Egy transz férfi bepanaszolta önmagát az alapvető jogok biztosánál

Balta Flóris transznemű aktivista önmaga ellen tett közérdekű bejelentést az alapvető jogok biztosánál azért, mert szerinte a „születési nemnek megfelelő önazonosság” fogalma abszurd, és nem gondolja, hogy a házasság csak férfi és nő között lehetséges. Balta Flóris ezzel arra a törvénymódosításra akart reagálni, aminek lényege, hogy a jövőben bárki panaszt vagy közérdekű bejelentést tehetne az alapvető értékek és jogok magasabb védelmének elérése érdekében, és a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre tekintettel.

A Varga Judit igazságügyi miniszter és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett új panasztörvény uniós vállalásokra és jogharmonizációs kötelezettségekre hivatkozva változtat a közérdekű bejelentéseket érintő 2014-es szabályozáson. Ez alapján azok ellen is panaszt lehet majd tenni az állami és önkormányzati szerveknél, akik kétségbe vonják

• a házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepét;
• vagy a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem és gondoskodás, valamint születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát.

Balta Flóris: Bízni kell a saját értékítéletünkben és tudni kell ellenállni

Balta Flóris a Telexnek azt mondta, hogy nem fricskának szánta az önmaga elleni panaszt, ennél sokkal többről van szó. A véleménynyilvánítási szabadságát gyakorolta ezzel, mert szerinte

a házasság nem csak férfi és nő kapcsolata lehet, illetve nem csak ezen és a vérségi leszármazáson alapuló kötelékben lévők alkothatnak családot. Véleménye szerint a „születési nemnek megfelelő önazonosság” fogalma abszurdum, csak önazonosság van. Ha kívülről írják elő, hogy minek kell megfelelni, akkor az nem önazonosság.

Az aktivista szerint nem szabad fenyegetettségben élniük azoknak, akik nem értenek egyet a kormány házasságról, gyerekvállalásról alkotott véleményével. A bejelentéssel több célja is van: egyrészt szeretné, ha kiderülne, pontosan mit jelent a panaszbejelentésről szóló jogszabály. Másrészt azt az üzenetet szeretné átadni az LMBTQ közösségnek, hogy „nem kell megijedni annyira az állami intézményektől, hanem bízni kell a saját értékítéletünkben és tudni kell ellenállni”.

Balta Flóris reméli, hogy az fog kiderülni, ez az eltérő gondolkodás nem jár szankcióval. Nem is gondolja reálisnak a szankcionálást, inkább azt tudja elképzelni, hogy a hatóság valahogy kihátrál a válaszadás alól.

„Olyan, mintha gondolatrendőrséget akarnának bevezetni”

Megkerestük a Budapest Pride-ot is, kíváncsiak voltunk, hogy ők mit gondolnak Balta Flóris akciójáról, hallottak-e hasonló esetről. Hrubi Zita, a Budapest Pride sajtószóvivője lapunknak azt mondta: nem hallottak még ilyenről, de jó látni, hogy az aktív állampolgárok beleállnak és rámutatnak a jogszabály abszurditására. Ők sem értik a jogszabály célját, hiszen ezzel arra buzdítják a lakosságot, hogy egymást jelentsék fel: „Olyan, mintha gondolatrendőrséget akarnának bevezetni.” Azt viszont pozitívnak tartja, hogy mindezek ellenére az elmúlt években több Pride felvonulás volt, mint eddig valaha.

Kérdéseket küldtünk az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához, arra voltunk kíváncsiak, hogy mit gondolnak a bejelentésről, mennyire egyedi, hogy valaki saját maga ellen tesz panaszt és milyen következményei lehetnek ennek. A hivatal sajtófőnöke kérdéseinkre azt írta, hogy az alapvető jogok biztosa az elektronikus rendszerbe benyújtott közérdekű bejelentések esetén vizsgálatot nem folytat. A törvényt a Magyar Közlönyben még nem hirdették ki, és a törvényjavaslat rendelkezései a törvény kihirdetése utáni 60. napon lépnek hatályba, tehát ekkortól alkalmazandók – írta válaszában az sajtófőnök.

A törvényt több szervezet is kritizálta, köztük a K-Monitor, a TASZ, a Transparency International Magyarország és az Eötvös Károly Intézet is.

Balta Flóris a hétvégén rendezett Aszex Pride-on is felszólalt, a felszólalásának részletét 9:42-től lehet megtekinteni: