Sokan áram, fűtés és víz nélkül: pokoli téllel néz szembe az ukrán lakosság

• Az elmúlt hetekben az orosz hadsereg célzott csapásokat mért az ukrán energetikai infrastruktúrára. A támadások közvetlenül a Krími híd megrongálása után kezdődtek, és részei voltak a szabotázs utáni orosz megtorlásnak.
• Bár a polgári infrastruktúra célba vétele háborús bűncselekménynek minősül, Vlagyimir Putyin orosz elnök maga ismerte be, személyesen ő rendelte el a csapásokat.
• A támadások következtében az ukrán energiahálózat több mint 30 százaléka megrongálódott, komoly áramkimaradásokat, víz- és fűtéshiányt okozva több régióban.
• Az ukrán hatóságok kitartást és energiatakarékosságot kérnek az emberektől, figyelmeztetve őket arra, hogy a tél közeledtével a helyzet rosszabbra fordulhat.
• Szakértők szerint a katonai helyzeten mindez nem sokat fog változtatni, az ukrán lakosságnak viszont minden valószínűség szerint borzasztó körülményeket kell majd elviselni.

Ljubov Palij a számítógépe előtt ült, amikor egyszobás lakásában elment az áram, miután orosz légicsapások megrongálták az ukrán energiahálózatot. A mobilja fényénél kezdett el játszani négy hónapos fiával, Vovával. „Amikor ez történik, mi csak játszunk az ágyban, együtt fekszünk, én meggyújtom a gyertyákat, és bekapcsolom a mobilom zseblámpáját” – mondta.

„Nem tudtam lezuhanyozni vagy megfürdetni a gyereket, mert sötétben nehéz ezt megcsinálni. Az etetését nem befolyásolta, mert ahhoz egy fény is elég. Legalább még mindig van vizünk, amikor kialszik a villany.”

Orosz bosszú

Az orosz hadsereg nyár eleje óta nem képes komolyabb eredményt felmutatni az ukrajnai háborúban, míg az ukránok néhány látványos (harkivi ellentámadás, a donyeck megyei Liman visszafoglalása), és lassabban haladó (herszoni offenzíva) hadművelettel vették át a kezdeményezést a frontokon. Ezt követte a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő, stratégiai és szimbolikus jelentőségű kercsi híd merész szabotázsa, ami után jelentősen felerősödtek a keményebb fellépést követelő hangok az amúgy szigorú kontroll alatt tartott orosz információs ökoszisztémában.

A sorozatos katonai kudarcok miatt egyébként is elégedetlenkedő, háborúpárti tábor végül megkapta azt, amire régóta várt: október 10-én hónapok óta nem látott intenzitású rakétatámadások érték Ukrajna frontoktól távoli nagyvárosait, erőműveit és általános energetikai infrastruktúráját is. Arról, hogy az orosz média hogyan reagált a vereségekre és a megtorlásra, itt írtunk bővebben.

A találatok a katonai helyzetet nem valószínű, hogy komolyabb mértékben megváltoztatnák, de az ukrán emberek életét jelentősen megkeserítik: napokig tartó áramkimaradásokat, súlyos anyagi károkat és civil áldozatokat eredményeztek. Az továbbra is kérdés, vajon Oroszország fent tudja-e tartani a légicsapások jelenlegi ütemét.

„Nagyszabású támadásként” jellemezte a rakéták újabb hullámát Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki szerint a földrajzilag kiterjedt légicsapások nem fogják tudni megállítani az ukrán katonák előrenyomulását. Hozzátette, hogy bár a rakéták és drónok nagy részét sikerült lelőni, az ukránoknak „természetesen még nincs meg a technikai képességük” arra, hogy a lövedékek 100 százalékát megállítsák. Abban viszont bízik, hogy idővel ez is sikerülni fog a „partnereik segítségével”.

Zelenszkij a Dnyeper (Dnyipro) folyón lévő Nova Kahovka-i vízerőmű gátjának aláaknázásával is megvádolta Oroszországot. Az ukrán elnök szerint az orosz csapatok célja a vízerőmű gátjának felrobbantása, amivel elárasztanák a herszoni régió jelentős részét. Az oroszok hétfőn azt állították, hogy az ukránok lőtték a gátat, de Rácz András Oroszország-szakértő, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) munkatársa korábban arról beszélt a Telexnek, hogy a gát megrongálása vagy lerombolása alapvetően az oroszok érdekét szolgálná, hiába kommunikálják már azt napok óta, hogy az ukránok készülnek erre.

A polgári infrastruktúra célba vétele nem mellesleg háborús bűncselekménynek minősül, mondta többek között Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága is. Ennek fényében némileg talán meglepő, ahogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nyíltan felvállalta, személyesen ő rendelte el a légicsapásokat. Irán és Moszkva tagadja, de Ukrajna szerint az orosz erők egyértelműen iráni drónokat is bevetnek a civil infrastruktúra ellen, és erről egy orosz szakértő is elszólta magát.

Orosz stratégia

Az tehát nem egyértelmű, hogy katonai téren milyen hatása lesz ezeknek a támadásoknak, az viszont igen, hogy a lakosság számára komoly következményekkel járnak.

Az energiahálózatot ért találatok ugyanis áramkimaradásokat, illetve fűtés- és vízhiányt okoztak több ukrán régióban. Több nagyvárosban is, köztük Kijevben, Harkivban, Odesszában és a fronttól távol lévő nyugati Lvivben is órákon át tartó áramszünet volt a múlt héten. A támadások miatt összesen 4000 településen és egy időszakban másfél millió háztartásban ment el az áram.

Az nem teljesen világos, az energetikai infrastruktúrának pontosan melyik részei sérültek meg a támadásokban, illetve, hogy hol, ezen a téren is él a részleges ukrán hírzárlat. Az biztos, hogy a nagyvárosokat ért csapások mellett komoly sérüléseket jelentettek a Krivij Rih, illetve Burstin városában lévő energetikai létesítményekből. Utóbbiban található Nyugat-Ukrajna egyik legjelentősebb szénerőműve.

Zelenszkij szerint Ukrajna erőműveinek összesen 30 százaléka semmisült meg az elmúlt időszakban, míg Olekszandr Harcsenko, az energiaügyi miniszter tanácsadója azt mondta, Ukrajna energetikai infrastruktúrájának 40 százaléka rongálódott meg súlyosan.

A megcsappant energiakapacitás könnyen súlyos áramkimaradásokat okozhat. Ezeket próbálja az ukrán kormány elkerülni azzal, hogy periodikusan takarékosságra szólítja fel a lakosságot. Ahhoz, hogy elkerüljék a további áramszüneteket, „Ukrajna-szerte 25 százalékkal csökkenteni kell a villamosenergia-fogyasztást délután 5 és este 10 óra között”, jelentette be Denisz Smihal ukrán miniszterelnök október 12-én, a következő hónapokban pedig

maximum 18 fokra lehet majd felfűteni a lakásokat.

Az elnöki hivatal egy másik alkalommal arra is megkérte a lakosokat, hogy főleg a reggeli és az esti csúcsidőben korlátozzák az energiafogyasztásukat. Hétfő este arról is számos kép és beszámoló megjelent, ahogy sötétségbe borult Kijev belvárosa, leginkább csak az autók fényszórói világították meg az utakat. A Sky News azt írta, egyelőre nem volt hivatalosan megerősítve, mi okozta a közvilágítás lekapcsolását, de Kijev és több más ukrán régió gördülő áramszüneteket tervezett az energiatakarékosság jegyében.

Légvédelmet, újjáépítési forrásokat kérnek az ukránok

Az ukrán lakosság megnyomorítása és a bosszú mellett más céljai is lehetnek az orosz támadásoknak. Egy ukrán parlamenti képviselő azt állította, egy ideje már számítottak arra, hogy ősz fele elkezdik célba venni a polgári és energetikai infrastruktúrát. Harcsenko pedig azt nyilatkozta a CNN-nek, a támadásokkal Oroszország két legyet üt egy csapásra: egyrészt Ukrajna nem képes energiát szállítani Európának, amivel megnehezítik az orosz gázfüggőségről való leválást, ezzel együtt pedig Ukrajna megroppant gazdasága sem tud pénzhez jutni.

A támadások egyúttal lépéskényszerbe hozhatják Ukrajna nyugati szövetségeseit is. Megnőhet a nyomás, hogy valamilyen módon válaszoljanak az orosz támadásokra, például gazdasági szankciók újabb körével, esetleg fejlettebb légvédelmi fegyverek Ukrajnába szállításával. Mihajlo Podoljak, Zelenszkij tanácsadója (akivel itt olvashatja Kijevben készült interjúnkat) szerint a humanitárius katasztrófát csak akkor lehet megakadályozni, ha minél előbb légvédelmi rendszerekkel és rakétákkal látják el Ukrajnát. Szerinte az oroszok egyik célja az, hogy még több ukrán meneküljön Európa más országaiba.

Zelenszkij egy Ukrajna újjáépítéséről szóló berlini konferenciára jelentkezett be kedden, és ott is beszélt az energetikai infrastruktúrát ért csapásokról. Ugyanezen a konferencián Olaf Scholz német kancellár azt mondta, hogy egy új Marsall-tervre van szükség Ukrajna esetében. Szerinte Németország saját példája is mutatja, hogy újra lehet építeni egy országot egy pusztító háború után is.

Az ukrán vezetés szerint azonban egyelőre nem kapták meg a forrásokat abból a 17 milliárd dolláros gyorsreagálású alapból, amire az Európai Bizottság és a Világbank szerint Ukrajnának szüksége lenne a talpraállás első szakaszában. Denisz Smihal ukrán miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy 750 milliárd dollárba fog kerülni az ország újjáépítése, amit nem tudni, ki fog kifizetni.

Közeleg a tél

Egyelőre azonban azt sem lehet tudni, meddig folytatódik az ukrán energetikai infrastruktúra megrongálása, miközben a közelgő tél még súlyosabbá teszi majd a helyzetet. „Ez nem a magyar tél, hanem a kelet-európai, sokáig tartó, mínusz 15-20 Celsius-fokos hideggel”, mondta a helyzetről lapunknak Rácz András, aki szerint bőven benne van a helyzetben a komoly humanitárius válság lehetősége. Beszélgetésünket a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) munkatársával itt találják.

A takarékosság mellett azt ajánlja az ukrán kormány az embereknek, raktározzanak be többek között zseblámpákból, gyertyákból, tűzifából, meleg zokniból és külső akkumulátorokból. Már terjednek házi praktikák is arról, hogyan lehet dunsztosüvegből, vattából és étolajból mécsest csinálni. A hatóságok ezenkívül utcai, mobil fűtőállomások felállítását is tervezik, illetve evakuálási terveket dolgoztak ki arra az esetre, ha kritikus energetikai létesítményeket érne találat.

Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes pedig arról beszélt, hogy ugyan nagyon szeretné, hogy a külföldre menekült ukránok tavasszal hazatérjenek, de a kormány arra kéri őket, hogy ezt télen még ne tegyék meg. „A hálózat nem fogja bírni. Ha lehetséges, egyelőre maradjanak külföldön” – mondta, majd hozzátette: „Túl kell élnünk a telet.”

Mindemellett azt kommunikálja az ukrán kormány, hogy bár dolgoznak az áramkimaradások elhárításán, ehhez mindenképp szükséges a lakosság közreműködése. A helyzet pedig valószínűleg rosszabbodni fog az elkövetkező időszakban. „Fontos megérteni, hogy az orosz terroristák megpróbálják fegyverként használni a hideget”, mondta Smihal múlt szerdán.

„Eltorzult elméjükben az, hogy az ukránok több órán át áram nélkül ülnek, győzelemnek számít. Azt gondolják, hogy így megadásra kényszerítenek minket. Ez nem fog megtörténni.”