Három választástól várja a kormányközeli Nézőpont Orbán vétószövetségét és az európai fordulatot

Nem vár komoly változást a 2024-es EP-választástól a kormányközeli Nézőpont Intézet. Mráz Ágoston Sámuel, az intézet vezetője arról beszélt a szervezet csütörtöki rendezvényén a Polgári Magyarországért Alapítvány (a Fidesz pártalapítványa) Stefánia úti székházában, hogy friss elemzésük szerint a Fidesz ugyanolyan hatalmas győzelmet arathat 2024. június 9-én, mint a legutóbbi EP-választáson vagy öt évvel azelőtt.

A Nézőpont május közepén készült felmérése szerint a magyar választók 51 százaléka szavazna a Fideszre. Ez azt jelentené, hogy ugyanúgy 13 mandátumot szerezne a kormánypárt, mint 2019-ben. A DK 4, a Momentum 2 és a Jobbik 1 mandátumra számíthatna egy most vasárnapi EP-választáson.

Mráz történelmi igazságtételnek nevezte, hogy az MSZP népszerűsége bezuhant, és 2 százalékkal a felmérés szerint egyetlen mandátumot sem tudna szerezni. A szocialisták helyett a Mi Hazánk Mozgalom juthat ki Brüsszelbe, amely a Jobbikot is megelőzheti egy százalékponttal.

Hasonló eredménye volt a Závecz pár hete készült felmérésének is: csak épp abban az jött ki, hogy Torockai Lászlóék az MSZP helyett a Fidesz kárára szereznének egy EP-mandátumot.

Az EP-választás európai eredménye is hasonlíthat a négy évvel ezelőttihez a Nézőpont Intézet felmérése szerint. A közvélemény-kutatások alapján a Zöldek és a liberális Renew Europe gyengülésére, valamint az Európai Konzervatívok erősödésére számítanak jövő júniusban.

Mindez azonban nem lesz elegendő szerintük az EP erőviszonyainak újrarendezéséhez, és „minden esély megvan a föderalista »Európai Egyesült Államok«-koalíciója fennmaradására”.

„Lesz-e fordulat az Európai Unióban?” – így szólt a rendezvény címe. Mráz Ágoston abban bízik, hogy igen. Ez szerinte három fontos nemzeti választástól függ:

• Szlovákiában szeptemberben,
• Lengyelországban októberben,
• Spanyolországban pedig decemberben tartanak választást.

Ha ezekben az országokban a szuverenista vezetés tud nyerni – amire a Nézőpont vezetője szerint minden esély megvan –, akkor létrejöhet az úgynevezett vétószövetség a föderalista többséggel szemben az Európai Unió legfontosabb döntéshozó szervében, az Európai Tanácsban.

Míg az egyhangú szavazásoknál elég Magyarország vétója is, az Európai Bizottság új elnökének jelölésekor Orbánnak már több szövetségesre is szüksége lesz Mráz szerint. A minősített többséghez az Európai Tanács tagjai legalább 72 százalékának a szavazata szükséges, akik egyben az unió népességének legalább 65 százalékát kitevő tagállamokat képviselik.

A Nézőpont Intézet várakozásai szerint Orbán egy számára kedvező forgatókönyv alapján az olaszokkal, spanyolokkal, lengyelekkel és csehekkel már meg tudja akadályozni, hogy föderalista elnöke legyen az Európai Bizottságnak.

Az uniós jogszabályok nagy részét minősített többséggel fogadják el a Tanácsban. Ha az előbbi vétószövetséghez csatlakozik Szlovákia is, akkor Mráz szerint korántsem lesz már olyan tragikus a helyzet az Európai Tanácsban.

„Az az üzenetünk, hogy az EP-választás nagyon fontos, de hatalmas változást senki ne várjon az Európai Parlamentben. (…) Az Európai Unió jövője három választáson fog eldőlni” – összegezte a kutatás legfontosabb megállapítását a Nézőpont igazgatója.

Varga Judit: Európa ügyetlen mellékszereplőként botorkál a történelem színpadán

Habár nagy változás nem várható a Nézőpont Intézet elemzése szerint az Európai Parlament összetételében 2024 után, Varga Judit azt ígérte a magyar kormány nevében, hogy az uniós politikában továbbra is kősziklaként fognak ellenállni mindenfajta globális hullámnak, ami szembemegy „a magyar emberek érdekeivel”.

Az igazságügyi miniszter arról beszélt a konferencián, hogy a Magyarországgal szembeni európai ellenszél nem is tudna ennél nagyobb lenni. Mindenkit igyekezett ugyanakkor megnyugtatni, hogy a viharban a magyar kormány nemcsak esőkabáttal van felvértezve, hanem az elmúlt évek harcai után megvan a kellő tapasztalata és jogi tudása.

Varga úgy látja, bizalmi válság alakult ki az uniós intézmények és Magyarország között, ami arról szól, hogy mennyire viselkednek tisztességesen egymással. Az uniós intézmények részéről azt tapasztalja, hogy nem azt mondják, amit gondolnak, és nem azt teszik, amit mondtak, utána pedig nehéz megállapítani, hogy vajon azt teszik-e, amit gondoltak. „Oly sok mindent ígértek, és ezek közül oly sok mindent nem következett be” – fogalmazott az igazságügyi miniszter.

„A magyar kormány a tisztesség jegyében mindig azt mondja, amit gondol, és utána azt teszi, amit mondott.”

Azt is megmagyarázta Varga, hogy miért fogadhat el olyan határozatot az Európai Parlament, amely kimondaná: az Orbán-kormány alkalmatlan az EU Tanácsának soros elnöki tisztségére. Szerinte azért támadják most Magyarországot, mert nem titkolt célunk, hogy az EU Tanácsának soros elnökeként a jogállamiságot az intézmények szintjén szeretnénk számonkérni. Megvizsgálná a magyar kormány, hogy betartja-e a jogállamisági szabályokat például az Európai Parlament, amely „korrupciós botrányokban fürdik”.

Az Európai Parlamentnek azonban nem osztottak lapot ebben a kérdésben Varga szerint, a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács döntött arról, hogy Magyarország lesz az EU Tanácsának soros elnöke. Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón ezt úgy fogalmazta meg, hogy ahogy az azeri parlamentnek, úgy az Európai Parlamentnek sincs köze ahhoz, ki legyen az EU az soros elnöke.

Az Európai Unió fő problémáját Varga abban látja, hogy „Európát ma nem meri, illetve nem tudja vezetni senki”.

Hol vannak a Thatcherek, Adenauerek? – tette fel a kérdést a miniszter, aki szerint ma már az NGO-ok, alapítványok és think tankek a finanszírozóik hatalmi érdekeit szem előtt tartva mondják meg, hogyan kell vezetni az uniót.

A vezetés hiánya és a válságok rossz kezelése miatt pedig szerinte már odáig jutottunk, hogy az EU nem tényezője, hanem játékszere a világpolitikának.

„Európa ügyetlen mellékszereplőként botorkál a történelem színpadán, akinek fogni kell a kezét.”

Azt látja ugyanakkor, hogy egyre többen kezdik felfedezni Európában, hogy nem jó az az irány, amit az uniós vezetés erőltet. A 2024-es választás talán megfelelő pillanat lehet szerinte arra, hogy minden nemzet külön-külön eljusson erre a következtetésre. Ő legalábbis ebben bízik.

G. Fodor megfejtette a Fidesz sikerének titkát

Az igazságügyi minisztert négy kormányközeli megmondóember, elemző követte, akikről Boros Bánk Levente felvezetésében olyan „érdekességek” derültek ki, mint hogy nemcsak beszélnek a család értékéről, hanem „tevékenykednek” is: a három panelista nyolc gyermek édesapja.

Szánthó Miklós szerényen közbevetette, hogy ez azért inkább az édesanyák érdeme, mire a Nézőpont elemzési igazgatójának egy jó sztori jutott az eszébe, és meg is osztotta a közönségben ülő nagykövetekkel és vendégekkel. Nemrég egy tejfakasztó bulin vett részt Mráz Ágoston barátjával, ahol képzeljük el, nem az apát ajándékozták meg, hanem az édesanyának küldtek egy csokor virágot.

A kedélyes beszélgetés és ifj. Lomnici Zoltán születésnapi köszöntése akkor vált komorrá, amikor az Európai Unió helyzetére tértek át. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója rögtön azzal kezdte, hogy

az Európai Parlament ma a bolondok háza, ahol az ápoltak átvették a hatalmat.

Most épp Daniel Freund német EP-politikus „az aktuális tökkelütött”, aki Szánthó szerint „kiszabadult a bolondok házából, és a külvilágot is megtévesztve úgy tesz, mintha ápoló lenne”.

A közpénzmilliárdokkal kitömött intézet főigazgatója szerint szuverenista-globalista ellentét van ma az Európai Parlamentben, és legnagyobb bánatára a globalista tábor van többségben. Óriási változásra ő sem számít a jövő évi EP-választáson, de már annak is örülne, ha a mostaninál több ápoló kerülne be az EP-be, és kevesebb bolond.

Szánthó úgy látja, lassan 13 éve – nagyjából a médiatörvény módosítása óta – folyamatos golyózápor alatt van Magyarország, mert a mainstream liberális erők attól félnek, hogy a magyar jobboldal tudása elterjed Nyugat-Európában, és sikerre vezetheti a most kisebbségben lévő polgári erőket.

A Fidesz Európában is példátlannak nevezett sikerének titkát G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója fejtette meg a beszélgetésben.

„A Fidesz lázadás a választók nevében az intézmények ellen.”

Szerinte Orbán Viktorék jól ismerték fel, hogy a választók fontosabbak, mint az intézmények. A magyar kormányfő sikerét kutatóknak pedig nem azt kellene lekövetniük, hogy mit mond Orbán Viktor, hanem hogy milyen politikai tapasztalatokat épített fel az elmúlt három évtizedben. G. Fodor szerint ugyanis a politikában minden egyes nappal erősebb lesz az ember, és a tapasztalat olyan, mint az izom.

A XXI. Század Intézet stratégiai vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő évi EP-választás belpolitikai tárgyú lesz, és az a legfontosabb kérdés, hogy a Fidesz hogyan határozza meg a választás tétjét, milyen ügyeket helyez a középpontba. Hiába lehetne jó Marvel-filmet forgatni szerinte a szuverenisták és globalisták harcáról Orbán Viktorral a plakáton, a kampányban nem ezt a kérdést kell középpontba tenni.

Az még kérdéses G. Fodor számára, hogy a Nézőpont elemzésében bemutatott vétószövetség lehet-e olyan politikai eszköz, ami alkotóerővé tud válni. Összességében azonban optimista, hiszen a Fideszt a leginnovatívabb pártnak tartja Európában, és abban szerinte különösen jók, ha új politikai megoldást kell kitalálni.