Ukrajna a területeinek felszabadítására törekszik, nem arra, hogy holdbéli tájat kapjon vissza

Ha Oroszország tovább folytatja az ukrán energetikai infrastruktúra rombolását, annak a tél közeledtével rendkívül súlyos következményei lehetnek, amiben egy komoly humanitárius válság lehetősége is benne van. Eközben minden jel arra utal, hogy az ukrán erők az eddiginél nagyobb offenzívába kezdenek Herszon megyében, és megpróbálhatják felszabadítani a Dnyeper folyótól nyugatra eső területeket. Az oroszok napok óta a Nova Kahovka-i vízerőmű gátjának felrobbantásáról spekulálnak. Ha ez bekövetkezik, az katasztrofális méretű áradást okozna Dél-Ukrajnában. Rácz András Oroszország-szakértővel, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) munkatársával elemeztük a háború aktuális katonai és politikai kérdéseit.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán hadiállapotot rendelt el a négy megszállt ukrán megye, Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja területén – noha ezek közül többnek csak egy részét tartják ellenőrzésük alatt az orosz erők –, valamint emelt fokú készültséget jelentett be az Orosz Föderáció egyes részein is. Az erről szóló rendelet a nemzetbiztonsági tanács rendkívüli ülése után született, az orosz felsőház még aznap jóváhagyta, így október 20-án éjféltől már hatályba is lépett.

Ez azt jelenti, hogy az Ukrajnával szomszédos orosz megyékben a hatóságoknak erősebb jogosítványaik lesznek például a gépjárművek és a lakosság ellenőrzésére, adott esetben forgalom- és utazáskorlátozást is elrendelhetnek. „Az látszik, hogy az orosz vezetés komolyan tart az orosz területen végrehajtandó ukrán támadásoktól, szabotázsakcióktól és különleges műveletektől, és erre egyfajta reakció az, hogy ezt a különleges jogrendet érvénybe léptették” – mondta Rácz. Az orosz hatóságok rendszeresen számolnak be elektromos vezetékek és üzemanyag-tárolók elleni akciókról, legutóbb Belgorodban gyulladt ki egy üzemanyagraktár.

Rácz szerint a jogrend változtatása mögött az a szempont is állhat, hogy ahogy a mozgósítás lassacskán a végéhez közeledik, egyre nagyobb számú katona fog megjelenni az ukrán határ menti körzetekben, és az ő ellátásukat valamilyen módon biztosítani kell. A rendkívüli jogrend könnyebbséget adhat ehhez.

„Gyakorlatilag az történik, hogy nem az egész Orosz Föderációban vezettek be hadiállapotot, de egy picikét mindenhol módosítottak a jogi helyzeten. Tehát valamiféle rendkívüli jogrend az egész ország területén életbe lépett. Ami a négy megszállt ukrán megyét illeti, a legnagyobb jelentősége annak van, hogy elrendelték a területvédelmi alakulatok létrehozását. Hogy ez pontosan mit jelent, azt még nem tudni, de

az tűnik valószínűnek, hogy ezeken a területeken megpróbálják kényszerrel besorozni az ukrán férfi lakosságot, akiket aztán az ukrán csapatok ellen vetnének be, vagy munkaszolgálatra küldenék őket”

– mondta Rácz András, hozzátéve, hogy ugyanezt lehetett látni már az úgynevezett Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokban, tehát azokon a szakadár területeken, amelyeket Oroszország 2014 óta tart megszállva.

Nem Putyinért, hanem az életükért harcolhatnak a kényszersorozott dél-ukrajnaiak

„Donyeckben és Luhanszkban szó szerint az utcáról fogdosták össze a férfi lakosságot, és sok esetben bármiféle kiképzés nélkül küldték őket a frontra. Ezek a kényszersorozott alakulatok nyilván rettentően magas veszteségeket szenvedtek. Ugyanakkor védelmi feladatokra így is alkalmasak lehetnek. Hogyha valakit védelmi feladatra betesznek egy lövészárokba, és mondjuk valamilyen módon biztosítják, hogy ne szaladjon el – például csecsen záróalakulatokkal vagy a Wagner-csoport egységeivel –, akkor abban a lövészárokban az illető nem Putyinért, hanem az életéért fog harcolni” – mondta Rácz.

A szakértő kitért arra, hogy a hadiállapot a gyakorlatban lehetőséget biztosít az orosz hatóságok számára, hogy sokkal könnyebben csináljanak tulajdoni változtatásokat és kisajátításokat. Ezenkívül a hadiállapotban könnyebben lehetséges a lakosság áttelepítése is. „Ezek tűnnek az elsődleges motivációknak, ami ezt a négy megszállt ukrán megyét illeti. Lényegében mindent alárendelnek a katonai céloknak” – mondta.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára a hadiállapot bejelentése után arról írt a Twitter-oldalán, hogy szerinte Oroszország a megszállt területek lakosságának tömeges deportálására készül. Ez Rácz András szerint sem elképzelhetetlen, ugyanakkor hozzátette, hogy Danyilov erősen nacionalista, és ezt mindig figyelembe kell venni az ő értékeléseinél. Az viszont tény, hogy az oroszok az invázió február 24-i kezdete óta deportálták az ukrán lakosság egy részét.

Mostanra bőven több mint egymillió ukrán állampolgár került Oroszország törzsterületeire.

„Itt van egy nagyon nagy kérdőjel, ez pedig az Oroszországba hurcolt ukrán állampolgárok sorsa a háború után. Egyáltalán nem tudjuk, hogy Oroszországnak mik ezzel a szándékai. Az eddig elhurcolt ukrán állampolgárokat a föderáció teljes területén szétszórták. Nem látszik, hogy az orosz állam bármi értelmeset tudna velük kezdeni, nincs meg ehhez az infrastruktúra, nem próbálják meg őket szervezetten beilleszteni a munkaerőpiacra, és komoly humanitárius problémák vannak. Nem tudjuk, hogy mi Moszkva célja ezzel a több mint egymillió emberrel. Én nem tartom kizártnak, hogy ha majd a harcok csillapodásával elkezdődnek a komoly tárgyalások, akkor Oroszország aduként fogja használni ezeknek az embereknek a sorsát” – vélekedik Rácz.

Óriási árvíz fedezheti az oroszok herszoni visszavonulását

A legnagyobb nemzetközi figyelem jelenleg a dél-ukrajnai, Herszon környéki frontvonalra irányul, ahol az oroszok átfogó ukrán offenzívára számítanak. Ugyanakkor az ukránok továbbra is fenntartják azt a hadműveleti kommunikációs csendet, amit eddig is alkalmaztak a háborúban, vagyis nincs hivatalos ukrán kommunikáció arról, hogy pontosan mi történik a frontnak ezen a szakaszán. A déli és a keleti frontot az Institute for the Study of War amerikai agytröszt térképein lehet megnézni:

Orosz források mindenesetre azt állítják, hogy Ukrajna támadásra készül, és nagy erőket vontak össze a környéken, ahol az elmúlt hetekben, hónapokban folyamatosan foglaltak vissza kisebb területeket. Rácz szerint valószínű, hogy ez így van, de ezt nem tudhatjuk biztosan. „Ahogyan a megszálló hatóságok viselkednek, az azt mutatja, hogy komolyan veszik az ukrán ellentámadás fenyegetését” – tette hozzá. A megye oroszok által kinevezett vezetője, Vlagyimir Szaldo a héten bejelentette, hogy a teljes megszálló adminisztrációt evakuálják Herszonból a Dnyeper folyó keleti partjára, és a lakosságot is arra szólította föl, hogy hagyják el a megye nyugati részét. Ez legalább 50-60 ezer embert érinthet. Az Ukrajnában harcoló orosz hadsereg új főparancsnoka, Szergej Szurovikin tábornok is arról nyilatkozott, hogy Herszon védelme érdekében nehéz döntéseket kell meghozniuk.

„Feltehetően azzal számolnak, hogy nem tudják túlságosan sokáig megtartani a várost. 15-20 ezer körüli orosz katona lehet most Herszon megyében, hónapok óta ellátási gondjaik vannak, jön a hideg, és vannak ott olyan alakulataik, amelyek a háború kezdete óta, bármiféle váltás nélkül harcolnak. Ezek valószínűleg nagyon rossz morális állapotban lévő, megtizedelt, meggyengült egységek. Nem biztos, hogy nagyon magas a harcértékük” – mondta az Oroszország-szakértő.

Rácz András szerint különösen aggasztó, hogy az orosz vezetés néhány napja több csatornán keresztül is elkezdte közvetíteni azt a narratívát, hogy Ukrajna a Nova Kahovka-i vízerőmű gátjának felrobbantására készülne. Nova Kahovka Herszon városától bő hatvan kilométerrel északkeletre, a Dnyeper folyó felsőbb szakaszának bal partján fekszik. Itt található az a kulcsfontosságú vízerőmű, amely egyben az egyetlen, többé-kevésbé épen maradt állandó átkelő is a környéken.

„Ha az a gát komolyan megsérül, akkor tragikus méretű árvíz következik a folyó lentebbi szakaszán, irdatlan méretű víztömeg fog lezúdulni”

– mondta Rácz, hozzátéve, hogy egy rendkívül masszív létesítményről van szó, amit nem egyszerű lerombolni. Véleménye szerint a gát megrongálása vagy lerombolása alapvetően az oroszok érdekét szolgálná, hiába kommunikálják már azt napok óta, hogy az ukránok készülnek erre. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is arról beszélt az Európai Tanács brüsszeli ülésére bejelentkezve, hogy az oroszok szerintük aláaknázták az erőművet, és terrortámadásra készülnek.

„Ez olyan katasztrófát okozna a lentebbi szakaszon, hogy nincs az az ukrán katonai érdek, ami ezt indokolná. Ha Ukrajna el akarná pusztítani a gátat, akkor már rég megtették volna. Ez egy kulcsfontosságú erőmű és átkelőhely, ami védi a teljes alatta lévő folyószakaszt. Herszon békeidőben egy háromszázezres város, egy ekkora várost nem szoktak elárasztani. Ukrajna a saját területeinek felszabadítására törekszik, nem pedig arra, hogy egy holdbéli tájat kapjon vissza” – mondta Rácz, aki szerint, ha bekövetkezne ez az óriási áradás, az valójában az orosz erők visszavonulását fedezhetné.

Rácz úgy véli, az oroszok nagy valószínűséggel a Dnyeper (Dnyipro) folyó jobb partján fekvő Beriszlavnál várják a nagy ukrán támadást. Beriszlav azért lényeges település, mert nagyon közel van Nova Kahovkához. „Ha Beriszlavnál tényleg lenne egy ukrán áttörés, akkor az ukrán erők gyakorlatilag végig tudnának söpörni a folyó mentén, és onnantól már Herszon védelme is nagyon nagy nehézség lenne az oroszoknak” – tette hozzá.

Nyílt forrású információk igazolják, hogy az orosz erők a közelmúltban sikeresen kiépítettek egy uszályokból álló, nagy méretű masszív hidat az ukrán tüzérség által megrongált Antonyivkai híd alatt, Herszon közelében. Rácz szerint

kérdés, hogy az oroszok mire fogják használni ezt az uszályhidat: arra, hogy ezen keresztül bonyolítsák le az evakuációt, vagy pedig arra, hogy az utolsó vérig és utolsó töltényig próbálják tartani a várost.

Rácz hozzátette, hogy Herszonnál az oroszok azzal töltötték a nyarat, hogy mélységi védelmet építettek ki. Szerinte ennek is köszönhető, hogy az ukrán ellentámadás eddig csak lassan tudott itt haladni – ellentétben az északkeleti ukrán offenzívával, amellyel már több ezer négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza. A szakértő szerint jelenleg az tűnik valószínűnek, hogy ha Ukrajna visszaszerzi Herszon megye nyugati részét, akkor a Dnyeper folyó egy jó ideig természetes határt fog jelenteni, és onnantól az ukrán támadótevékenység súlypontja várhatóan Zaporizzsja megyére fog áthelyeződni.

A Donbaszban a legsúlyosabb a helyzet

Miközben az elmúlt hetekben sokkal többet hallani a déli helyzetről, Kelet-Ukrajnában egyáltalán nem álltak le a harci műveletek.

Sőt, Rácz András szerint jelenleg messze a Donbaszban, Bahmut városánál a legsúlyosabb a helyzet.

Itt az orosz erőknek sikerült néhány falut elfoglalniuk, de az ukránok által erődítménnyé változtatott Bahmut városának belsejében még nincsenek harcok. „Az látszik, hogy az orosz haderő támadási fókuszában továbbra is a Donbasz áll. A fő cél továbbra is az, hogy a régió ukrán kézen lévő részét megszerezzék. A Donbasz elég közel van az orosz törzsterületekhez, így az orosz légierő hatékonyabban tudja támogatni a csapataik támadásait” – mondta Rácz.

Kiemelte, hogy Bahmuton kívül még legalább három ilyen, nagyon megerődített, ukrán ellenőrzés alatt álló város van a Donbaszban: Szlovjanszk, Kramatorszk és Konsztantyinovka. „Ez egy olyan környék, ahol az ukránok 2014 óta készülnek az orosz hadsereg elleni harcra. Nagyon erősen kiépített, mélységében tagolt védelmi állásaik és vonalaik vannak, felhalmozott készletekkel. Ezeknek köszönhetően nagy mélységi orosz áttörésre nem kell számítani, de borzasztóan véres és felőrlő küzdelemre igen” – véli Rácz.

Ettől északra, Luhanszk megye határánál, a Donyecknél az ukrán erők által visszafoglalt Liman város térségében valamivel dinamikusabb a frontvonal. „Lelassult a szeptemberben itt indult ukrán előrenyomulás, de továbbra is Ukrajnánál van a kezdeményezés, ám úgy tűnik, az oroszoknak lassacskán sikerül megszilárdítaniuk a védelmi vonalaikat. Már zajlanak az őszi esőzések, már feláznak az utak, ez nehezíti a támadók dolgát” – mondta Rácz.

Hozzátette, hogy Luhanszk megye északi része belül van az ukrán nagy hatótávolságú tüzérség lőtávolságán, tehát ez előbb vagy utóbb érvényesülni fog. Rácz szerint azonban Ukrajna itt időnyomás alatt áll, mivel még azelőtt kellene eredményt elérniük, hogy nagyobb számban beérkeznének az első olyan mozgósított orosz alakulatok, amelyeket már kiképeztek. „Ez egyfajta versenyfutás az idővel” – mondta.

Buták az iráni drónok, de rengeteg van belőlük

A Krími híd elleni, október eleji szabotázsakcióra Oroszország intenzív rakéta- és dróntámadásokkal válaszolt. Az ukrán nagyvárosokat, köztük a fővárost, Kijevet lassan másfél hete rendszeresen érik a csapások. A támadások főként a lakossági civil infrastruktúrát célozták, erőműveket, alállomásokat és transzformátorokat, hőközpontokat, valamint vízműveket romboltak le. Ha Oroszország folytatja az ukrán energetikai infrastruktúra rombolását, annak a tél közeledtével rendkívül súlyos társadalmi és gazdasági következményei lehetnek.

„Ez nem a magyar tél, hanem a kelet-európai, sokáig tartó, mínusz 15-20 Celsius-fokos hideggel. Több százezer ukrán próbálhat meg elmenekülni biztonságosabb helyekre vagy Nyugatra. Ha leáll a távhő- vagy gázszolgáltatás egy nagyvárosban, ezek nem olyan dolgok, amik nélkül nagyon sokáig ki lehetne bírni ott a telet. Ezért benne van a helyzetben a komoly humanitárius válság lehetősége”

– mondta Rácz, aki szerint nem valószínű, hogy az orosz katonai vezetés döntése lenne ez a fajta stratégia, hanem magasabb szinten, a Kremlben dönthettek erről.

Rácz szerint a földrajzi távolságok nagyon sokat számítanak az ilyen támadásoknál. Például Zaporizzsja relatíve közel van a frontvonalhoz, a várost elérik a legnagyobb hatótávolságú orosz tüzérségi fegyverek. A távolabb fekvő Dnyipro városát elérik a primitívebb drónok, a régebbi, ballisztikus föld-föld rakéták, mint például a Tocska-U rakéták és hasonlók. A még messzebb fekvő városok, például Kijev, Ivano-Frankivszk és Lviv esetében jönnek képbe az Irán által szállított Sahíd–136 típusú drónok, amelyek ugyan nem túl kifinomult fegyverek, viszont rengeteg van belőlük.

Az ukrán katonai hírszerzés értesülései szerint Oroszország majdnem kétezer darab ilyen drónt szerzett be, ezek egy részét már leszállították, másik részük leszállítása még folyamatban van. „Ezek a drónok buták ugyan, de olcsók. Az látszik, hogy Oroszország tömegesen próbálja alkalmazni ezeket, helyi szinten túlterhelve az ukrán légvédelmi rendszereket. Itt jön képbe Belarusz szerepe, mert a Kijev elleni dróntámadások jelentős részét már onnan indítják. Ugyanaz történik, mint ami a háború első szakaszában zajlott, hogy az orosz haderő Belarusz területéről is támadja Közép- és Nyugat-Ukrajnát” – mondta Rácz.

Hozzátette: az iráni drónok darabja tízezer dollár alatt van, míg egy modern légvédelmi rakéta ára 50-60 ezer dollárnál kezdődik. Másrészt az ilyen rakétákból nincs végtelen mennyiség, ezért Ukrajnának más jellegű drónelhárító megoldásokra is szüksége van. „Úgy tűnik, a Nyugat ebben kész és mer is segíteni Ukrajnának. Az eredetileg tervezettnél sokkal gyorsabb tempóban fognak érkezni modern, nyugati légvédelmi rendszerek és más eszközök” – mondta Rácz.

A szakértő kiemelte, hogy a lassú és egyenes vonalban repülő drónok ellen a csöves légvédelem is hatékony tud lenni, tehát nehézgépfegyverekkel és gépágyúkkal is lehet ellenük eredményt elérni. Több dokumentált eset is van arról, hogy kézifegyverekkel sikerült drónokat lelőni, mint például a kijevi rendőrök videóján.

Rácz szerint ezért az ukrán légvédelem a drónok és a relatíve alacsonyan repülő robotrepülőgépek ellen elég hatásos, ugyanakkor a hangsebesség sokszorosával repülő ballisztikus rakéták elleni védelmük már sokkal gyengébb. A probléma, hogy Iránból nemcsak drónok, hanem ilyen ballisztikus rakéták is érkeznek Oroszországba, amelyek között van, amelyiknek 300, és olyan is, amelyiknek 700 kilométer a hatótávolsága. Vagyis ezekkel Belarusz területéről szinte bármelyik ukrán nagyváros elérhető távolságba kerül. Nyílt forrásokból azt is tudni lehet, hogy ezek a rakéták akár féltonnás robbanófejet is hordozhatnak, ami hatalmas károkat okozhat.

Rácz András kiemelte, hogy a hadtörténelemben nagyon kevés példa van arra, hogy ilyen jellegű terrorbombázással meg lehetne törni egy lakosságot, és rá lehetne kényszeríteni a politikai vezetést a harcok feladására. „Láttunk ilyen terrorbombázásokat a második világháborúban, Vietnámban, szenvedett a lakosság, de nem tört meg. Nem nagyon látom, hogy az ukrán lakosság megtörne ettől, de hogy nagyon nehéz tél vár rájuk, az egyértelmű.”