Putyin büszkesége omlott le a krími híd egy részével

Szombat reggel hatalmas robbanás rázta meg a Krím félszigetet a Kercsi-szoroson át Oroszországgal összekötő 18 km hosszú hidat. Az első felvételeken látszott, hogy a 2018-ban átadott híd vasúti része lángokban áll, később pedig az is kiderült, hogy a párhuzamosan haladó közúti rész több szakaszon összeomlott.

Az orosz terrorizmusellenes bizottság szerint egy teherautóba rejtett bomba robbant fel, ami miatt hét, üzemanyagot szállító vasúti kocsi kapott lángra. Közben azonban más verziók is terjednek arról, hogyan történhetett a támadás. A bizottság szerint hárman haltak meg a robbanásban.

Nehéz alábecsülni a történtek jelentőségét, még akkor is, ha nem tudjuk, pontosan mekkora a pusztítás mértéke.

Stratégiai és szimbolikus jelentősége is van

Egyrészt a híd egy időre az eredeti formájában minden valószínűség szerint használhatatlanná válik, ami jelentősen megnehezítheti a Krímben (és Dél-Ukrajnában) állomásozó orosz csapatok utánpótlását, hiszen nincs másik ilyen építmény, ami biztosítaná a Krím és az orosz szárazföld közötti közvetlen összeköttetést. A háborúban Oroszország arra használta a hidat, hogy felszerelést, lőszert és katonákat szállítson az orosz területekről a dél-ukrajnai harctérre.

Ez különösen nehéz helyzetbe hozhatja az amúgy is logisztikai problémákkal küzdő orosz hadsereget egy olyan időszakban, ahol az ukránok az északkeleti ellentámadás mellett délen is sikereket értek el. A kercsi hídnak a közúti része omlott be, egyelőre kérdés, hogy a vasúti szakaszon mekkora a kár. Az Interfax az orosz közlekedési minisztériumra hivatkozva azt írta, hogy a vasúti közlekedés helyi idő szerint este nyolckor újraindulhat. Az orosz védelmi minisztérium azt is állította, hogy a dél-ukrajnai Mikolajiv, Krivij Rih és Zaporizzsja régiókban harcoló orosz csapatok a meglévő szárazföldi és tengeri folyosókon keresztül minden szükséges ellátmányt megkaphatnak.

Frissítés 16:45-kor: Sőt, az orosz közlekedési minisztérium délután azt közölte, hogy a kercsi híd sértetlen sávjain újraindult az autók és buszok közúti forgalma, amit egyelőre a Krím és az orosz Taman-félsziget közötti átkelésre korlátoznak. Tehergépjárművekkel, tehát például katonai felszerelést szállító kamionokkal, vagy harckocsikkal nem lehet felmenni a hídra, ezeknek kompközlekedést szerveznek.

Azonban még ennél is fontosabb a dolog szimbolikája, amit több szinten is érdemes megvizsgálni. „Az évszázad építménye”: így jellemezték a Kercsi-szoroson átívelő hidat az orosz médiában. A projektet már a cári időkben megálmodták, ám sem ők, sem a szovjet vezetés nem voltak képesek megépíteni. Ez csak Vlagyimir Putyin orosz elnöknek sikerült 2018-ban, négy évvel a Krím félsziget annektálása után.

Putyin személyesen adta át a 18 kilométer hosszú hidat, ami jóval több, mint stratégiai jelentőségű összeköttetés a Krím és Oroszország között: az építmény egyszerre szimbóluma az orosz terjeszkedésnek és Putyin hatalmának.

A támadás mindenekfelett komoly csapás az orosz morálnak, hiszen megmutatta; lényegében nincs olyan terület Ukrajnában, amit az ukrán erők ne tudnának valamilyen módon elérni. Ez a folyamat már elkezdődött a krími orosz légitámaszpontokat ért támadásokkal, és most az is bebizonyosodott, a félsziget legtávolabbi része sem védett teljesen, noha a hidat komoly erőkkel őrizték az oroszok. Alig pár hónapja még azzal büszkélkedett az orosz média, hogy „lehetetlen” kárt okozni benne, mivel 20 különböző módon, köztük „katonai delfinekkel” védik az építményt.

Ukrajna hivatalosan nem vállalta a támadást, de a reakciók sokatmondóak

Itt meg kell említeni, hogy ugyan eddig Ukrajna hivatalosan nem vállalta a felelősséget a támadásért, a hivatalos ukrán reakciók alapján le lehet vonni a megfelelő következtetéseket.

Nem véletlen, hogy Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök főtanácsadója a robbanás után azonnal üzent Twitteren: „A Krím, a híd, a kezdet” – írta, majd azzal folytatta, hogy minden illegális építményt el kell pusztítani, mindent, amit elloptak, vissza kell szolgáltatni Ukrajnának. Podoljak már augusztus közepén azt is jelezte, hogy Ukrajna legitim katonai célpontnak tekinti a krími hidat.

Az ukrajnai védelmi minisztérium pedig szombaton felidézte a fekete-tengeri orosz flotta zászlóshajójának, a szintén szimbolikus veszteségnek is számító Moszkva cirkálónak az áprilisi elsüllyesztését is. A közösségi médiában is ahhoz hasonlóan ünneplik sokan a beomlott hídról terjedő képeket és videókat.

Emellett a támadás sikeressége (és merészsége) újabb üzenet lehet Ukrajnától a világnak is. A lángoló hídról készült felvételek pillanatok alatt bejárták az internetet, és ráerősítettek az elmúlt hetek sikeres ukrán ellentámadásaira, olyan területeken is, amelyeket Oroszország négy ukrán megye annektálásának bejelentésével és alkotmányba foglalásával magáénak tekint. (Az annexiót a világ országai Észak-Koreát leszámítva nem ismerik el.)

Putyin 70. születésnapja után egy nappal

Az pedig kétségtelen, hogy mindez hatalmas presztízsveszteség Putyinnak. Az orosz elnök személyesen, egy narancssárga Kamaz teherautót vezetve avatta fel a hidat. „Különböző történelmi korszakokban, még a cári papok alatt is, az emberek arról álmodtak, hogy megépítik ezt a hidat. Aztán az 1930-as, a 40-es, az 50-es években visszatértek ehhez. És végül az önök munkájának és tehetségének köszönhetően megtörtént a csoda”, mondta Putyin 2018-ban.

A híd hivatott szimbolizálni a Krím félsziget és Oroszország örökérvényű összefonódását, a támadás pedig ezt a gondolatot vonja kétségbe. A Krím annektálása, és az ezt megtestesítő építmény pedig Putyin személyes büszkesége volt.

Hetvenedik születésnapját követően egy nappal nehéz nem üzenetként értelmezni a támadást – ahogy az ukrán Biztonsági és Védelmi Tanács titkára utalt is az orosz elnök születésnapjára –, ami ráadásul egy rendkívül kényes helyzetben, sikeres ukrán ellentámadások és egy döcögő részleges orosz mobilizáció közben érte. Orosz Telegram-csatornáktól nyugati elemzőkig most mindenki azt várja, milyen válasz érkezhet az orosz elnöktől.