EP-képviselők a magyar elnökségről: Orbán nem lehet egyszerre az EU haszonélvezője és Putyin bábja

Állásfoglalást hirdetne ki az Európai Parlament arról, hogy a jogállamisági elvek megsértése miatt Magyarország nem alkalmas arra, hogy átvegye az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét 2024 júliusában.

A javaslatot beterjesztő EP-képviselők szerda délelőtt tartottak sajtótájékoztatót az ügyben, ahol azt mondták: aggasztónak találják, hogy a magyar kormány úgy veheti át jövőre fél évre az uniós elnökséget, hogy egy hetes cikkelyes eljárás folyik ellene – ráadásul még baráti viszonyt is ápolnak Vlagyimir Putyin orosz rezsimjével.

Az EU Tanácsának elnökségében fél évente váltják egymást a tagállamok – most épp Svédország tölti be a soros elnökséget, július 1-től pedig a kormányválságba sodródott Spanyolország veszi át a tisztséget. 2024 januárjában Belgium lenne a következő tagállam Magyarország előtt, amivel hazánk 2011 után másodjára vehetné át a rotációs rendszerben az elnökséget.

Bár a képviselők részéről nem látszik olyan jogi eszköz, amit az állásfoglaláson túl a képviselők bevethetnének, de felmerült néhány gyakorlati eszköz is. Végső soron pedig a tagállamok dönthetnek arról, végigviheti-e a magyar kormány a tisztséget – erről bővebben itt olvashat.

Korábban is felszólaltak már uniós politikusok az ellen, hogy a szerintük már nem demokratikus Magyarország ismét fél évre az EU arca legyen. A szerdai sajtótájékoztatón felmerült, milyen intézkedések oszlathatnák el az EP-képviselők aggályait, amire az egyik jelentéstevő, Sophie in 't Veld holland balliberális képviselő úgy reagált:

„Megkérhetjük Orbánt, hogy legyen megint demokrata, de ez nem annyira életszerű. Ennyi erővel azt is kérhetnénk tőle, hogy legyen belőle űrhajós vagy balett-táncos.”

A panasztörvény indította el a vitát

A jelentéstevő csoport vezetője Gwendoline Delbos-Corfield, a francia zöldpárti EP-képviselő pedig már évek óta aktív a magyarországi ügyekkel kapcsolatban. Tavalyi jogállamisági jelentésében a képviselő választási autokráciának nevezte Magyarországot, idén februárban pedig arról beszélt, hogy az Orbán-kormány „nem megbízható partnere a többi [uniós] tagállamnak az orosz–ukrán konfliktusban”.

A mostani állásfoglalás eredeti indítéka az a panasztörvény volt, aminek az egyik paragrafusa szerint házmesterkedni lehetett volna azokkal szemben is, akik „kétségbe vonják a házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepét”, azaz melegek merészelnek lenni Magyarországon. A jogilag abszurd részt végül Novák Katalin köztársasági elnök vétózta meg, és így enélkül fogadta el újra a törvényt az Országgyűlés.

Delbos-Corfield azt mondta, hogy a panasztörvény „perverz paragrafusával” továbbhaladt volna Magyarország a putyini úton, de hozzátette, hogy ezen kívül nem láttak érdemben új lépést a kormány részéről a jogállamisági elvek eddigi megsértéseihez képest. „Tulajdonképpen már sikerült kiépítenie a magyar kormánynak a maga önkényuralmi rendszerét” – mondta a francia EP-képviselő. „Azonban úgy döntöttünk képviselőtársaimmal, hogy vitát kell kezdeményeznünk arról, hogy a magyar kormány átveheti-e az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.

Többször is jeleztem több fórumon az ezzel kapcsolatos aggályaimat, azonban eddig ez egy tabutéma volt, és általában olyan reakciók érkeztek, miszerint »ezzel nem tudunk foglalkozni«, ezt »le kell nyelni«, ezt »be kell áldozni«, hiszen »ebben az elnökségi ciklusban amúgy sem történik semmi«”

– mondta Delbos-Corfield. Hozzátette, hogy ezzel nem ért egyet, mert 2024 második félévében vennék át hivatalukat az EP-választás után az új európai parlamenti képviselők, és ők választanák meg utána az új Európai Bizottságot is. „Ráadásul ekkor még várhatóan nem ér véget az ukrajnai háború sem, amivel kapcsolatban a magyar kormánynak igen hangos álláspontja van – és nem mindegy, mit képvisel az uniós elnökség az ügyben.”

Putyin és Orbán románca az EU-t gyengíti

Delbos-Corfield szerint míg korábban a partvonalra lett szorítva a magyar elnökség kérdése, most úgy gondolja, valódi eredménye lehet a tiltakozásuknak. Igaz, pontosan ő sem tudta megmondani, mi lehet ez az eredmény, hiszen eddig nem volt precedens arra, hogy egy uniós tagállamot megfosszanak az elnökségétől. Képviselőtársa, Isabel Wiseler-Lima szerint viszont az Európai Parlament „megbukna”, ha nem lennének képesek képviselni aggodalmaikat a jövő évi magyar elnökséggel szemben.

„Magyarország nem tett lépéseket a hetes cikkelyes eljárásban tett kifogások kezelésére, mint például a választási eljárások javítására, a kormányzati kampányok korlátozására, az ombudsman és a médiahatóság függetlenségének biztosítására, az állami hirdetések transzparenciájára, a közmédia állapotára és az adatkezelési szabályok módosítására” – sorolta panaszait a luxemburgi kereszténydemokrata képviselő. „Egyedül a jogrendszer reformjában és a korrupció visszaszorításában tettek lépéseket Magyarországon, de még ezek esetében is több eredményre lenne szükség.”

Wiseler-Lima szerint az Európai Bizottság nem igazán osztja aggodalmaikat a magyar uniós elnökséggel kapcsolatban, az állam- és kormányfőket összesítő Európai Tanács pedig szintén szőnyeg alá söpörné a kérdést. A holland szociáldemokrata Thijs Reuten szerint azonban a másik két uniós intézménynek is „meg kell értenie a helyzet komolyságát”, mert „Magyarország nem demokrácia többé”.

„Múlt héten képviselőtársaimmal Budapesten jártam, találkoztunk több újságíróval, politikussal és civil aktivistával is – és az volt a benyomásom, hogy elfáradtak és demoralizálódtak. Nem hagyhatjuk őket magukra”

– mondta Reuten. Szerinte „Orbán Viktor abban az illúzióban él, hogy pénzautomataként használhatja az Európai Uniót”, holott „meg kell értenie, hogy nem lehet egyszerre az EU tagja és haszonélvezője, és egyszerre Putyin bábja”.

„Orbán folyamatosan vétózza az Ukrajnának szánt támogatásainkat, ez a politika pedig még súlyosabb következményekkel járhat, ha az uniós elnökség élére kerül. Arról nem is beszélve, milyen szívélyes kapcsolatot ápol olyan nemzetközi hírű zavargókkal, mint Vučić [szerb elnök] vagy Dodik [boszniai szerb vezető]” – mondta Reuten, hozzátéve, hogy szerinte „rég túl vagyunk már azon a ponton, amikor cselekednünk kellene”. A baloldali Malin Björk szintén kiemelte, hogy „a Putyin és Orbán közötti férfiszerelem” az egész uniós együttműködést gyengíti.

Tizenkét éve kongatják a harangot

Valahol viszont azért az európai parlamenti képviselők is érzik, hogy valószínűleg nem fogják tudni eltiltani a magyar kormányt az uniós elnökségtől. Ezt jelzi az is, hogy a holland balliberális Sophie in 't Veld már alternatív megoldásokon gondolkozik:

„Meg kell fosztanunk ezt az elnökséget minden glamúrjától: semmi csoportkép, semmi közös sajtótájékoztató. Ahelyett, hogy pódiumot kínálnánk Orbánnak és a haverjainak, inkább pódiumot kellene biztosítanunk azoknak, akiket elhallgattatnak Magyarországon”

– mondta In 't Veld, hozzátéve, hogy az uniós törvényhozási munkában is a „lehető legalacsonyabb szintre” kellene csökkenteni az együttműködést az Európai Parlament és a magyar uniós elnökség között.

A holland képviselő szerint aggasztó, mennyire félvállról veszi a magyar ügyet az Európai Tanács és a Bizottság is – utóbbi testület ráadásul In 't Veld szerint „alkudozik a jogállamiságról” a befagyasztott uniós források ügyében ahelyett, hogy számon kérné annak feltételeit.

Újságírói kérdésre Gwendoline Delbos-Corfield azt mondta, ha a következő hónapokban Magyarország lépésről lépésre kezelné az általuk emelt kifogásokat a jogállamiság ügyében, akkor „nem lenne miről beszélni”. Azonban kiemelte, hogy az Európai Parlament már egy tavalyi állásfoglalásában kinyilvánította, hogy Magyarország nem demokrácia többé, egy magyar uniós elnökség pedig szerinte károkat okozna az Európai Unió működésében:

„Már 12 éve megmondtuk, hogy aggasztó a magyarországi helyzet, öt éve pedig egy hetes cikkelyes eljárás folyik az ország ellen. Lehet erre azt mondani, hogy csak úgy megkapja egy kormány az elnökséget? Ugyanolyan privilégiumokkal, jogokkal rendelkezhet bárki?”

Bár jogilag a képviselők nem szólhatnak bele az Európai Unió Tanácsának elnökségi rotációjába, az elnökségek sorrendjéről ugyanis kizárólag az Európai Tanács dönt, de ahogy fent írtuk, vannak eszközeik a beleszólásra. A magyar elnökség elleni fellépés veszélye pedig ugyan távolinak tűnik, de nem teljesen alaptalannak – erről bővebben itt írtunk.