Legömbölyített, fordítókorongos kampánybeszéd – ilyennek látták magyar szemmel az uniós értékelőt

Mit mondott magyar szemszögből az Európai Bizottság elnökének éves helyzetértékelője? Erre kereste a választ szerdán a budapesti Európa Pontban Navracsics Tibor és Balázs Péter. Korábban mindketten az uniós testület tagjai voltak és külügyminiszterként is gyűjtöttek gyakorlati tapasztalatokat, emellett egyetemi oktatóként elméleti tudásuk is bőven akad az elemzéshez. (A beszédről bővebben itt írtunk.)

Legömbölyített kampánybeszéd, ami mindenkihez próbált szólni

„Kampánybeszédnek nagyon jó volt”

– értékelt Balázs Péter. A baloldali kormány által jelölt volt uniós biztos francia sajtóhírekre hivatkozva arról beszélt: hónapok óta egy kisebb csapat dolgozott azon, hogy Ursula von der Leyen mindenkihez szóljon. „Sikerbeszéd volt”, ahol az eredményeit mutatta be és kerülte az ellentmondásos témákat, de

cselekvési terveket is bemutatott. Ezek egy része túlmutat az elnökségén, ezért szerinte Ursula von der Leyen szívesen maradna az Európai Bizottság élén.

(Nyilvánosan ezt még nem mondta ki a bizottsági elnök.) A poszt megszerzésénél politikai csoportja, a mostani legnagyobb európai parlamenti frakciót adó Európai Néppárt szerinte nagy előnyben van, így van esélye, hogy újraválasszák.

Navracsics Tibor egyetértett azzal, hogy

a bizottsági elnök az egy évvel korábbihoz képest „legömbölyítette” a beszédét, és jól is tette, ha ismét jelöltetni akarja magát.

Főleg három csoportot szólított meg:

• az „ipari érdekeket”,
• a mezőgazdaságot
• és a beszéd elején a fiatalokat.

Ursula von der Leyen újrázásánál nagy kérdésnek látta, hogy mi lesz a csúcsjelölti rendszerrel, azaz amikor az uniós pártcsaládok előre megnevezik, kit juttatnának az Európai Bizottság élére. A rendszer „2014-ben bejött”, 2019-ben viszont nem jött be, és ennek épp Ursula von volt a „hőse”. (A néppárti csúcsjelölt Manfred Weber mostani frakcióvezető volt, de őt a tagállamok az alkudozás elején kigolyózták, többek között Orbán Viktor ellenezte a jelölését.) Ehhez valahogy a néppárti lista élére kellene kerülnie, de itt várhatóan másokkal, köztük Manfred Weberrel is meg kellene küzdenie.

Navracsics a bővítésben látta a lényeget, Balázs a jogállamiságot emelte ki

Navracsics Tibor szerint a beszéd leglényegesebb része, „fordítókorongja” a bővítésről szóló rész. Ursula von der Leyen kijelentette, hogy Ukrajna, Moldova és a Nyugat-Balkán „jövője az Unióban van”, és arra számít, hogy sok fontos kezdeményezést a mostani 27 helyett már több mint 30 tagállammal fognak befejezni.

A területfejlesztési miniszter emlékeztetett rá, hogy az utolsó egyértelmű bizottsági üzenet még 2014-es: öt évig még nem lesz bővítés. Azóta csak politikai szólamok hangzottak el. A mostani kijelentések természetesen kinyitnak egy csomó kérdést, például a többsebességes Európáét, de jó távlatot jelentenek. Az európai integráció „sikerágazata” a béketeremtés, ami stabilitást hoz a Nyugat-Balkánon és a Keleti Partnerségben (azaz többek között Ukrajnában és Grúziában).

Balázs Péter azt emelte ki, hogy a bizottsági elnök megerősítette: nem feltétlenül egyben, hanem ágazatonként haladnának a bővítéssel (Ursula von der Leyen a közös gázbeszerzést hozta erre példának, amibe uniós tagjelölteket is bevettek). Az viszont

„kemény mondás”, hogy a jogállamiságot tartani kell a leendő és a mostani tagoknak is.

Közben a beszéd közvetítésekor az Európai Bizottság magyar tagját, Várhelyi Olivért mutatták, „biztosan azért, mert ő a bővítési biztos”.

Mit üzen a kínai autók vizsgálata?

Ursula von der Leyen a beszédben jelentette be, hogy vizsgálatot indít a kínai elektromos autók állami támogatásai miatt. Navracsics Tibor elismerte, hogy Kínánál „megfogalmazódtak protekcionista javaslatok”, de érdekes kérdés lesz, hogy a tagállamok egységesek lesznek-e. Az EU hátrányban van az USA-hoz képest is és „talán nem lehet” megelőzni, de legalább versenyben maradhat.

Az EU nagyon jól felszerelt a dömping ellen, „egy egész arzenálunk van”, jelentette ki Balázs Péter. Valamit tenni kell, hogy benne maradjunk a versenyben, ahol egyébként Kína bizonyos szabályokkal egyetért és Donald Trumppal, az Egyesült Államok korábbi elnökével szemben támogatja a többoldalú megoldásokat. Navracsics Tibor is elismerte: volt olyan találkozó, ahol a kínai elnök volt a szabadkereskedelem bajnoka és Donald Trump az „ördöge”.

A migrációnál egyik ex-biztos sem biztos benne, hogy egy éven belül megegyeznek

A beszédben csak az embercsempészet elleni fellépésnél és a szakképzetteknél merült fel a téma, de a két biztos az uniós migrációs csomag esélyeit is felmérte. Nem biztos, hogy a mostani Európai Bizottság alatt végeznek vele – értettek egyet ebben is. Balázs Péter szerint az egyik nagy nehézség, hogy a tagállamok köztnégy csapat van, amit közös nevezőre kellene hozni, hiszen vannak például tranzit- és célországok.

Az Európai Bizottságban sok a technikai tudás, „csodás” táblázatokat tudnak csinálni, de a politikai részhez nem feltétlenül értenek,

pedig előbb ebben kellene konszenzust teremteni. Már elismerik, hogy bizonyos országok nem akarnak migránsokat a területükön, de egységes migrációs politika nélkül nem marad meg a belső határellenőrzés nélküli Schengen-övezet.

Lassan tíz éve jelentették be az első ilyen javaslatot, amiből a „kvóták” születtek, emlékeztetett Navracsics Tibor. Ezt szerinte még a támogatói is „furcsán élték meg”, hiszen a belső határellenőrzés nélküli övezetben nem biztos, hogy valaki ott marad, ahová elosztották és nem megy tovább egy jobb szociális rendszerű tagállamba, ez „nem volt életképes”. A magyar politikát kulturális okokkal is magyarázta, mert szerinte

a migráció nálunk az ottomán megszállástól a „herderi jóslaton” át olyan képeket hozhat fel, amelyeket egy másik tagállamban nem.

Utóbbival arra utalt, hogy a migráció felidézné a 18-19. századi magyar elit szorongását, miszerint a magyarok feloldódnak a germán és szláv népek között.

Az energia adott energiát a vitának

A beszélgetés első felét jellemző egyetértési verseny mellett Balázs Péter azért időnként finoman odabökött a kormánynak. Szerinte

ha nagyobb lenne a szándék, hogy leszakadjunk a keleti csövekről, gyorsabban menne az átállás,

bár elismerte, hogy az atomenergiánál ez látszik a kedden bejelentett megállapodás alapján a Framatome-mal.

„Végre, hadd vitatkozzak!” – felelt erre Navracsics Tibor. Szerinte a francia mellett a közelmúltbeli török és azeri megállapodások is azt mutatják, hogy

„próbáljuk több ponton diverzifikálni” az energiaellátást.

Szerinte a magyar helyreállítási terv energetikai kiegészítésénél látszott, hogy az Európai Bizottság nem szívesen ad pénzt a nagy energiahálózat korszerűsítésére, pedig

a mai energetikai infrastruktúra elavult, több száz vagy ezer milliárdos felújításra szorul.

(Ahogy azt a Portfolio kiszúrta, a kiegészítés első nyilvános tervezetéhez képest a végső változatból kikerült több gázprojekt, így ezeket valószínűleg tényleg bizottsági ellenállás miatt kellett lehúzni.)

A kormány próbált észak-déli irányban összeköttetést létrehozni, de itt a lengyel-szlovák szakasszal, Horvátország felé pedig a Krk-szigeti cseppfolyós gázterminállal késlekedtek, mutatott más tagállamokra Navracsics Tibor.

Lesz magyar EU Tanács-elnökség? (A jelek szerint lesz)

A beszélgetés vége elkanyarodott a beszédtől a félig-meddig belpolitikai uniós témák felé, és itt már sűrűsödött a vita. Abban azért továbbra is egyetértettek, hogy minden jel szerint lesz soros magyar Tanács-elnökség. (A miniszteri testületet a mostani sorrend szerint jövő év második felében vezeti majd a magyar kormány.)

Balázs Péter arra mutatott rá, hogy ez nagyjából egybeesik majd egy sor évfordulóval, például húsz éves lesz az uniós tagságunk, és ezt a lehetőséget „fantasztikusan bemozoghatná” egy elkötelezett kormány. Arra messze túl rövidnek látta a hat hónapos időszakot, amiről Bóka János nyáron kinevezett EU-ügyi miniszter beszélt, hogy a gyakorlatban megmutassák, miként működne a magyar kormány által elképzelt EU.

Navracsics Tibor szeretné, ha a jövő évi az előző, 2011-es magyar elnökség méltó folytatása lenne. „A magyar közigazgatás ismét bizonyítani fogja a professzionalitását”, és meggyőződése, hogy magyar részről nem lesz semmi botrányos, de persze vannak EP-képviselők, akik bojkottra szólítanak fel.

A teljes képviselő-testület júniusban kérdőjelezte meg egy állásfoglalásban, hogy Magyarország képes hitelesen ellátni az elnökséget. A dokumentum többek között a „hetes cikkes” jogállamisági eljárásra hivatkozott, ami a lengyel kormánnyal szemben is elindult.

Amíg az eljárást Lengyelországnál az Európai Bizottság, Magyarországnál az Európai Parlament indította egy „azóta is azonosíthatatlan tartalmú vádirattal”, mondta Navracsics Tibor. Szerinte a tagállamok azóta is azt találgatják, mire gondolt a parlamenti jelentéstevő, mert egy volt zöld képviselő gyűjteménye nehezen alakítható konkrét jogi pontokká. (Az eljárás mostani szakaszában a tagállamoknak kellene lépnie, de időnkénti meghallgatások mellett évek óta sem sikerült lezárni vagy továbbléptetni.)

Navracsics: Nem Magyarország lenne az első tag, amely nem együttműködő

Balázs Péter szerint példátlan, hogy egy tagállam nem együttműködő – ahogy Orbán Viktort idézte, mi vagyunk a bot a küllők között.

A mostani hatalomkoncentrációval a kormány 24 óra alatt teljesíthetné az összes jogállamisági feltételt,

amit a befagyasztott uniós kifizetésekért cserébe elvárnak. Csak akarat kérdése lenne, de megrendülne ez a hatalmi konstrukció, amihez kell a nyugati pénz és hogy ne szóljanak bele az euroatlanti politikusok.

Navracsics Tibor hízelgőnek tartaná, ha valóban Magyarország lenne az első, de emlékeztetett rá, hogy az 1960-as években az intézményekből kivonuló Franciaországtól kezdve nagyjából az egész tagságuk alatt a briteken át a dán belügyi kivételekig volt hasonlóra példa. Érzékeny politikai témákban valóban van különállás, de a szakpolitikában együttműködő a kormány.