Závecz: A Fidesz kárára szerezhet mandátumot a Mi Hazánk a 2024-es EP-választáson

2023. május 17. – 05:04

Závecz: A Fidesz kárára szerezhet mandátumot a Mi Hazánk a 2024-es EP-választáson
Választók a szavazófülkékben az európai parlamenti választáson, a XI. kerületi Gazdagrét-Csíkihegyek Általános Iskolában kialakított 56-os szavazókörben, 2019. május 26-án – Fotó: Mohai Balázs / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Kijuthat a Mi Hazánk Mozgalom Brüsszelbe, nem növelné az EP-képviselői számát a DK és a Momentum, a Párbeszédnek és az LMP-nek pedig közös indulással nagyobb esélye lenne egy mandátumra – derült ki a Závecz friss felméréséből, amelyet az LMP pártalapítványa, az Ökopolisz megrendelésére készítettek bő egy évvel a 2024-es EP-választás előtt. A kutatás április 28. és május 5. között készült az ország felnőtt népességét reprezentáló ezerfős mintán, személyes adatfelvétellel.

A teljes népesség körében nagyon hasonló eredménnyel végeztek a pártok, ha az EP-választásra vonatkozóan mérték a támogatottságukat, mint a Závecz pár napja publikált pártpreferencia-kutatásában. Ez nem véletlen, hiszen az európai parlamenti választáson csak pártlistákra lehet szavazni, ami egy nagymintás közvélemény-kutatásnak is megfeleltethető.

A pártválasztók körében a Fidesz 46 százalékon áll, míg a DK 19, a Momentum pedig 8 százalékkal dobogós. Az 5 százalékos küszöb felett van a Mi Hazánk Mozgalom (7 százalék), a Jobbik (6) és az MSZP (6). Ha önállóan indul az EP-választáson, nem jut mandátumhoz az LMP (4 százalék), az MKKP (3) és a Párbeszéd (2) sem.

Fordítsuk mindezt át mandátumokra a Political Capital 2019-es kalkulátorának segítségével:

  • Fidesz-KDNP: 12 mandátum;
  • DK: 4 mandátum;
  • Momentum: 2 mandátum;
  • Mi Hazánk Mozgalom: 1 mandátum;
  • MSZP: 1 mandátum;
  • Jobbik: 1 mandátum.

Fontos hozzátenni, hogy a felmérésben a részvételi szándékra nem kérdeztek rá, márpedig a mozgósításon akár 1-1 mandátum sorsa is eldőlhet. A Závecz legutóbbi mérése szerint a Fidesz és a DK szavazói a többi párt támogatóinál nagyobb arányban mondták, hogy elmennének egy most vasárnapi választásra.

Mindez azt jelenti, hogy a 2019-es EP-választáshoz képest csak annyi elmozdulás történt a felmérés szerint, hogy a Mi Hazánk Mozgalom a Fidesz kárára szerezhet egy mandátumot. Toroczkaiék 2019-ben, pár hónappal a párt megalapítása után 3,29 százalékot kaptak, a jövő évi EP-választáson pedig már akár 7 százalékot is elérhetnek a Závecz mostani adatai szerint.

A kutatás adataiból az is jól látszik, hogy

az LMP és a Párbeszéd külön-külön nem tud mandátumhoz jutni, egy közös zöld listával azonban lenne esélyük kijutni Brüsszelbe.

Információink szerint tárgyalnak a közös indulásról a pártok, de még messze állnak az esetleges megállapodástól. A Párbeszéd 2019-ben az MSZP-vel indult közös listán, de némi meglepetésre csak egy mandátumhoz jutottak, amit az akkor még a szocialista pártban politizáló Ujhelyi István kapott. Ugyanebben a felállásban a Závecz mostani mérése szerint most is csak egy helyet tudnának elérni.

Dobrev Klára a legnépszerűbb az ellenzék körében, Jakab Pétert szeretik a legjobban a párt nélküliek

Az EP-választás eredménye a pártszimpátián túl nagyban múlik a listavezetők személyén. A Závecz kutatásában részt vevők tíz politikus népszerűségét pontozták, a névsort a megrendelő Ökopolisz Alapítvány állította össze, így túlsúlyban vannak a zöldpártok politikusai, míg egy-egy párt vezetője, lehetséges EP-jelöltje hiányzik.

Nem meglepő módon Orbán Viktor a legnépszerűbb politikus (bár minden bizonnyal nem ő lesz a Fidesz EP-listavezetője), de nem sokkal maradtak le tőle a DK és Momentum vezető arcai, Dobrev Klára és Donáth Anna. Az első ötbe még az LMP frakcióvezetője, Ungár Péter, és az exjobbikos Jakab Péter tudott beférni.

Érdekesség, hogy a párt nélküliek körében is Jakab Péter a legnépszerűbb politikus, ami azt mutatja, hogy a Jobbikból való viharos távozása után meg tudta őrizni a támogatottságát, és érdemes vele számolni a jövőben is.

Az ellenzéki összefogás szavazói között továbbra is toronymagasan vezet Dobrev Klára a Závecz felmérésében. Ez az eredmény azonban nagyrészt annak is köszönhető, hogy az egykori hatpárti szövetség szavazói között egyre nagyobb arányban van jelen a DK.

A felmérésben arra is rákérdeztek, hogy a válaszadók mennyire szívesen szavaznának egy-egy politikus által vezetett listára a jövő évi EP-választáson. A résztvevőknek egytől ötig tartó skálán kellett értékelniük a megnevezett hét politikust. A válaszok átlagából az derült ki, hogy minimális különbség van köztük, egyik politikus sem tud kiugróan húzónév lenni a teljes népesség körében.

Dobrev Klára végzett az első helyen (2,3 ponttal), de csak hajszálnyival van mögötte holtversenyben Donáth Anna, Jakab Péter és Ungár Péter (2,2 pont).

A sort a párbeszédes Jávor Benedek (2,1), az LMP-s Schmuck Erzsébet (2) és az MSZP-s Tüttő Kata (2) zárta. A neveket itt szintén az LMP pártalapítványa jelölte ki.

Dobrev, Donáth és Jávor is listavezető lehet

Bő egy év van még az EP-választásig, amit Magyarországon az Országgyűlés tavalyi döntése nyomán egy napon tartanak az önkormányzati választással.

Az ellenzéki pártoknál egyelőre az az elképzelés, hogy az EP-választáson külön-külön, míg az önkormányzatin a legtöbb településen közösen indulnak.

Bár még bőven van idő, több párt is bejelentette már, hogy ki lesz a listavezetője az EP-választáson, így van idejük felépíteni.

Már korábban is lehetett hallani róla, de hivatalosan csak március végén döntött arról a Párbeszéd-Zöldek kongresszusa, hogy Jávor Benedek lesz az EP-listájuk első helyén. Jávor 2014-ben az Együtt–PM színeiben jutott brüsszeli mandátumhoz, 2019-ben azonban az MSZP–Párbeszéd közös listájáról nem került be az Európai Parlamentbe, mert a megszerzett mandátumot Ujhelyi István kapta meg.

Mint az várható volt, a DK EP-listáját Dobrev Klára vezeti, akit Molnár Csaba követ, és némi meglepetésre Vadai Ágnes országgyűlési képviselő lesz a harmadik helyen. Gyurcsány Ferenc a Spirit FM műsorában arról beszélt, Dobrev és Molnár dönthetnek majd a további jelöltekről, a negyedik helytől kezdve egyelőre nyitott a lista. A DK elnöke arra számít, hogy a felmérésekben egyre erősödő pártja jövőre több mandátumot szerezhet, mint 2019-ben, amikor Dobrev és Molnár mellett Rónai Sándor, valamint Ara-Kovács Attila jutott be az Európai Parlamentbe.

A Momentum április elején közölte, hogy az EP-listája élén Donáth Anna és Cseh Katalin szerepel. Annyi változás azonban már biztosan lesz a párt 2019-es listájához képest, hogy a két vezető szereplő helyet cserélt, és most Donáth lesz az első. Gelencsér Ferenc pártelnök szerint „Donáth Anna és Cseh Katalin 2019 óta hónapról hónapra bizonyítják, hogy rászolgáltak a választók bizalmára”.

A többi párt még nem nevezte meg a jelöltjeit, de a hírek szerint az MSZP listáján előkelő helyet kaphat Tüttő Kata főpolgármester-helyettes és Andor László volt uniós biztos. Még nem döntött az EP-listáról az LMP és Jobbik-Konzervatívok. Úgy tudjuk, Ungár Péterék a nyár végén-ősz elején nevezhetik meg a listavezetőjüket, míg Gyöngyösi Márton a Magyar Hangnak arról beszélt márciusban, hogy még egyáltalán nem biztos, hogy ő kerül a Jobbik listájának élére.

Annyit azonban már most kijelentett, hogy lemond a pártelnöki posztjáról, ha a Jobbik egyetlen képviselőt sem tud Brüsszelbe delegálni jövőre.

2019-ben hatalmas pofon volt a pártnak, hogy 6,34 százalékos eredménnyel épphogy csak egy helyet megcsíptek az EP-választáson. A legtöbb felmérés szerint jövőre ez már-már bravúrnak számítana tőlük.

A Mi Hazánk Mozgalom és a Fidesz nem siet a jelöltállítással. A legutóbbi választáson Trócsányi László szerepelt a kormánypárti EP-lista élén, őt Szájer József követte. A brüsszeli melegorgia után Szájer neve most biztosan nem kerül fel a listára, míg Gál Kinga várhatóan valahol az élbolyban lesz, miután másfél éve a Fidesz alelnökének választották, Szájer lemondása óta pedig a párt EP-delegációját is ő vezeti.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!