A Moszkva cirkálóval együtt Putyin terveinek egy része is elsüllyedt

Legfontosabb

2022. április 15. – 12:44

A Moszkva cirkálóval együtt Putyin terveinek egy része is elsüllyedt
A Moszkva orosz cirkálóhajó 2015-ben – Fotó: Max Delany / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Csütörtökön a Kreml is elismerte, hogy a Fekete-tengeren elsüllyedt az orosz hadiflotta egyik legfontosabb hajója, a Moszkva cirkáló, ám mind a hajóban keletkezett kár, mind annak elsüllyedése vitatott, lévén az ukrán és orosz fél homlokegyenest ellenkezőt állít. Az ukránok szerint egy (vagy több) Neptun-rakéta becsapódása okozta a hajó vesztét, az oroszok szerint tűz ütött ki, majd vontatás közben, viharban süllyedt el a hajó, csakhogy a környéken legfeljebb egy kisebb eső volt, nem vihar. Közben az 510 fős legénység sorsa is bizonytalan, az ukránok 14 kimentett tengerészről tudnak. Annyi biztos, Vlagyimir Putyin orosz elnök újabb érzékeny veszteséget könyvelhet el a Moszkva elsüllyesztése miatt az orosz-ukrán háborúban.

Stratégiai jelentőségű

A Moszkva – korábbi nevén Szlava – elsüllyesztése stratégiai fontosságú mindkét fél szempontjából. Egyfelől ukrán oldalról bizonyítást nyert, hogy a saját fejlesztésű Neptun hajó elleni robotrepülőgépek igencsak hatásosak, ami egyben azt is jelenti, hogy valami egészen elkeseredett helyzet kellene ahhoz, hogy épeszű orosz parancsnok bármilyen más fontosabb hajót a Neptunok lőtávolába vezényeljen.

És továbbá azt is jelenti, hogy még ha el is esne a Fekete-tenger partján található Mikolajiv – amire egyébként jelenleg elég kicsi az esély –, és az oroszok tovább tudnának haladni a szárazföldön Odessza felé, nem tudnák partraszálló művelettel támogatni az előrenyomulást, hiszen a 150 kilogramm robbanóanyagot hordozó Neptun igencsak komoly fenyegetést jelentene egy emberekkel teli partaszállító hajónak, vélekedik Rácz András Oroszország-szakértő.

„A Moszkva, a Fekete-tengeri Flotta zászlóshajójának elsüllyedése nem csupán jelentős veszteség, hanem a zűrzavaros orosz katonai kampány jelképe is.”

Ezt már Michael Kofman, az amerikai kormány által finanszírozott Center for Naval Analyses kutatási programigazgatója és Oroszország-szakértője mondja az orosz hadiflotta egyik legfontosabb hajójának elvesztéséről.

Ezzel együtt stratégiai veszteségként is számottevő, a Moszkva vezette ugyanis a jelentős orosz tengeri jelenlétet a Fekete-tengeren, amivel Ukrajna déli partjait és kulcsfontosságú kikötőit fenyegették. Ez volt a Kreml katonai erőfeszítéseinek egyik fő csapásiránya, amelynek célja az, hogy elvágja Ukrajna tengeri hozzáférését, és szárazföldi hidat hozzon létre a Krím félszigettől az orosz határig.

Maga a Moszkva egyébként elsősorban légvédelmi feladatokat látott el, ezt a szárazföldről is pótolni tudnák az oroszok, ám ha valóban ukrán rakétatámadás okozta a hajó vesztét, az oroszoknak a teljes tengeri stratégiát újra kell gondolniuk a veszteség fényében. Bármelyik verzió is igaz, mindenképp azt mutatja, hogy az oroszok nincsenek a helyzet magaslatán, és bárhogy is kommunikálják hazafelé a Moszkva elvesztését, egy ekkora hadihajó kiesése nem marad észrevétlen a háború közepén.

A Moszkva a szevasztopoli kikötőben 2013-ban – Fotó: Stringer / Reuters
A Moszkva a szevasztopoli kikötőben 2013-ban – Fotó: Stringer / Reuters

A bizonytalanságot részben az indokolja, hogy a Neptun esetében egy meglehetősen komplex rendszerről beszélünk. Egyrészt a rakétákat egy teherautóra szerelt indítóról lövik ki, ebben négy rakéta található. Ezekhez kell utánpótlás is, a célzáshoz pedig egy mobil Mineral-U radar is. Ráadásul pontos koordinátákat kell a rendszerbe táplálni (amihez egy drón, egy földi radar vagy egy más eszköz adja az adatokat), mindez pedig egy háború közepén nem annyira könnyű, tekintve, hogy nem egy sokszor kipróbált rendszerről van szó.

Csúcstechnika újratöltve

Az 1979-ben vízre bocsátott, 1983-ban hadrendbe állított Moszkva eredetileg a Szlava nevet kapta, ezért is viseli a Szlava nevet maga a hajóosztály, amiből összesen három darab készült el. Szimbolikus, hogy maga a Moszkva (Szlava) Mikolajiv egyik hajóépítő üzemében készült – a Szovjetunió felbomlásával az oroszok stratégiai jelentőségű hadihajógyárakat vesztettek, ezért csak nagy nehezen tudtak újabb, modernebb hadihajókat gyártani. Maga a hajó 12 500 tonnás vízkiszorítású, 186 méter hosszú és a legszélesebb pontján majdnem 21 méter széles volt, maximális sebessége elérte a 32 csomót, ami 60 km/h-nak felel meg.

A hajó még Szlava néven biztosította Mihail Gorbacsov és George Bush 1989-es máltai találkozóját, de Putyin is többször találkozott a fedélzetén a világ vezetőivel.

Azon a fedélzeten, amin 16, hajó elleni Vulkan rakéta volt megtalálható – ezek az oldalán ferdén rögzített indítóállásokban helyezkedtek el, ám nem voltak újratölthetők. Így bár az 1980-as években futurisztikus látványt keltett a hajó, mára úgy is elavult, hogy 2021-re komolyabb felújításon esett át. A hírek szerint a Vulkanok mellett S-300-as légvédelmi rakétákat is szállított, ezzel védve a Krím körüli légteret az ukránokkal szemben.

A Moszkva elsüllyesztése Oroszországon kívül is jelentős hadi veszteség, lényegében 1982 óta a legnagyobb tengeri viszonylatban. Akkor a brit HMS Conqueror torpedózta meg a Belgrano tábornok argentin cirkálót a Falkland-szigeteki háborúban. Orosz szempontból 1941 óta ez az első alkalom, hogy cirkálót vesztettek, akkor német repülőgépek süllyesztették el a Cservona Ukraina (Vörös Ukrajna) nevű hajót Szevasztopolnál – ugyanannál a krími haditengerészeti bázisnál, ahová a Moszkvát állítólag vontatták, amikor elsüllyedt.

Fotó: Denis Sinyakov / Reuters
Fotó: Denis Sinyakov / Reuters

Vitatott körülmények

Ahogy már említettük, éles ellentmondásban van az ukrán és az orosz közlés a hajó elsüllyedésének körülményeiről. Az ukránok egyértelműen állítják, hogy legalább két Neptun-rakéta találta el a hajót, ami nem sokkal később el is süllyedt. Az oroszok szerint ugyanakkor csak tűz ütött ki a Moszkván, ez gyújtotta be a lőszerek egy részét, ami robbanáshoz vezetett. A károkat szenvedő hajót Szevasztopol kikötőjébe akarták vontatni, ekkor süllyedt el az állítólagos vihar miatt. A nyugati hatalmak nem foglaltak egyértelműen állást, de inkább az ukrán verziót tartják elképzelhetőnek.

Az ukránok 14 kimentett orosz tengerészről tudnak, az oroszok viszont azt mondták, a tűz keletkezése után mindenkit evakuáltak a fedélzetről. Se sérültekről, se halottakról nem tettek említést, pedig egy tűz, majd egy robbanás szinte biztosan okozott legalább pár sérülést.

A Kígyó-szigetnél megalázott hajó

A Moszkva – akkor még kisebb figyelmet kapott a hajó neve – a háború korai szakaszában a Kígyó-szigetet védő katonáknak köszönhetően került be a hírekbe. Ez volt az a hadihajó ugyanis, amelyet a szigetet védő katonák „elküldtek a faszba”. Szimbolikus, hogy a Moszkva pont egy nappal azután süllyedt el, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök olyan emlékbélyeget mutatott be, amelyen a hajó és az ukrán határőr látható, felemelt középső ujjal.

Fotó: Valentyn Ogirenko / Reuters
Fotó: Valentyn Ogirenko / Reuters
Kapcsolódó
Kövess minket Facebookon is!