemberben összesen négy ilyen feltételhez kötötte a kifizetéseket. Közülük az igazságügyi reform a legjelentősebb, mert szinte a teljes, 22 milliárd eurós (közel 8500 milliárd forintnyi) keretet blokkolja.

A másik három horizontális feltétel és az úgynevezett jogállamisági eljárás további akadály, de ezek már csak a pénzhalom bizonyos részeitől vágják el a kormányt, így nagyjából 13 milliárd euróra apasztják a maradékot.

Az igazságügyi reformmal elérhető összeget tovább csökkentik szakmai feltételek. Például stratégia kell az épületek energiahatékonyságának biztosítására, a romák integrációjára, az egészségügyre és az oktatásra. Ezek nem csak Magyarországnál, hanem minden tagállamnál megugrandó akadályok, de a Szabad Európa pénteki cikke szerint a hazai kormány még mindig hadilábon áll velük, ezért

az igazságügyi feltételek teljesítésével legfeljebb hatmilliárd euró szabadulhatna fel jövőre – ez sem azonnal, hanem a 2027-ig tartó időszakig.

A sok pénz miatt igyekszik a kormány

Az igazságügyi csomagnál a EU azt várja, hogy

• növeljék a független igazságszolgáltatási felügyeleti jogkört nevében viselő Országos Bírói Tanács (OBT) szerepét és hatásköreit;
• erősítsék meg a kúriai – azaz a korábbi legfelsőbb bírósági – bírók függetlenségét, hogy védettebbek legyenek a politikai befolyásolástól;
• szüntessék meg a lehetőségét annak, hogy a hatóságok jogerős ítéleteket támadhassanak meg az Alkotmánybíróságon;
• számolják fel az – Európai Unió Bíróságának korábbi ítélete alapján uniós jogot sértő – akadályokat, amelyek azt eredményezhették, hogy a magyar bírók korlátozva vannak abban a jogukban, hogy az uniós testülethez forduljanak, ha úgy látják, nincs összhangban a magyar és az uniós jog.

A nagy tét miatt nem csoda, hogy a kormány látványosan igyekezett ezekkel a vállalásokkal. Már januárban társadalmi egyeztetésre bocsátotta az első reformjavaslatát, de ezzel egyik leginkább érintett szervezet, az OBT és a kiszivárgott információk alapján az Európai Bizottság sem volt elégedett.

Varga Judit áprilisban bejelentette, hogy „technikai megállapodást” kötöttek a javaslat véglegesnek szánt változatáról az Európai Bizottsággal, de a testület óvatosabban fogalmazott. A tervezetet még jóvá kell hagynia az összes biztosból és a bizottsági elnökből álló „kollégiumnak”. A biztosok azt hangsúlyozták, hogy a szabályoknak hatályba kell lépniük, és a megvalósításhoz szükséges kísérő lépéseket is meg kell tenni.

Mindenesetre a kormány május elején elfogadta a jogszabályt, amely szerinte kipipálja a követelményeket, július közepén pedig Varga Judit igazságügyi miniszter levelet írt az Európai Bizottságnak arról, hogy szerinte a kormány maradéktalanul végrehajtotta az igazságügyi mérföldkövekben lefektetett összes kötelezettségvállalását. A tagállamnak kell jeleznie, ha szerinte teljesült a feltétel, és ahogy azt Gulyás Gergely elmondta, az Európai Bizottságnak három hónapja van az értékelésre.

A kérelemmel hivatalosan is elkezdett ketyegni ez a három hónap. Valójában az Európai Bizottság ennél kevesebb időt kap, mert augusztusban a nyári szabadságolások miatt – a magyarokhoz hasonlóan – az uniós intézmények is csökkentett üzemmódba kapcsolnak, így gyakorlatilag egy hónap kiesik.

Egyben vagy külön értékelnének?

A kormány elég biztosnak tűnik a dolgában: már egy adag előfinanszírozott támogatásról számlát is küldött, amire több mint 200 millió eurót vár. Az Európai Bizottság csak azután tud majd fizetni, hogy a horizontális feltételt teljesítettnek minősíti.

A nagy kérdés az, hogy az Európai Bizottságnál mennyire lesznek elégedettek a végrehajtással. Didier Reynders jogérvényesülésért felelős EU-biztos májusban kijelentette, hogy több, a jogszabállyal összefüggő intézkedés végrehajtását is látni szeretnék, mint például az ügyelosztás gyakorlatát a Kúrián, vagy az OBT működéséhez szükséges önálló költségvetés biztosítását.

Az igazságügyi csomag ráadásul a költségvetésen felüli helyreállítási alaphoz is kell.

Az 5,8 milliárd eurónyi (mostani árfolyamon több mint 2300 milliárd forintnyi) vissza nem térítendő támogatás kifizetését 27 szupermérföldkő akadályozza, közülük négyet jelentenek az igazságügyi reformok.

Věra Jourová alapértékekért felelős bizottsági alelnök májusban kijelentette: „a Bizottság formális előzetes értékelése az érintett jogszabályról és a teljes megvalósításáról” csak azután lehetséges, hogy a magyar kormány mind a 27 mérföldkőhöz hivatalosan beadta az összes dokumentumot.

Hallottunk olyan brüsszeli értelmezést, amely szerint ez csak a helyreállítási alapról szól. Elvben valóban külön értékelhetnék a mérföldkövektől a horizontális feltételeket, bár az igazságügyi csomagnál kifejezetten összedrótozták a kettőt. Az Európai Bizottság decemberi közleménye szerint ez a „horizontális feljogosító feltétel akkor tekinthető teljesítettnek, ha Magyarország meghozta az igazságszolgáltatással kapcsolatos azon intézkedéseket”, amelyeket a helyreállítási alapért vállalt.

Nem zsarolunk * kacsint *

Ahogy azt a májusi összefoglaló cikkünkben is leírtuk, a mérföldköveknél már van egy csomó pipa, de a kormány azóta mintha egy alternatív stratégiát alapozna. Az Európai Bizottság emelne a többéves uniós költségvetésen, aminek a kormány csúsztatások sokaságával esett neki, élen azzal, hogy Ukrajnának adhatták a pénzünk. Ebben a cikkünkben részletesen kifejtettük, milyen gondok vannak a kormány érveivel, például

az EU testületei akkor sem irányíthatták volna át a helyreállítási pénzünket Ukrajnának, ha akarnák.

Az uniós büdzsé megemelésére tett javaslat ugyanakkor jó zsarolási lehetőséget teremt a magyar kormányfőnek, mert egyhangú döntés kell hozzá. Orbán Viktor igyekszik is összekötni vele a magyar mérföldköveket, mondván, hogy

amíg mi nem kapjuk meg a befagyasztott pénzeket, miért kapjon többet Ukrajna.

A miniszterelnök a pénteki rádióinterjújában úgy igyekezett cáfolni a zsarolást, hogy közben alig leplezetten utalt az ellenkezőjére. Még meg is indokolta, miért nem mondhatja ki, ha valóban erre készülne. A miniszterelnök szerint nem csak barátságtalan lenne, ha a pénzek érkezéséig nem engedné át a költségvetés emelését, hanem van egy „okos szabály” az EU-ban, ami azt mondja, hogy a tagállamoktól lojális együttműködés várható el.

Ez valóban egy olyan alapelv, amelyet az uniós kvázialkotmányban, az alapszerződésekben rögzítettek, és korábban számos uniós per indult erre hivatkozva. Magyarul a kormány attól tarthat, hogy akár az EU bíróságán találhatná magát, ha nyíltan összekötné a két ügyet.

Orbán Viktor szerint óvatosan kell beszélnünk arról, hogy mit milyen feltételekkel vagyunk hajlandóak teljesíteni. Nem szép, nem helyes dolog, és a jogszerűség határának is a szélén jár az, aki ilyesmiket összeköt egymással.

„De időbeli összeesés létezik, legutóbb is volt az úgy, hogy egyhangúságot igénylő döntések időben egybeestek a magyarországi pénzekről szóló döntésekkel. Hát ha így alakulnak a tárgyalások, akkor majd természetesen az időbeli egybeesést kezelni kell”

– utalt rá, hogy tavaly is valahogy éppenséggel egy csomagba került a magyar támogatások ügye egyhangú döntésekkel.