Nem írta alá az új panasztörvényt Novák Katalin

Novák Katalin köztársasági elnök nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte az országgyűlésnek az új panasztörvényt – írja a Hvg.hu.

A Varga Judit igazságügyi miniszter és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett panasztörvény uniós vállalásokra és jogharmonizációs kötelezettségekre hivatkozva változtat a közérdekű bejelentéseket érintő 2014-es szabályozáson.

A parlament április 11-én fogadta el a panaszokról és közérdekű bejelentésekről az új törvényt. Az új törvény többek között szabályozza, hogyan lehet anonim módon bejelentést tenni, ha valaki korrupciót tapasztal, de belekerült egy olyan rész is, ami alapján a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre tekintettel is lehet majd bejelentést tenni.

Ez alapján azok ellen is panaszt lehet tenni az állami és önkormányzati szerveknél, akik kétségbe vonják

• a házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepét;
• vagy a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem és gondoskodás, valamint születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát.

Novák Katalin pénteken nem írta alá a törvényt.

Az indoklásában azt írja:

„Az uniós szabályozás kötelező átültetését megvalósító törvény rendszerében idegen test a III. fejezet, amely a címe alapján az Alaptörvényben foglalt alapvető értékek és jogok magasabb védelmi szintjének elérését célozná. E fejezet az elnevezésével szemben nem erősíti, inkább gyengíti az alaptörvényi értékek védelmét, mivel nem abból indul ki, hogy ezek az értékek nemzeti egyetértés tárgyát képezik”.

Novák szerint a törvény eszközei „vitathatók, mivel a közösség tagjai közötti bizalmatlanság növelését szolgálhatják”.

Ráadásul az alaptörvényi értékek védelmét célzó bejelentés megtételének lehetőségére „olyan absztrakciós szinten utal” a törvény, hogy nem egyértelmű az sem, hogy pontosan milyen magatartások bejelentésére lehetne alkalmazható – érvel Novák.

Az államfő szerint a vitatott fejezet „a címével ellentétes hatású, az alaptörvényi értékek védelmére valójában nem alkalmas, így ezzel azok érvényesülését sem szolgálja. Sőt, e fejezet nemcsak nem erősíti, inkább gyengíti az alaptörvényi értékek védelmét.”

Ezért kéri, hogy az országgyűlés e rész nélkül fogadja el újra a törvényt.

Az államfő vétóját az országgyűlés egyszerű többséggel elutasíthatja.

A törvényre hivatkozva egy transznemű aktivista csütörtökön önmaga ellen tett közérdekű bejelentést az alapvető jogok biztosánál. Balta Flóris a Telexnek azt mondta, hogy nem fricskának szánta az önmaga elleni panaszt, ennél sokkal többről van szó. A véleménynyilvánítási szabadságát gyakorolta ezzel, mert szerinte „a házasság nem csak férfi és nő kapcsolata lehet, illetve nem csak ezen és a vérségi leszármazáson alapuló kötelékben lévők alkothatnak családot”.