Az utolsó pillanatban a magyar EU-pénzekről szóló csomag is téma lehet az uniós csúcson

Szankciók, gázársapka, Ukrajna megsegítése, közös energia- és védelempolitika, valamint külügyek a közvetlen déli szomszédoktól az Egyesült Államokig – bőven van téma, amin rágódhatnak az uniós tagállamok állam- és kormányfői Brüsszelben, ahol már tart az EU-s csúcstalálkozó. Közben váratlanul Lengyelország is bonyolultabbá tette a helyzetet, szerdán miattuk nem sikerült véglegesíteni a magyar EU-s pénzekről, az ukrajnai támogatásról és a globális minimumadóról szóló négy elemű csomag elfogadását.

Hiába tűnt úgy, hogy megússzák az uniós állam- és kormányfők a magyar ügyeket, nem kizárt, hogy mégis foglalkozniuk kell velük a december 15-i csúcstalálkozójukon. A csúcs kora délelőtt kezdődött, és akár éjszakába is nyúlhat. Orbán Viktor már posztolt egy képet, amelyen Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel beszél:

A lengyelek az utolsó pillanatokban akasztottak be

Hétfőn késő este négy témában jelentett be a cseh soros elnökség az EU-hoz akkreditált nagykövetek ülése után elvi megállapodást, ezeket tehát egy csomagban kezelték:

• az 5,8 milliárd euró (közel 2400 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó magyar helyreállítási terv feltételekhez kötött jóváhagyása;
• a jogállamisági eljárásban javasolt magyar EU-s pénzek felfüggesztésének ügye – az eredeti javaslatot mérsékelve, 2600 milliárd forintnyi forrás kifizetésének felfüggesztéséről döntöttek;
• az Ukrajnának jövő évre szánt 18 milliárd eurós hitel;
• és a 15 százalékos globális minimumadó.

A döntést még hivatalosan meg kellene erősítenie a tagállami minisztereknek, de szerdán ez a lengyelek miatt nem sikerült. Ők már a magyar kormány előtt ellenezték a globális minimumadó bevezetését, de (a brüsszeli pletykák szerint a saját uniós forrásaik elérhetővé tételéért) korábban beadták a derekukat. Úgy tűnik, a magyar kormánynak tett engedményeket látva ismét meggondolták magukat. Magyarország mentességet kapott a globális minimumadó ügyében, eszerint a többi tagállam hozzájárult, hogy a magyar iparűzési adó beleszámítson a globális minimumadóba, így nem kellene megemelni a 9 százalékos társasági adókulcsot. A témáról bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

A Politicónak diplomaták arra számítottak, hogy a téma hiába nincs a hivatalos napirenden, mégis elő fog kerülni az állam- és kormányfők csütörtöki ülésén, miközben a miniszterek velük párhuzamosan még aznap ismét megpróbálnak megegyezni. Emmanuel Macron francia elnök is hangsúlyozta az ülésre érkezve, hogy fontos lenne feloldani a 18 milliárd eurós támogatás blokkolását.

„Úgy látom, időnként végtelen zsaroláspartikba kezdünk, és ez nem igazán jó. Természetesen Oroszország minden nap zsarol minket, de ha egymást kezdjük el zsarolni”, az „egyáltalán nem jó az Európai Uniónak” – jegyezte meg szintén közvetlenül a csúcs előtt Gitanas Nausėda litván elnök.

Orbánékkal szankciókat éltető szöveget fogadtatnának el az eredeti változat szerint

Eredetileg az Oroszország elleni kilencedik szankciós kör jelentené a fő témát az uniós állam- és kormányfők találkozóján. Arról itt írtunk részletesen, hogy mik szerepelnének a csomagban. A korlátozó intézkedésekről azután kell a hivatalosan nem döntéshozó, a gyakorlatban mégis legfelső politikai vitarendezési intézménynek számító Európai Tanácsban dönteni, hogy a külügyminisztereknek nem sikerült néhány nappal korábban megegyezniük.

Hacsak nem jelzik külön, a testület az ülés végén közösen, egyhangúlag ad ki végkövetkeztetéseket, azaz bármi kerül a szövegbe, azt Orbán Viktornak is jóvá kell hagynia, de az EU-hoz rendelt tagállami nagykövetek és miniszterek már az előkészítésben is részt vesznek.

A tervezett, még nem végleges végkövetkeztetések alapján – amelyből az EUobserver brüsszeli hírportál hozott nyilvánosságra részleteket – a vezetők megtárgyalják, „hogyan lehet tovább növelni a közös nyomást Oroszországon, hogy befejezze az háborús agresszióját, és visszavonja a katonáit Ukrajnából”.

A hétvégén köröztetett szöveg szerint a testület

„üdvözli az Oroszország elleni korlátozó intézkedések megerősítését”, így az EU kilencedik szankciós csomagját.

Olaf Scholz német kancellár és a litván elnök szinte szó szerint ugyanezt ismételte meg a találkozóra érkezve.

A Politico szerint a végkövetkeztetések napokkal ezelőtti változatában Vlagyimir Putyin orosz elnök bíróság elé állítását is támogatnák az invázió miatt, és megbíznák az Európai Bizottságot, mérje fel a lehetőségeket, hogyan lehetne Ukrajna újjáépítésébe bevonni a befagyasztott orosz vagyont.

A szankciókat a nagykövetekre hagynák

Az EUobserver diplomáciai forrásokra hivatkozva arról ír, hogy a szankciókról részben a magyar kormány miatt nem sikerül megegyezni. Az eredeti javaslat nagyjából kétszáz személyre és entitásra vetett volna ki korlátozásokat, de Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn azt mondta, hogy többet lehúzatott a listáról.

Az EUobserver szerint a magyar kormány most további három nevet szedetne le, de ezt van, aki késeinek érzi. A tagországoknak „két vagy három lehetőségük van nemet mondani személyekre” a csúcstalálkozót előkészítő miniszteri és nagyköveti üléseken, „ezért az utolsó pillanatos tiltakozások politikai korrupcióval érnek fel” – mondta az oldalnak egy uniós diplomata. Szerinte ezzel olyan üzenetet küldenek, hogy

ha „a feketelistán vagy, még mindig meg tudunk menteni”.

A magyar kormány korábban azzal kavart kisebb botrányt, hogy az utolsó utáni pillanatban szedette le Kirill pátriárkát egy másik szankciós körben.

Charles Michel, az Európai Tanács ülést levezető elnöke közölte, hogy nem feltétlenül csak Magyarország, hanem több tagállam tartja fel a szankciók elfogadását. A Guardian szerint a németek a műtrágyaimportot könnyítenék (főleg a lengyelekkel és a baltiakkal szemben), a Politico pedig arról ír, hogy néhány kormány a bányászati cégekkel kötött üzleteket hagyná érintetlenül. A lap egyik forrása szerint a tárgyalások főként a tagállami nagykövetek között mennek párhuzamosan akár péntekig, „igyekeznek nem zaklatni a vezetőket túlságosan ezzel a témával”, és Charles Michel is arról beszélt, hogy rájuk számítanak.

Az állam- és kormányfők a tervezet szerint kimondanák, hogy továbbra is „elkötelezettek politikai és katonai segítségnyújtás mellett Ukrajnának”, különösen a légvédelem terén. Mobil fűtőberendezéseket, generátorokat, transzformátorokat adnának az ukránoknak a hideg kelet-európai télre, miután az elmúlt hetekben az oroszok Ukrajna energetikai infrastruktúráját rombolják.

A háború miatt előtérben az energia és a védelem

Az ülésen két olyan téma is szerepel, amelyeket az orosz invázió hozott az előtérbe. Az egyik az energia, amelynek az oroszok lépései miatt már a háború előtt felszökött az ára. Charles Michel a meghívólevelében arról írt, összpontosítaniuk kell arra, hogy jobban összehangolják a válaszaikat és a „közös európai megoldásokat” kellene támogatniuk. Több tagállamban, köztük Magyarországon morgolódtak, amiért a német kormány jókora támogatási csomaggal támasztotta meg az ország iparát, mert a lépés szerintük torzíthatja a közös piacot. Jövőre alaposan megreformálnák az árampiacot is, hogy segítsék a megújuló források felhasználását és elterjedését.

Az EU egy közös gázárplafonról is tárgyal, amiről szintén egyeztethetnek az állam- és kormányfők. „Vagy egy hosszú beszélgetésünk lesz erről ma éjjel”, vagy hétfőn visszatérnek rá az energiaügyi miniszterek, latolgatta az esélyeket Ulf Kristersson svéd miniszterelnök a csúcsra érkezve. „Tulajdonképpen fogalmam sincs” – válaszolta arra, szerinte megegyeznek-e.

Az ülésen a közös uniós védelempolitikáról is szó lesz, amelynek új lendületet adott az orosz invázió. Az Ukrajna elleni támadás kezdete után pár héttel Versailles-ban adtak ki egy nyilatkozatot arról, hogy megerősítik a közös védelmi képességeiket, de amíg az EU-nak alapvetően nem katonai szervezetként a válságkezelő, békefenntartó feladatoknál vannak lehetőségei, a mostani helyzetben a NATO-hoz passzoló hagyományos területvédelem került előtérbe. Az EU azzal próbált alkalmazkodni, hogy a közös piaca felől közelítette meg a témát, és az Ukrajnának adott fegyverek és eszközök pótlását próbálja közös mederbe terelni.

A déli szomszédság, a Balkán és az USA is a témák között

Hiába zárt össze az orosz invázióval szemben az EU és az Egyesült Államok, Washington névleg inflációcsökkentő, valójában a hazai gyárait az uniós versenytársak kárára védő intézkedései szúrják az uniós vezetők szemét. A csúcstalálkozón megvitatják a transzatlanti kapcsolatokat. Tárgyalhatnak egy olyan alapról, amely az Egyesült Államokéhoz hasonló, de az uniós ipart védi, abban viszont még nagyon eltér a véleményük, hogy ezt pontosan hogyan és miből fizessék. Különösen a franciáknak fontos a téma, a december elején az Egyesült Államokban járt Macron az ülésre érkezve hangsúlyozta, hogy európai válasz kell az Egyesült Államok törvényére a versenyképesség fenntartásához.

Az uniós vezetők a déli szomszédsággal – észak-afrikai és közel-keleti országokkal – és a Nyugat-Balkánnal is foglalkoznak. Utóbbi országok vezetőivel múlt héten külön találkoztak Tiranában. Gyakorlatilag már mindegyikük beadta a csatlakozási kérelmét – a héten még a nem is minden tagállam által elismert Koszovó is –, de hiába toporog némelyikük már több mint egy évtizede a tagság kapujában, még a legelöl haladó szerbek és montenegróiak is messze vannak tőle. Az egyre türelmetlenebb és kiábrándultabb országok vezetői közül többen Oroszország és Kína felé kacsintgatnak. Az utóbbi időben délről ismét megerősödött a migráció, és Charles Michel meghívója szerint ebből a szempontból is tárgyalnak róla, hogyan működjenek együtt a térségbeli országokkal.