Elfogadta a parlament Novák Katalin vétóját, mégsem lehet bepanaszolni azt, aki kétségbe vonja, hogy az apa férfi, az anya nő

Jóváhagyta a parlament Novák Katalin vétóját, a panasztörvényből kikerült az a rész, amivel megkönnyítették volna a bepanaszolását azoknak, akik kétségbe vonják „a házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepét”. Kedd délelőtt az Országgyűlés enélkül fogadta el újra a törvényt 147 igen és 6 nem szavazattal.

Azért újra, mert a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvényt április 11-én egyszer a parlament már megszavazta. Ez többi közt azt szabályozta volna, hogyan lehet anonim módon bejelentést tenni, ha valaki korrupciót tapasztal, de belekerült egy olyan rész is, amivel azok ellen is panaszt lehetett volna tenni az állami és önkormányzati szerveknél, akik kétségbe vonják a házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepét vagy a „gyerekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem és gondoskodás, valamint születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát”.

Utóbbi rész viszont nem tetszett Novák Katalinnak, ezért a köztársasági elnök ezt a törvényt nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte a parlamentnek.

Novák ezt azzal indokolta, hogy a törvény eszközei „vitathatók, mivel a közösség tagjai közötti bizalmatlanság növelését szolgálhatják”.

Pár nappal ezelőtt pedig az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága úgy döntött, elfogadják Novák vétóját, és javasolták a parlamentnek, hogy vegyék ki a törvényből a vitatott részt. Répássy Róbert igazságügyi miniszterhelyettes azt mondta, a kormány elfogadja az államfő álláspontját, mert mielőtt le akarják zárni az uniós kötelezettségszegési eljárást – a kormány ugyanis erre hivatkozva hozta meg ezt a törvényt. A vonatkozó európai uniós irányelvet 2021 decemberéig kellett volna átültetni a hazai jogba, ez azonban elmaradt, ami miatt az Európai Bizottság előbb kötelezettségszegési eljárást, majd pedig pert is indított Magyarország ellen.

A törvényt egyébként még így is kritizálta a K-Monitor, a TASZ és a Transparency International Magyarország: a civil szervezetek szerint ezután sem kapják meg a korrupciót bejelentők az őket megillető védelmet, miközben bejelentésükkel akár az egzisztenciájukat is kockáztatják a közjó érdekében. A Transparency szerint például azok a bejelentők sem számíthatnak védelemre, akik bűncselekményt valósítanak meg – például a munkahelyeikről szivárogtatnak ki adatokat vagy iratokat – azért, hogy információkat szerezzen meg a bejelentéshez.