Rakétákkal bosszulta meg Putyin Ukrajna sikereit az orosz megszállókkal szemben

„Behúzódtam a fürdőszobába, itt legalább nincs ablak” – mondta a Telexnek egy Kijev elővárosában élő nő a fővárost és Ukrajna több nagyvárosát ért hétfői orosz rakétatámadás után, amelynek a hétfő délutáni hírek szerint tizenegy halottja és hatvan sérültje van. A halálos áldozatok közül nyolcan Kijevben vesztették életüket. (Percről percre tudósításunkat itt olvashatja a támadás napjáról.)

Kijeven kívül találat érte a fővárostól délkeletre fekvő Dnyiprót, a nyugatabbra fekvő Zsitomirt, de az 500 kilométerrel arrébb lévő Lvivet és a szintén nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszkot is. Becsapódások voltak Rivne és Poltava megyékben is, összesen tíz nagyobb városban.

„A robbanások hangjára ébredtem, ilyen erejű támadás Kijev körül hónapok óta nem volt” – mondta Olga, akinek környezetében többen ismét óvóhelyekre mentek a légiriadó megszólalása után.

„A folyosón ülünk a gyerekkel, szűk térben, két fal között, az ablakoktól távol, ahogyan azt javasolják. Van egy óvóhely tíz percre, de egyelőre ez a védelem is elegendő” – mondta Ivano Frankivszkból egy helyi lakos. Dmitróéknál áram egyelőre van, bár a hírek szerint a támadások a közeli Bustyino hőerőművét célozhatták.

A támadások országszerte láthatóan a polgári infrastruktúrát érték. Lvivben a polgármester a békeidőben 800 ezres város több helyén fellépett áramszünetről számolt be. A tömegközlekedés is leállt több helyen a támadásokkal célzott városokban. A rakétatámadás legújabb hulláma valójában már vasárnap megindult, amikor Zaporizzsja városát érte több csapás, amelynek során 13 ember meghalt.

Az ukrán hadseregvezetés szerint

• Oroszország a Kaszpi-tengertől – Kijevtől 1400 kilométerre – indította útnak egyes rakétáit,
• és lőtt ki rakétákat a Volga mentén fekvő Nyizsnyij Novgorodból is,
• emellett bevetettek 17 kamikaze drónt – az iráni gyártmányú Shahed-136-ot, amelyeket az annektált Krímből és Belaruszból indítottak útnak.

Moldova szerint három rakéta a légterükön át jutott el ukrán területre a Fekete-tengerről, ezért bekérették az orosz nagykövetet.

Az ukrán vezérkar szerint Oroszország 83 rakétát lőtt ki Ukrajnára, ebből azonban több mint negyvenet az ukrán légvédelem megsemmisített. A Telexnek pénteken interjút adó ukrán elnöki tanácsadó, Mihajlo Podoljak egyébként épp arra hívta fel a figyelmet hétfőn, hogy a fegyverszállítással Ukrajnát segítő Nyugat a légvédelmi eszközök biztosításában tudna sokat tenni az ország biztonságáért.

Kijevet hosszú hónapok óta nem érték hasonló erejű támadások. Ismét óvóhelyek lettek a metrókból, ahogyan ez az orosz támadás első három hónapjában volt. Azután azonban, hogy március végén az orosz erők elhagyták Kijev környékét, már nem volt a mostanihoz hasonló nyomás a városon. (A fővárost akkor nem sikerült körbevenniük az orosz erőknek, viszont a környező városokban súlyos háborús bűncselekményeket követtek el a civil lakosság ellen, amelyeket több száz fős tömegsírok is bizonyítanak.)

A márciusi időszakhoz képest viszont óriási különbség, hogy most maguk az orosz erők nincsenek a közelben, támadásaikat messziről indítják

– miután az ország elfoglalására tett orosz villámháborús kísérletek kudarcot vallottak, és az elmúlt hónapban a sikeres ukrán ellentámadások nyomán az Oroszország által megszállt területek mértéke jelentősen csökkent, elsősorban Ukrajna északkeleti részén. A tényleges frontok távolságát Kijevtől és a most rakétával lőtt városoktól az Institute for the Study of War amerikai agytröszt térképein is lehet látni:

A pánikot elkerülte Ukrajna

Kétségtelen, hogy a fővárosban nem volt hasonló erejű támadásra példa az Oroszország által Ukrajna ellen február 24-én indított invázió első napjait leszámítva. A nyugat-ukrajnai célpontok elérése is az invázió első egy-két hetét idézi – ám anélkül, hogy az orosz szárazföldi erők a főváros közelében lennének, így a fenyegetés ereje jóval kisebb.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közleményében azt írta, hogy az orosz erők ukrán városok elleni rakétatámadási hulláma az energiaellátást és az embereket célozta meg, hogy a lehető legtöbb kárt okozzák a civileknek. Az ukrán elnök is terroristáknak minősítette az oroszokat.

„Pánikot és káoszt akarnak, le akarják rombolni az energiarendszerünket. A második célpontjuk az emberek. Az időpontot és a célpontokat kifejezetten úgy választották ki, hogy a lehető legtöbb kárt okozzák”

– írta, majd arra kérte az embereket, hogy tartsák be a biztonsági szabályokat, és maradjanak otthon.

Az interneten számtalan felvétel jelent meg a támadásról, többek között egy gyaloghídról, amelyet találat ért, de a közelben lévő járókelő épségben el tudott futni:

Bejárta a felvétel a fiatal lányról, aki épp arról beszélt, hogy az előbb egy rakétát látott, ekkor azonban becsapódott a közelben egy második is:

És érkeztek képek arról, hogy a több hónap után ismét óvóhellyé vált kijevi metróban összegyűltek az emberek – a márciusban érezhető pániknak azonban most nyoma sem volt, az emberek megindítóan énekeltek:

Az Ukrajna déli részén fekvő Mikolajivot a város polgármestere szerint már 50 becsapódás érte. Vitalij Kim úgy tudja, hogy Belarusz felől indított drónokkal támadhatta Oroszország a várost. Mikolajiv az orosz erők által részben elfoglalt Herszon megye szomszédságában fekszik, az egykor 450 ezres városban folyamatosak az orosz nehéztüzérségi csapások, de ilyen intenzitású támadás ott sem volt hosszú ideje. Bár a város hosszú ideig volt víz és áram nélkül, a háború miatti nélkülözést Mikolajiv nagyon is ismeri.

A becsapódások egyrészt ugyan jelezték, hogy Ukrajna legtávolabbi pontját is elérheti közvetlenül a háború,

másrészt az is érezhető, hogy az Oroszország ellen nyolcadik hónapja eredményesen védekező Ukrajna ettől nem esett pánikba – ezt jelzi a kollektív éneklés is a metróban.

Putyin büszkeségét sértette Ukrajna sikere

Az orosz sajtó is hírt adott az ukrajnai városokat ért támadásokról, arról azonban egy szót sem ejtenek, hogy a támadások honnan érkeztek, utalás Oroszországra a beszámolókban közvetlenül ehhez nincs. Csupán a cikk végén lévő sablonszöveg jelzi ezt közvetve: eszerint „Oroszország február 24-én indított katonai műveletet Ukrajnában.” Vlagyimir Putyin ennek céljaként „azoknak az embereknek a védelmét” jelölte meg, „akik az elmúlt nyolc évben gyalázkodásnak, népirtásnak voltak kitéve a Kijevi hatalom felől”. Az elnök szerint a cél a Donbasz felszabadítása és az Oroszország biztonságát garantáló feltételek megteremtése.

Vlagyimir Putyin üzent is Kijevnek hétfő délután. A Ria Novosztyi gyorshíre szerint az orosz elnök közölte: „Ha Ukrajna folytatja a terrorista támadásokat az Orosz Föderáció területén, akkor Moszkva válasza kemény lesz.” Putyin az orosz nemzetbiztonsági tanács ülésén egyértelművé tette, hogy az orosz támadás válasz a Kercsi-szoroson átívelő hidat ért szombati robbantásra és tűzre.

Az Oroszország által annektált Krím félszigetre vezető hidat 2018-ban avatta fel Vlagyimir Putyin, ezzel az építmény az orosz elnök által indított agresszió egyik szimbólumává vált Ukrajnában. A hídon történt robbanás egy nappal Putyin 70. születésnapja után zajlott le. Ukrajna hivatalosan nem ismerte el, hogy az akció hozzá kötődne, de látványosan ünnepelte a történteket. Pontos részletei a támadásnak nem ismertek, a hídon robbanás volt, amelyben az oroszok szerint hárman haltak meg. A közúti forgalmat biztosító szakasz egy része beomlott, de részlegesen újraindulhatott a forgalom, habár nem a nehéz tehergépjárművek előtt. A vasúti közlekedés helyreállítását Moszkva már akkor egy napon belülre ígérte, de ettől még szimbolikus és stratégiai fontossága is van a háborúban a híd megrongálódásának.

Emellett az orosz elnök a zaporizzsjai atomerőmű elleni támadással is megvádolta Ukrajnát. Az atomerőmű Enerhodar városában van, Zaporizzsja megye déli részén, amelyet Oroszország jelenleg megszállás alatt tart. A területen – Donyeck megye, Luhanszk megye és Herszon megye Oroszország által megszállt részeivel együtt – szeptemberben formális, a hatályos törvényeket, az átláthatóságot, a szabad választás lehetőségét látványosan nélkülöző népszavazást tartottak arról, hogy a térség csatlakozzon Oroszországhoz.

A hétfői orosz csapássorozat látható szándékossággal polgári infrastruktúrát célzott. Hiába volt azonban a támadás intenzitása nagy és ért el széles területeket, fontos látni, hogy mindettől a katonai helyzet érdemben nem változott: az orosz erők északkeleten defenzívába kerültek szeptembertől, délen a veszteségeik kisebbek ugyan, de itt is leginkább a vonalaik megerősítését érték el.

Oroszország ezen nem is a hétfői rakétatámadással akart változtatni – ettől inkább pszchiológiai hatást vártak –, hanem újabb erők bevonásával.

Ez nemcsak a legkevesebb 300 ezer embert érintő oroszországi mozgósítást jelenti – amelynek gyakorlati nehézségeiről, az orosz hadsereg ehhez kapcsolódó kapacitásbeli gondjairól és az orosz társadalom mobilizálással kapcsolatos ellenérzéseiről itt írtunk –, hanem Belarusz aktívabb igénybe vételét.

Újabb haderőtelepítés Belaruszba

A 2020-as ellenzéki tüntetések után végleg Moszkvára utalt belarusz elnök, Alekszandr Lukasenko hétfőn bejelentette, hogy Belarusz és Oroszország közös haderőt telepít Belarusz nyugati határára, válaszul a feszültség súlyosbodására. A csapatösszevonások már két napja meg is kezdődtek, ami nyilván a Kercsi-szoroson lévő hídon történt robbantásra adott válasz.

Hogy a szárazföldi orosz erők bevetésében változás áll-e be, az egyelőre kérdés, bár jelzésértékű, hogy Putyin szombaton új parancsnokot nevezett ki az Ukrajnában lévő orosz erők élére. Szergej Szurovikin – aki júniustól a Déli Hadseregcsoportot vezette – brutális katonai vezető hírében áll, akit Moszkva már Szíriában is bevetett. A Guardian felidézte, hogy az Aleppó bombázását is levezénylő Szurovikint „Armageddon tábornok” néven is emlegetik. A lapnak nyilatkozó egykori katonatársak szerint a hétfői rakétacsapás már Armageddon tábornok stílusát idézi.