Az EP megszavazta: megkérdőjelezi, hogy Magyarország képes hitelesen ellátni az EU Tanácsának elnökségét

Az Európai Parlament (EP) nagy többséggel, 442 igen és 144 nem szavazattal, 33 tartózkodás mellett elfogadta az új állásfoglalását Magyarországról. A jogi következményekkel nem járó dokumentum szerint „a jogállamiság helyzete Magyarországon évek óta romlik” a kormány módszeres intézkedései miatt. Ezt nem kezelték megfelelően, ráadásul továbbra is számos új kérdés merül fel. Az EP

elítéli a magyar kormány „EU-ellenes kommunikációs kampányait”, valamint „szándékos és szisztematikus erőfeszítéseit” az uniós alapértékek aláásására.

Kéri, hogy a jövő évi EP- és önkormányzati választásokra tekintettel a kormány hajtsa végre az – EU-tól független, Magyarországot is tagjai közt tudó – az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ajánlásait, amelyeket a legutóbbi parlamenti választás megfigyelése után tett.

A szöveg az indoklásban felemlegeti többek között

• a státusztörvényt;
• a különleges jogrendek alkalmazását rendeletek hozására, amelyeknek „alig van közük a veszélyhelyzet bevezetésének indokaihoz”;
• egy ilyen rendelet miatt a helyi önkormányzatok nem kötelesek biztosítani, hogy a polgárok személyesen vegyenek részt az önkormányzati közmeghallgatásokon;
• a kimaradást az uniós ügyészségből;
• az uniós alapok elköltésénél 2017 és 2021 között a szabálytalanságok magas számát;
• a 2020 utáni uniós támogatások kifizetésének zömét blokkoló ügyeket, mint például a tagállamok által tavaly év végén megszavazott feltételességi eljárást Magyarországgal szemben (ezekről bővebben itt írtunk);
• az eurómilliárdokat érő igazságügyi reformnál a társadalmi egyeztetés hiányát és azt, hogy „ez a csomag nem teszi lehetővé az ország igazságszolgáltatási rendszerének legmagasabb szintjein a közelmúltban történt politikai kinevezések felülvizsgálatát”.

A támogatások jókora részének kifizetéséért cserébe elvárt feltételekről a kormány az Európai Bizottsággal egyezkedik. Az EP „rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy egyes esetekben azt a benyomást keltették, mintha a magyar kormány által javasolt vagy a magyar Országgyűlés által elfogadott egyes jogalkotási aktusokról megállapodás született volna a Bizottsággal”. Az uniós testülettől független és objektív értékelést kér, valamint „hogy tartózkodjon minden olyan cselekedettől vagy nyilatkozattól, amely arra utalhat, hogy nem átlátható tárgyalásokra vagy az intézmények hivatalos álláspontját befolyásoló megállapodásokra került sor”.

A képviselő-testület elvárja: az Európai Bizottság „gondoskodjon arról, hogy a Magyarországon készülő jogszabályok értékelése nyilvánosan hozzáférhető legyen, csak a nyilvánosan hozzáférhető tervezetet kövesse, és ne előzze meg a nyilvános konzultációt”. Az elfogadott intézkedéseket csak azután szüntessék meg, hogy konkrét bizonyítékokkal garantálják az okok átfogó kezelését, azaz „a gyakorlatban is hatékonynak bizonyultak” és nincs visszalépés az elfogadás után. Ugyanakkor az EP arra is felszólítja az Európai Bizottságot, hogy

az uniós források „végső címzettjeit vagy kedvezményezettjeit ne fosszák meg e pénzeszközöktől”.

A végrehajtó-javaslattevő testület „találjon módot annak biztosítására, hogy az uniós pénzeszközök eljussanak a polgárokhoz, a vállalkozásokhoz, a regionális és helyi önkormányzatokhoz, a nem kormányzati szervezetekhez és más érdekelt felekhez, amennyiben a kormány nem működik együtt a jogállamisággal kapcsolatos hiányosságok terén”.

Az EP szerint az uniós pénzekből a kormány szövetségeseit gazdagítják

„Magyarországon komoly nyomás nehezedik a jogállamiság pilléreire, különösen a végrehajtó hatalom önkényes gyakorlásának tilalmára”, ami „a hátrányos megkülönböztetés és a félelem légköréhez vezetett”. Az EP szerint ez aláássa a közös uniós piacot, „komoly veszélyt jelent egyes vállalatokra és jogos üzleti érdekeikre”. Bizonyos,

„közismerten a miniszterelnök szűk köréhez vagy hivatalához kötődő személyek” megfélemlítési módszereket vetnek be, „hogy a magyar ipar »stratégiai fontosságúnak« tartott részeit ellenőrzésük alá vonják”.

Az EP „elítéli továbbá a magyarországi vállalatokkal szembeni, egyes ágazatokban tapasztalható rendszerszintű diszkriminatív gyakorlatokat, a versenytársaknak tisztességtelen előnyt biztosító, politikai indíttatású üzleti gyakorlatokat, az átláthatatlan és manipulált közbeszerzési eljárásokat, a kormány és a miniszterelnökhöz kötődő szervezetek által tett nyilvános vételi ajánlatokat, valamint azt, hogy

uniós pénzeszközöket a kormány politikai szövetségeseinek gazdagítására használnak fel”.

Az állásfoglalás szerint „a vállalkozások egyre inkább a jelenlegi kormánnyal kapcsolatban álló oligarchák kezében koncentrálódnak, akik nyilvánosan jelezték azon szándékukat, hogy be akarják vásárolni magukat” bizonyos ágazatokba.

Elvitatják a lehetőséget, amire a kormány már nagyon készül

Ahogy az már múlt héten kiszivárgott, az állásfoglalás „felveti a kérdést, hogy Magyarország hogyan lesz képes 2024-ben hitelesen” ellátni az EU Tanácsának soros elnökségét. A tagállamokat – felső szinten minisztereket, lejjebb az országok brüsszeli állandó képviseletét, alul munkacsoportokat – képviselő testület általában az EP-vel együtt, esetenként egyedül dönt az uniós jogszabályokról. A tagállamok félévente cserélnek elnökséget, Magyarország a mostani sorrend szerint 2024 júliusában kapja meg a feladatot.

Az EP azzal érvel, hogy Magyarország „nem felel meg az uniós jognak”, az EU kvázi-alkotmányába foglalt alapértékeknek és a magyarra „lojális együttműködésként” fordított elvnek. A képviselők arra kérik a Tanácsot, hogy „a lehető leghamarabb találjon megfelelő megoldást”, különben „a Parlament megfelelő intézkedéseket hozhat”.

Bár nem látszik olyan jogi módszer, amit a képviselők az állásfoglaláson túl bevethetnek, de felmerült néhány gyakorlati eszköz is – erről itt olvashat bővebben. Végső soron a tagállamok dönthetnek arról, végigviheti-e a magyar kormány az elnökséget, egyes országok pedig már jelezték is aggályaikat – erről itt írtunk részletesen.

Hidvéghi: Az EP néhány szélsőséges kontrollja alá került

A javaslat szerdai vitáján a felszólalók többek között arról beszéltek, nem adnak Orbán Viktor születésnapjára pénzt, aki egy egykori, kommunizmus ellen harcoló lázadóként Magyarországot egy antidemokratikus országgá alakította. A fideszes Hidvéghi Balázs szerint viszont az EP „néhány szélsőséges képviselő kontrollja alá került”, akik „szünet nélkül támadják Magyarországot”, és „azért áskálódnak, hogy ne juthassunk hozzá az országnak jogosan járó forrásokhoz”, valamint több konzervatív vagy szélsőjobboldali képviselő is kiállt a kormány mellett. (A vitáról bővebben itt olvashat.)

A szavazás utáni reakciókat itt gyűjtöttük össze.