Különleges lehetőséget vitatna el a magyar kormánytól az EP, de máshonnan jön az igazi veszély

„2024 második felében Magyarország lesz Európa politikai központja!”

Varga Judit igazságügyi miniszter mondata mutatja, mit vár a magyar kormány attól, hogy jövő év közepétől átveszi az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Nem is alaptalan az izgatottság, mert különleges helyzetben tölti majd be az általában szervezéssel, jogi aprómunkával és jórészt korábbról megörökölt ügyek továbbvitelével járó háttérfeladatot. Egy szerencsés együttállás miatt épp akkor veszi át az elsőként 2011-ben betöltött posztot, amikor a többi fontos uniós testületben változások lesznek, és ez ritka lehetőséget nyújt az elnökségnek is.

„Orbán Viktor olyan helyzetben lesz, hogy sok mindent befolyásolhasson, különösen a fő posztok tárgyalásainak előkészítésénél”

– mondta erről az EUobservernek egy uniós tisztviselő.

Az EP vitatná az alkalmasságot

Ebbe a kivételes helyzetbe rondítana bele az Európai Parlament. A képviselő-testület egy ötpárti határozat tervezete szerint vitatja, hogy a magyar kormány – amely hónapok óta egyre látványosabban készül a feladatra – alkalmas lenne a tisztségre, adta hírül múlt héten héten a Népszava. A lap szerint a plenáris ülésén állásfoglalást készülnek elfogadni a magyarországi jogállamiság helyzetéről és a befagyasztott uniós forrásokról. A vita szerdán, a szavazás csütörtökön várható.

Az EUobserverhez is kiszivárgott szövegvázlat szerint a testület „megkérdőjelezi, hogy Magyarország képes hitelesen betölteni ezt a feladatot 2024-ben”. A tervezet a „lojális együttműködésnek” fordított elv, az uniós jog és az EU kvázi-alkotmányában rögzített alapértékek betartásának hiányosságaival indokol. Utóbbiak megsértése miatt az EU

• a „hetes cikk” szerinti eljárást indíthat. Az Európai Parlament kezdeményezésére 2018 óta megy egy ilyen procedúra Magyarországgal szemben.
• Tavaly decemberben 27-ből 25 igen szavazattal a „feltételességi eljárásban” a tagállamok is kimondták, hogy Magyarországon sérülnek az uniós jogállamisági elvek. Az Orbán-kormány mellett csak a lengyel állt ki.

A szöveg ugyan nem végleges és még szavazni kell róla, de egybehangzó sajtóinformációk alapján széles a támogatottsága. Bár kormányzati és fideszes politikusok baloldali támadásról beszélnek, az öt támogató frakcióban a KDNP-t is sorai közt tudó csoport, a jobbközép Európai Néppárt is benne van. (Ez nem jelenti, hogy a kisebbik kormánypárt is egyetértene a szöveggel vagy igennel kellene majd szavaznia.)

A javaslatot beterjesztő EP-képviselők szerda délelőtt tartottak sajtótájékoztatót az ügyben, ahol azt mondták: aggasztónak találják, hogy a magyar kormány úgy veheti át jövőre fél évre az uniós elnökséget, hogy egy hetes cikk szerinti eljárás folyik ellene – ráadásul még baráti viszonyt is ápolnak Vlagyimir Putyin orosz rezsimjével, és nem mindegy, mit képvisel az uniós elnökség az ukrajnai háború ügyében.

A jelentéstevő csoport vezetője Gwendoline Delbos-Corfield, a francia zöldpárti EP-képviselő pedig már évek óta aktív a magyarországi ügyekkel kapcsolatban. „Tulajdonképpen már sikerült kiépítenie a magyar kormánynak a maga önkényuralmi rendszerét” – mondta. „Azonban úgy döntöttünk képviselőtársaimmal, hogy vitát kell kezdeményeznünk arról, hogy a magyar kormány átveheti-e az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.”

Delbos-Corfield szerint míg korábban a partvonalra lett szorítva a magyar elnökség kérdése, most úgy gondolja, valódi eredménye lehet a tiltakozásuknak. Igaz, pontosan ő sem tudta megmondani, mi lehet ez az eredmény, hiszen eddig nem volt predecens arra, hogy egy uniós tagállamot megfosszanak az elnökségétől (egy kivételes esetről mindjárt írunk lentebb). Képviselőtársa, Isabel Wiseler-Lima szerint viszont az EP „megbukna”, ha nem lennének képesek képviselni aggodalmaikat a jövő évi magyar elnökséggel szemben.

Jogilag nem szólhatnak bele a képviselők

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is azzal számolt a legutóbbi kormányinfón, hogy a határozatot „minden bizonnyal” elfogadják majd. A miniszter viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy az EP-nek nincs hatásköre az ügybe. „Nagyjából a következménye ennek a minden bizonnyal elfogadandó határozatnak annyi, mint hogyha az azeri parlament döntene hasonlóan.”

Az Európai Parlamentnek valóban nincs elvi szerepe az elnökség sorrendjénél. Az EP-határozatoknak eleve nincs semmilyen jogi következményük, csak a képviselők véleményét tükrözik.

Kizárólag a Tanács dönt az elnökségek sorrendjéről,

ezt pénteken Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője is megerősítette. Petri Bernadett, az NKE Európa Stratégia Kutatóintézetének kutatója szerint az Európai Parlament legfeljebb egy bírósági megsemmisítési eljárással próbálkozhatna.

Vagy különben… mi?

Ez nem jelenti azonban azt sem, hogy az EP egy szinten lenne az azeri parlamenttel. Malin Björk a legkisebb, szélsőbaloldali frakció tagjaként az EUobservernek arról beszélt, hogy az EP távol maradhatna például a háromoldalú jogalkotási „trialógusoktól”, vagy nem hívná meg a magyar kormány tagjait találkozókra. A magyar kormány képviselné az összes tagállamot a többi uniós intézménnyel szemben, a Tanács pedig alapesetben az EP-vel közösen dönt a jogszabályokról, és az elnökség tárgyal a tagállamok nevében.

A szerdai sajtótájékoztatón Sophie in 't Veld holland EP-képviselő is beszélt arról, hogy „meg kell fosztanunk ezt az elnökséget minden glamúrjától: semmi csoportkép, semmi közös sajtótájékoztató. Ahelyett, hogy pódiumot kínálnánk Orbánnak és a haverjainak, inkább pódiumot kellene biztosítanunk azoknak, akiket elhallgattatnak Magyarországon”. Szerinte az uniós törvényhozási munkában is a „lehető legalacsonyabb szintre” kellene csökkenteni az együttműködést az Európai Parlament és a magyar uniós elnökség között.

Gwendoline Delbos-Corfield korábban a Politicónak elárulta: a frakciók nem mentek el odáig, hogy bojkottálják az elnökséget. Ennek amúgy is csak korlátozott lenne a hatása a nyári átrendeződés miatt.

• Júniusban újraválasztják az Európai Parlamentet,
• majd az uniós javaslatokat tevő Európai Bizottságot,
• miközben még az éves nyári leállás is lassítja a munkát.

Az elnökségek általában a futó ügyeket viszik tovább, de a magyar kormány egy átmeneti állapotba érkezik. A jogalkotás gyakorlatilag szünetel, és az új Európai Bizottsággal csak idővel indul újra, ráadásul több javaslatot ejthet a testület. A képviselők közül is többen távoznak, így EP-felelőst cserélhetnek javaslatok és a Tanácsnak nem mindig lesz épp kivel tárgyalnia. (Varga Judit kedden arra utalt, hogy ebben a helyzetben a magyar kormány a saját témáit is előtérbe tolhatja.)

Delbos-Corfield azt is elismerte, hogy a Magyarországról szóló EP-tervezet szándékosan homályosan fogalmaz az elnökségről, mert így kaphat széles körű támogatást. A szöveg arra szólítja fel az uniós kormányokat, hogy „mielőbb találjon megfelelő megoldásokat”. Ha nem, a parlament „megfelelő intézkedéseket” tehet, amíg nem sikerül rendezni a kérdést.

Volt már példa hasonlóra, de messze nem ugyanerre

Az eddigi egyetlen esetben is a Tanács határozott a saját vezetéséről, amikor az előzetes sorrend ellenére ugrott egy ország elnöksége. Az előre meghatározott sorrend szerint a briteknek a 2016-os brexitnépszavazás utáni év második felében kellett volna átvenniük a stafétát. Közben a többi tagországnak épp a Tanácsban kellett közös nevezőre jutnia az EU tárgyalási feltételeiről a kilépési egyezkedésben.

A londoni kormány inkább kifejezetten kérte, hogy ne kelljen még az elnökséggel is törődnie, mert többek között a távozási kérelmével volt elfoglalva. Nem adta be egyből a dokumentumot, így elvileg még semmi sem változott, teljes jogú tagnak számított, de a helyzet miatt végül úgy döntöttek, „átugorják” a briteket.

Az uniós kvázialkotmány szerint „egy egyenjogúságon alapuló rotációs rendszerben” kell kiosztani az elnökséget, amivel nem férne össze, ha hasonlóképp törölnék a magyar elnökséget, de a halasztás megint más kérdés.

Hogyan variálhat a Tanács az elnökséggel?

Pár hete Balázs Péter volt külügyminiszter pedzegette, hogy a „hetes cikkes” eljárás akár a Tanács vezetését is érintheti, és a Politico szerint utal erre a procedúrára az európai parlamenti szöveg.

Az EU egyik alapszerződésének hetedik cikke szerint az uniós jogállamisági elvek megsértésekor a tagállamok felfüggeszthetik az adott ország egyes, az EU kvázialkotmányából eredő jogait, például nem szavazhat a Tanácsban. Talán ennek is köszönhető, hogy más fideszes politikusok mellett Varga Judit igazságügyi miniszter folyamatosan azt hangoztatja,

„az uniós elnökség nem jog, hanem kötelezettség”,

hiszen csak előbbiről van szó a hetes cikknél.

A büntetés kiszabása ráadásul csak az utolsó lépés azon az úton, amelyen öt éve, az eljárás elindítása óta egy helyben toporognak. Annyi történik, hogy időnként – legutóbb kedden – a Tanácsban meghallgatják a magyar és a 2017-ben szintén eljárás alá vont lengyel kormányt. Az EP a legutóbbi, Magyarországgal foglalkozó állásfoglalásában is sürgette, hogy a tagállamok haladjanak, Varga Judit pedig egy „beteg”, politikai vezetés nélküli folyamatról beszélt, de a tagállamok se a megszüntetésig, se a továbbléptetésig nem jutottak el.

A büntetés kitalálása előtt egyhangú döntés kellene a többi országtól, ahol a lengyel és a magyar kormány szinte garantáltan bevédené egymást. Hiába hidegültek el egymástól az ukrajnai háború kezelése miatt, az egymásra utaltságukat csak erősíti, hogy Magyarország után Lengyelország veszi át a tanácsi elnökséget.

A sorrendről viszont az EU kvázialkotmánya szerint minősített többséggel döntenek. Ilyenkor a tagállamok száma és lakossága számít, azaz vagy néhány nagyot, vagy több kicsit kell összegyűjteni egy blokkoló kisebbséghez. Ahogy azt a feltételességi eljárás példája mutatja, a magyar kormánynak ilyen szavazási rendnél egyszer már nem sikerült elérnie, hogy jogállamisági hiányosságok miatt büntetést kerüljön el.

Épp ez a felfüggesztés és maga a hetes cikkes eljárás, ami miatt furcsán nézhet ki a magyar elnökség, mert mindkettőről a Tanácsban döntenek

– azaz lehet olyan is, hogy a kormánynak kellene kijelölnie és levezetnie az üléseket, amelyeken a többiek róla hozhatnak döntéseket. Az uniós kvázialkotmány előírja a „becsületes közvetítő” szerepét, de az elnökség például a napirend meghatározásával, a találkozók szervezésével befolyásolhatja a tanácsi döntéseket. (A holland Meiers Bizottság egyik ötlete szerint a jogállamisági ügyek levezetését át kellene passzolni másnak.)

Távolinak, de nem teljesen alaptalannak tűnik a veszély

A kormánynak mindenesetre nem az EP-re, hanem magára a Tanácsra kell figyelnie. Varga Judit igazságügyi miniszter múlt héten azt hangoztatta, hogy „az Európai Parlamentnek nem osztottak lapot”, akiknek viszont igen, azoknál fel sem merült, hogy Magyarország ne töltse be a neki járó tisztséget.

A Politico kedden két uniós tisztviselőre hivatkozva arról írt, hogy az uniós ügyekért felelős miniszterek az általános ügyek tanácsának keddi ülésén tapogatózhatnak arról, hogy kinek mi a véleménye a magyar elnökség elhalasztásának ügyében.

A Tanács keddi ülésén aztán hivatalosan nem volt szó a magyar elnökségről. Jessica Roswell a mostani svéd elnökség nevében elmondta, hogy nem tárgyaltak az ülés részeként a kérdésről és nem volt napirenden.

A kormány azonban még nem dőlhet teljesen hátra, mert ugyan az ülésre érkező miniszterek többsége óvatosan fogalmazott, pár nyilatkozat árnyalta azt is, hogy fel sem merülne az elnökség halasztása.

Anna Lührmann uniós ügyekért felelős német államtitkár kétségét fejezte ki a magyar uniós elnökséggel kapcsolatban.

Szerinte Magyarország jelenleg elszigetelt az EU-ban a súlyos jogállamisági problémák miatt, és azért is, mert vonakodik kiállni az agressziós háborútól sújtott Ukrajna mellett. (A Tanácsban a tagállami miniszterek téma szerint szoktak összeülni. Egyedül épp a külügyi üléseket nem a soros elnökség vezeti, de más formációk is érinthetik Ukrajnát.) Wopke Hoekstra holland külügyminiszter szintén „kellemetlen érzésének” adott hangot a magyar EU-elnökség miatt. „Ezzel mindannyian így vagyunk” – mondta egy kérdésre válaszolva.

Két tagállam édeskevés a minősített többséghez, legalább 13-mal többet kellene gyűjteniük, de az EU-n belül legnépesebb németekkel a lehető legnagyobb lépést tennék a másik feltétel, a 65 százalékos lakosságarány megugrásához.

Az elnökség körüli kételyek újabb indokot adhatnak a jogállamisági feltételek mielőbbi teljesítésére

A magyar elnökség közeledtével akár javulhat is a kormány helyzete. Jövőre csillapodhatnak a jogállamisági viták – már csak azért is, mert sok pénz múlik rajtuk, és a kormánynak az elnökségnél fontosabb okokból is sietnie kell. Itt magyaráztuk el részletesen, mi a helyzet a befagyott uniós források körül melyiknél milyen feltétel teljesülését várják, és mi kell ahhoz, hogy tényleg elkezdjenek érkezni a pénzek.

Az elnökség körüli kételyek elhessegetése újabb indok lehet a jogállamisági feltételek mielőbbi teljesítésére, különösen, hogy Johannes Hahn költségvetési biztos szerint a viták lezárása akár csak 2024 nyarára, azaz az elnökség kezdetének környékére tolódhat.

A kormány várakozásait növelheti, hogy a mostani elszigeteltségén

• a kormányközeli Nézőpont Intézet szerint új jobboldali kormányok is enyhíthetnek. A népes, azaz a Tanácsban nagyobb súlyú Spanyolországban szűk két hónapon belül előrehozott választást tartanak, ahol a felmérések alapján a jobbközép Néppárttal összefogva akár a szélsőjobboldali, Fidesz-barát Vox is hatalomra kerülhet. (Épp a soros spanyol Tanács-elnökség közben.)
• Az EP-választás a frakciók újjáalakulása miatt arra is jó alkalmat ad, hogy a jelenleg csoport nélkül maradt Fidesz összefogjon több, hozzá közel álló párttal, és akár egy mostaniaknál nagyobb szélsőjobboldali-konzervatív csoportot szervezzen. Az elmúlt években azonban nem sok lett ezekből a tervekből.

Közben az elnökséggel a fontos posztok elosztásában is szerepet játszhat a kormány. Az állam- és kormányfők a névleg hasonló, de külön intézményként működő Európai Tanácsban jelölik a következő bizottsági elnököt. Az Európai Tanács döntéseinek előkészítésében alsóbb szinten a külön intézményként működő Tanács is részt vesz, Magyarország pedig nemcsak a miniszterek, de lejjebb a tagállamok állandó képviselői, valamint a munkacsoportok üléseit is vezeti.

A jogalkotási szünet miatt kevesebb az elnökséggel járó kulimunka, de megmarad a lehetőség az ország – és a kormány – népszerűsítésére. Az informális üléseket a Tanácsot vezető tagállamban szokták tartani, és általában számos rendezvény kíséri az elnökségi országban és EU-szerte.