Politico: Az uniós ügyekért felelős miniszterek tárgyalnak a magyar elnökség elhalasztásának lehetőségeiről

Egyre intenzívebb munka folyik annak megakadályozására, hogy Magyarország 2024 júliusában átvehesse az EU Tanácsának elnökségét – írja a Politico. A magyar elnökséget ellenző parlamenti képviselők és diplomaták arra hivatkoznak, hogy Orbán Viktor miniszterelnök támadja az egyéni szabadságjogokat és a jogállamiságot, előszeretettel blokkolja az uniós jogszabályokat, hogy más ügyekben lazítsanak Magyarország számára a szabályokon.

A lap két uniós tisztviselőtől úgy tudja, hogy az uniós ügyekért felelős miniszterek az Általános Ügyek Tanácsának keddi ülésén megvitatják a magyar elnökség elhalasztásának lehetőségeit. A megbeszélések még nagyon korai szakaszban vannak, a miniszterek még csak tapogatóznak: jelenleg fel akarják mérni, hogy kollégáik mennyire hajlanak arra, hogy beleálljanak így Magyarországba.

Az Európai Néppárt mindenesetre támogatja a Magyarország elleni fellépést: „Ezekben a példátlan időkben kulcsfontosságú, hogy a Tanácsot olyan ország vezesse, amely képes fenntartani a tagállamok közötti szoros együttműködést a döntéshozatalban, különösen olyan kérdésekben, mint az Oroszország elleni szankciók vagy az Ukrajnának nyújtott támogatás” – mondta Petri Sarvamaa, a néppárti frakció költségvetési ellenőrzéssel és jogállamisági kérdésekkel foglalkozó szóvivője.

„Jelentős aggályaim vannak azzal kapcsolatban, hogy Magyarország képes-e betölteni ezt a szerepet, különösen annak fényében, hogy Magyarország jelenleg nem tartja be a jogállamiságra vonatkozó uniós jogszabályokat.”

Varga Judit: Az EP kezdeményezése az intézmény frusztrációját mutatja

Varga Judit igazságügyi miniszter az uniós tanácsi elnökség megakadályozására vonatkozó szándékra azt mondta: az Európai Parlament azért kívánja megakadályozni Magyarország elnökségét, mert az intézmény baloldali többségének nem tetszik Magyarország békepárti álláspontja.

A miniszter a tagországok európai ügyekért felelős minisztereinek tanácskozását megelőzően magyar újságíróknak nyilatkozva közölte, az EP kezdeményezése az intézmény frusztrációját mutatja, hiszen a magyar tanácsi elnökség egyik prioritása az lesz, hogy a jogállam, a jogállami elvek működését az európai uniós intézmények munkájában is ellenőrizze.

Magyarország ellenőrizni kívánja egyebek mellett, hogy az Európai Parlament, mely „korrupciós botrányokban fürdik”, betartja-e saját szabályait és az uniós jogelveket. Ellenőrizni akarja továbbá, hogy az Európai Parlament az európai demokráciát és az európai állampolgárok vagy saját hatalmi érdekeit érdekét szolgálja-e – emelte ki az igazságügyi miniszter.

„Az Európai Parlament nem tiszteli sem a demokráciát, sem a jogállamot, hiszen olyan kezdeményezéssel szeretne élni ezen a héten, ami egyértelműen szembe megy az európai uniós szerződésekkel” – fogalmazott. Varga Judit, az uniós tanácsnak a jogállamiság betartása ellenőrzésére, az uniós szerződések hetes cikke szerint Magyarországgal szemben indított eljárásról folytatott keddi meghallgatást „beteg, megfáradt eljárásnak” nevezte. Azt is mondta az MTI szerint, hogy egyértelmű, hogy az EP kezdeményezésére öt évvel ezelőtt kezdett eljárás esetében továbbra is politikai nyomásgyakorlásról van szó.

„Korábban a bevándorlást ellenző álláspontunk volt a probléma, aztán a családok védelme, majd pedig a magyar kormánynak, a magyar emberek által támogatott békepárti álláspontja nem tetszik az Európai Parlament baloldali többségének” – fogalmazott.

Hozzátette, hogy a hetes cikk szerinti eljárás nincs összefüggésben az uniós tanács elnöki tisztségével. Az elnökség kötelesség és megtiszteltetés, nem pedig egy olyan jog, amit el lehetne venni egy országtól. Az uniós parlamentnek „nem osztottak lapot” abban a kérdésben, hogy ki tölti be az unió tanácsának soros elnöki pozícióját – fogalmazott, és azzal folytatta, hogy az Európai Parlamentet a maga helyén kell kezelni, és az európai polgároknak érdemes levonni a tanulságot, majd véleményt mondani a jövő nyár elején esedékes európai parlamenti választásokon.

Didier Reynders: Van némi javulás, de továbbra is aggasztó a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzete

Az igazságügyekért felelős uniós biztos, Didier Reynders azt mondta, látszik némi fejlődés, de azért a helyzet még mindig aggasztó a jogállamiságot illetően mind Magyarországon, mind Lengyelországban – erről Reynders Brüsszelben, az EU-tagállamok uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozására érkezve beszélt.

Az MTI szerint a biztos elmondta, hogy a keddi tanácskozások, a többi között Lengyelországot és Magyarországot érintő jogállamisági eljárásról lesz vita. Mint mondta, „mindkét tagállamban folytak megbeszélések az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban, és nyílt lehetőség új jogszabályok létrehozására, azonban Magyarországon további problémákba ütközik a korrupció elleni küzdelem, az akadémiai szabadság és más kérdések, ahogyan Lengyelországban sem lehet valódi előrelépést tapasztalni az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően.”

Reynders kiemelte, hogy különösen nyugtalanító, hogy Lengyelországban, olyan bizottságot hoztak létre, amely mindenféle bírósági felülvizsgálat nélkül, megakadályozhatja, hogy egyes magánszemélyeket közhivatalba válasszanak. „Az Európai Bizottság elemezni fogja a kapcsolódó jogszabályokat, és nem fog habozni, hogy intézkedéseket helyezzen kilátásba.”

Azzal összefüggésben, hogy az Európai Parlament állásfoglalást fogadhat el arról, hogy Magyarország alkalmatlan arra, hogy jövő évben betöltse az Európai Unió soros elnöki tisztségét, Reynders azt mondta, hogy a bizottság dolga, hogy meghallgassa a parlament álláspontját, de nincs lehetősége dönteni ebben a kérdésben. „Együtt fogunk működni az összes elnökséggel, de figyelemmel fogjuk követni ha erről a tanácsban vita lesz.”

Anna Lührmann uniós ügyekért felelős német államtitkár kétségét fejezte ki a magyar uniós elnökséggel kapcsolatban. Mint mondta, Magyarország jelenleg elszigetelt az EU-ban a súlyos jogállamisági problémák miatt, továbbá amiatt is, hogy vonakodik kiállni az agressziós háborútól sújtott Ukrajna mellett. Wopke Hoekstra holland külügyminiszter szintén „kellemetlen érzésének” adott hangot a magyar EU-elnökséggel kapcsolatban. „Ezzel mindannyian így vagyunk” – mondta egy kérdésre válaszolva.