Közpénzből éheznek az elismerésre: így vándorolnak a milliárdok a kormány kedvenc szakértőihez

Legalább két és fél milliárd forinttal járultak hozzá 2013 óta a magyar adófizetők ahhoz, hogy az Alapjogokért Központ és az ezt tulajdonló Jogállam és Igazság Nonprofit Kft., valamint az e cég által megbízott, illetve az onnan ma már legálisan is közpénztámogatásból tovább támogatott közszereplők és csoportok legitimálják és képviseljék a nyilvánosságban az Orbán-kormány üzeneteit, valamint dicsérjék a Fidesz politikai teljesítményét.

A központ munkatársai, megbízottjai és közvetlen, illetve közvetett partnerei ugyanis gyakorlatilag óránként ismétlik a Fidesz narratíváit a kormányközeli sajtóban, az állami médiában, a közösségi médiafelületeken, állami támogatással szerveznek eseményeket, írnak tanulmányokat és könyveket – mindezt szintén a magyar adófizetők pénzén. Ráadásul kétes hátterű külföldi hálózatokhoz is kötődnek, amelyek világszerte a „konzervatívnak” nevezett politika hirdetését, erősítését tűzték ki célul, valójában azonban nagyon is konkrét politikai szereplők számára végeznek lobbitevékenységet.

A Transparency International Magyarország oknyomozó mentorprogramjában azt vizsgáltuk, hogy a közpénzekből finanszírozott, ám civilnek nevezett kormányközeli szervezetek hogyan legitimálják a magyar és a külföldi nyilvánosságban a kormány családpolitikáját, gender- és LMBTQ-ellenes retorikáját. Azt láttuk, hogy ezek a szervezetek tudatos stratégia mentén dolgoznak, jól felépített közvélemény-manipulációs szándékkal és a közbeszéd tematizálásának szempontjából: eredményesen.

A nyilvánosságban forgolódó szereplők jó része Rogán Antal kormányzati hatalomátvétele, elsősorban propagandaminiszterré történt kinevezése óta, épp a rogáni médiapolitika háttérbázisának kiépítése után vált közéleti tényezővé és szárnyal, vagyis kasszíroz közpénzmilliárdokat akár direkt támogatások, akár megbízások formájában, de még inkább közvetett, rejtett csatornákon.

Cikksorozatunkban a legmeghatározóbb kormányközeli véleményformálókat, valamint a többszintű kommunikációs szisztémába folyatott állami milliárdok útját térképezzük fel, hogy minden korábbinál (az Átlátszó korábban többször foglalkozott a témával) teljesebb kép rajzolódjon ki arról: hogyan is finanszírozza Orbán Viktor és Rogán Antal, avagy a Miniszterelnöki Kabinetiroda a propagandát.

Nem titkolt célja, hogy ellenpólust képezzen – pénzek a Fidesz pártalapítványától

Cikksorozatunk első részében most az egyik legmeghatározóbb szereplőt vizsgáljuk meg: a kormány üzeneteinek minél szélesebb körű hazai és külföldi terjesztésében főszerepet játszó, Szánthó Miklós által vezetett Alapjogokért Központot.

A nyilvánosan elérhető cégadatok alapján a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-t 2013. június közepén jegyezte be a cégbíróság. Alapítói Szánthó Miklós és Nagy Gábor, ügyvezetője Szánthó maga, aki korábban a KDNP ifiszervezetének, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségnek volt a tagja, és a kormányközeli Nézőpont Intézet munkatársa volt, ma pedig közvetlenül igazgatja a kormánysajtót, hiszen 2018 óta a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kurátora, 2019-től kuratóriumi elnöke.

Szánthó elsőként kapta meg azt az ösztöndíjat, amellyel – az Orbán-kormány egyik amerikai lobbiszervezete, a Hungary Initiatives Foundation (HIF) által kiírt pályázat nyomán – a Transatlantic Academy (TA), egy Washingtonban székelő think tank első Hungarian Public Policy Fellow-ja (magyar közpolitikai kutatója) lehetett, ami az Átlátszó korábbi cikke szerint 50 ezer dollár, azaz a 2013 végi árfolyamon számolva mintegy 11 millió forintos ösztöndíjjal járhatott. Később pedig bekerült a botrányt kavaróan nagy fizetésért foglalkoztatott közmédiás kormánybloggerek közé is.

Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, a szintén jogász Kovács István egyszersmind a Megafon Központ Nonprofit Kft. tulajdonos-ügyvezetője, amelynek nem titkolt célja a közvélemény „konzervatív szemléletű” befolyásolása.

Érdekesség, hogy 2013-ban a központ célja még a jogállami működéssel és alapjogvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatás és elemzés volt, méghozzá:

„a Központ elkötelezett az alapvető jogállami értékek, a hagyomány és a szabadság kultúrája iránt, feladatának tekinti, hogy időről időre megvizsgálja az aktuális közjogi kérdéseket, ügyeket, és azokról mértéktartó, de mértékadó elemzéseket hozzon nyilvánosságra. Ennek megfelelően a kutatásaink, elemzéseink módszertana kizárólag jogi szempontokat vesz figyelembe, politikai értékelésre nem terjed ki.”

Ezzel szemben ma az Alapjogokért Központ honlapján most ez áll:

„A Központ a nemzeti identitás és szuverenitás, valamint a keresztény társadalmi hagyományok megőrzését tartja elsőrendű feladatának a 21. század felfokozott, a jog területére is kiható globalizációs és integrációs folyamatai, technológiai változásai közepette. Az intézet működésének emellett nem titkolt célja, hogy ellenpólust képezzen a napjainkban az élet számos területén túlburjánzó emberi jogi fundamentalizmussal és politikai korrektséggel szemben. A kutatási területek a jog közéleti érdeklődésre számot tartó ágainak széles skáláját ölelik fel, a klasszikus alkotmányjogi kérdésektől kezdve a választójogon át az Európai Unió jogáig. A különböző elemzésekben, értekezésekben közös azon törekvés, hogy a józan ész talaján állva megtaláljuk az egészséges egyensúlyt az egyéni szabadságjogok és a társadalom érdekei között. A tudományos tevékenység része továbbá könyvek és tanulmányok kiadása, ismertetése. Eltökélt célunk a tehetséggondozás.”

A feladatváltozás vélhetően nem csupán szimbolikus, hiszen a kezdeti látszólagos szakértést és jogászi elkötelezettséget az alig burkolt kormánypropaganda váltotta fel (ld. lejjebb keretes írásunkat), sőt, évről évre rá is erősítettek erre, méghozzá egyre bővülő eszköztárral.

Utóbbi kifogyhatatlannak tűnik, hiszen 2021 májusa óta az Opten adatai szerint a központot fenntartó Jogállam és Igazság Kft.-nek már nemcsak kutatás, szakértés, elemzés és számos kommunikációs, illetve jogi terület, de a „film-, video-, televízióműsor-gyártás” is a tevékenységi körébe tartozik. És ezt a tevékenységet közpénzből végzik.

A Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. már megalakulásakor, 2013-ban és 2014-ben is a Fidesz pártalapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) – újabban Szövetség a Polgári Magyarországért, azaz SZPMA – által kiosztott támogatások legfőbb kedvezményezettje volt.

• 2013-ban 31,6 milliót, 2014-ben pedig több mint 49 millió forintot kapott az akkor még Balog Zoltán vezette szervezettől működési költségekre, ami mindkét évben a PMA által kiosztott legmagasabb egyösszegű támogatás volt.
• Rá egy évre a Fidesz alapítványától újabb 50 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a cég „2015. évi működési költségekre, konferenciákra, megbízási díjakra, munkabér- és járulék-költségekre”.
• 2016-ban és 2017-ben pedig újabb 50-50 millióval építették Szánthóék csatahajóját,
• és 2016-ban a jegybank Pallas Athéné Domus Animae (PADA) alapítványa is támogatta két kutatási projektjüket 8,5, illetve 34,9 millió forinttal.

A cég éves mérlegeihez leadott kiegészítő mellékletekből már korábban kiderült, hogy támogatást működési költségre sehonnan máshonnan nem kaptak, magyarán tisztán közpénzből – állami pártalapítványi támogatásból – jött létre az Alapjogokért Központ, és működött, miközben például 2015-ben még csupán 683 ezer forint, de még tavaly is csupán 1,7 millió forint adózott eredményt ért el.

Már csak ezért is pikáns, hogy a korabeli beszámolók szerint a PMA kuratóriuma az első, 31,6 milliós támogatást ugyanazon a napon – 2013. június 17-én – ítélte meg a számukra, amikor a Jogállam és Igazság Kft. cégbírósági bejegyzése egyáltalán befejeződött, és nemcsak a nonprofit vállalkozás első két évében, hanem 2015 és 2018 között is a második legnagyobb összeget, összesen mintegy 200 millió forintot az Alapjogokért Központot működtető cég kapta a Fidesz pártalapítványától.

Noha a nyilvános közpénzelszámolások miatt a közvetlen párttámogatás 2018-ra vélhetően fenntarthatatlanná vált, a nonprofit cég évekre visszamenőleg, egyre nagyobb támogatási bevételeket könyvel el az Igazságügyi Minisztériumnak beadandó céges beszámolóiban, azonban azt, hogy kitől kapják ezeket összegeket, jószerivel nem tudni, ugyanis mindent az „egyéb költségek” között tüntettek fel.

Így például 2019-ben 660 millió forintos, nem részletezett eredetű támogatást kapott a cég, azt megelőző évben, 2018-ban pedig mintegy 210 millióval támogatták szintén meg nem nevezett személyek, cégek és más szervezetek a Jogállam és Igazságosság Kft.-t, ezzel együtt – mint arra korábban az Átlátszó felhívta a figyelmet – 2015 és 2019 között az egy munkavállalóra jutó átlagos bérköltség havi 790 ezer forintról 2 millió 70 ezer forintra emelkedett. Jelenleg egyébként az Opten céginformációs adatai alapján 40 munkatársat foglalkoztat a nonprofit vállalkozás, amely hatalmas építkezésben is van, összességében többmilliárdos kiadással.

A közpénzes forrásokból volt is lehetőség a növekedésre, hiszen például a Batthyány Lajos Alapítvány 2020-as beszámolójából az is kiderült, hogy csak a tőlük beérkezett, működési támogatási összeg 2019-re már 720 millióra duzzadt, sőt: az Alapjogokért Központot működtető cég 2020-ban minden korábbinál magasabb összeget, 1 milliárd 163 millió forintot bevételeztek támogatásként, miközben az éves árbevételük 30 millió, adózott eredményük alig 1,7 millió forint volt.

Idén év elején az is kiderült: a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. összesen legalább 925 millió forint támogatást kapott az elmúlt három évben a Batthyány Lajos Alapítványtól, sőt, az Átlátszó által a Telexnél korábban látott szerződések máris egyértelművé tették, hogy kifejezetten a kft. által működtetett Alapjogokért Központ kapta azt az összességében több mint egymilliárd forintot, amely valójában a Miniszterelnöki Kabinetirodától származik.

Nem a politikailag korrekt madárnyelvre – pénzek a Batthyány Alapítványtól

Az Alapjogokért Központhoz, azaz a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-hez, valamint az e szervezeteket is támogatásokhoz juttató Batthyány Lajos Alapítványhoz még szeptember 9-én fordultunk először kérdésekkel. A kft.-től azt szerettük volna megtudni, hogy a Batthyány Lajos Alapítványtól 2020-ban kapott 720 millió forintot milyen tevékenységekre kapták, milyen programok, események, kutatások, stb. valósultak meg ebből a pénzből, továbbá hogy 2021-ben eddig mekkora támogatást kaptak az alapítványtól.

Tudni szerettük volna azt is, hogy milyen más közpénzforrások állnak jelenleg a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. rendelkezésére, kapnak-e közvetlenül állami, kormányzati vagy éppen pártalapítványi támogatást, és ha igen, 2021-ben eddig mekkora összegű támogatást/megbízást kaptak eddig különböző állami fenntartású szervektől.

Szeptember 24-én jelezték, hogy megkeresésünket nem tudják közadatigénylésnek tekinteni, ugyanis „az nincs összhangban a vonatkozó törvényi szabályozás által támasztott feltételekkel”. Válaszként csupán annyival szolgáltak, hogy (a Kft. kérésére teljes terjedelmében közzétesszük a választ):

„Az Alapjogokért Központ és a mögötte álló jogi személy a mindenkor hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően működik, a vonatkozó cégjogi, beszámolási kötelezettségeinek mindenkor eleget tett és tesz. A Központ egy vállaltan szuverenista-konzervatív szervezet; nem használjuk a politikailag korrekt madárnyelvet és szembehelyezkedünk a minden vágyból alapjogot formáló emberi jogi fundamentalizmussal. Meggyőződésünk, hogy a civilizációnkat fenyegető kihívásokra megoldást csak a kereszténységből fakadó kulturális tradíció, a józan ész, az állami szuverenitás és a nemzeti identitás védelme adhat. Mi ebben a szellemiségben tevékenykedtünk eddig is és így fogunk tenni ezután is.”

Arra tehát a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. semmiféle választ nem kívánt adni, hogy mekkora állami támogatásból, milyen feltételek és ellenőrzés mellett végzik tevékenységüket. Az ezt követő, hivatalos formában benyújtott közadatigénylésünkre semmilyen módon nem érkezett semmiféle válasz, noha a szervezet egyértelműen közpénzeket kezel.

Kutatásunk tehát a nyilvánosan elérhető adatok alapján jutott el eddig: az Alapjogokért Központ effektíve a Fidesz állami párttámogatásából jött létre, hiszen 2013 és 2018 decembere között közvetlenül a Fidesz pártalapítványától, majd a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványától már önmagában is

• legalább 320 millió forint körül kasszírozott közpénzt.

De az adóforintok becsatornázásának ez csak a kezdete volt, hiszen az Átlátszó által már előttünk megtekintett, a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a BLA közötti 2018-as, összesen 383,65 millió forintról szóló támogatási szerződés elszámolása szerint

• a Jogállam és Igazságosság a teljes összegből 123,65 millió forintot kapott 2018-ra.

Egy évvel később, 2019-ben további 183 millió forintot kapott a cég „szuverenitás, kiemelten a digitális szuverenitás politikai és jogi vonatkozásainak kutatására”, 500 millió forintot „elemzői és kutatási tevékenység, jogi projektek, rendezvények, működés, tehetséggondozás” címén, és 116 millió forint támogatást kaptak „10 éves a nemzeti kormányzás — a II., a III. és a IV. Orbán-kormány működésének kutatása, értékelése, elemzése” címén. Ebben az évben további 2,4 millió forintot kaptak „a liberális demokráciák koncepciójának, politikatörténeti előzményeinek, átalakulásának, azt ezt övező vitáknak illetve a társadalomra gyakorolt hatásainak kutatása, továbbá a »posztmodern urbanizáció« politikai-társadalmi körülményeinek vizsgálata” címén. Azaz az Alapjogokért Központ BLA-féle támogatása

• csak 2019-ben már 801,4 millió forintra rúgott,
• 2020-ban pedig újabb, ezúttal 720 millió forintos támogatást ítéltek oda a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-nek.

Az Opten adatai szerint, illetve az Alapjogokért Központot működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. éves pénzügyi beszámolói és más támogatásokról szóló hírek, beszámolók, hivatalos elszámolások alapján 2013 és 2020 között Szánthóék tehát az alábbi támogatásokat könyvelhették el:

Tehát 2013 és 2020 között mintegy 2,4 milliárd forintot kapott az Alapjogokért Központot fenntartó cég.

Az Alapjogokért Központ emellett további támogatásokra is szert tehetett, az idei támogatások összege ráadásul mindennél nagyobb is lehet, hiszen a fő közpénzszponzor, a BLA támogatásai idén már minden korábbinál nagyobbra rúgnak. Ezek az adatok persze legelőbb 2022 nyarán lesznek nyilvánosak, a 2021-es eddigi támogatásokra vonatkozó adatkéréseinkre pedig egyik érintett fél sem reagált.

A „magyar nemzet iránt elkötelezett, az európai egység irányába mutató, a közös keresztény értékek és a demokratikus, képviseleti kormányzás alapján álló magyar közélet támogatására” létrehozott Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) 1991-ben Antall József miniszterelnök kezdeményezésére alakult meg. Mindig is támogatták valamilyen mértékben a mindenkori kormányok, 2011-ben azonban például még csak 3,2 millió forintot kapott a központi költségvetésből, és 17,5 milliót a Fidesz pártalapítványától. Kuratóriumának 2018 végéig tagja volt például a Fidesz EP-képviselője, Szájer József, kuratóriumi elnöke pedig Martonyi János korábbi külügyminiszter volt. 2018-ban ők kiléptek, és a kuratórium tagja lett például a Habony Árpád bizalmi emberének tartott Kobza Miklós, Orbán Viktor korábbi munkatársa, az MTVA volt sajtófőnöke, Illés Géza Márton, a Fidesz-közeli háttérember, Tombor András ügyvédje, a kuratórium vezetését pedig Dezső Tamás történész, az ELTE BTK korábbi dékánja, a Migrációkutató Intézet vezetője vette át.

A BLA felívelése és kormányzati priorizálása évekkel ezelőtt elkezdődött, ám a közpénzcsap megnyitása meglehetősen tudatosnak látszik, hiszen

• 2016-ban még „csak” 254 milliót kaptak működésre és programok megvalósítására,
• egy évvel később, tehát 2017-ben már 313 milliót.

A következő években pedig jelentősen tovább növekedett a támogatás:

• 2018-ban 500 milliót,
• 2019-ben pedig már több mint 2 milliárdot kaptak működésre, de más célokra is hozzájuk került a közpénz, hiszen 2018-ban társadalompolitikai és közpolitikai kutatásokra 385 milliót, 2020-ban a Nemzeti Összetartozás éve programsorozatra 353 milliót kaptak szintén a Kabinetirodától.

A Rogán Antal vezette tárca legutóbb idén februárban frissített szerződéslistájából pedig az derült ki, hogy

• 2020 végén a Batthyány Lajos Alapítvány több mint 3,5 milliárd forint támogatást kapott „az Alapítvány okiratában meghatározott célok elérése érdekében”.
• Úgy, hogy 2020 elején hasonló nagyságú – az általunk megismert februári szerződés szerint 3 milliárd 498 milliós – támogatást kapott az alapítvány, akkor is működésre.
• Idén március 23-án pedig további 2 milliárd 798 millió 600 ezer forintot ugyanerre.

Az összesíthető közadatok és az általunk is megtekintett szerződések szerint pedig 2018 és 2020 között összesen már 7,9 milliárd forintot adott át támogatásként a Batthyány Lajos Alapítványnak (BLA) a Rogán vezette kabinetiroda, a kormánytól megkapott Lónyay–Hatvany-villa pedig „csak ráadás”. 2020 végén ugyanis az Országgyűlés fideszes többsége úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá alakította át a BLA-t is, ekkor az alapítvány egy tőkejuttatásban is részesült, hogy rendelkezzen a vagyonkezelő alapítványokra előírt tőkeminimummal: megkapott egy budapesti, I. kerületi, a helyrajzi száma alapján Csónak utcai épületet, azaz egy 10 milliárd forintos értékű székházat a Karmelita mellett a budai Várban, nem akármilyen kilátással.

Nem véletlenül merült már fel többször, hogy a szervezet jelentőségét és elmúlt években látható „virágzását” éppen Rogánnak köszönheti, hiszen ez volt a mai propagandaminiszter második munkahelye, ahol titkárként dolgozott, és ahonnan aztán a miniszterelnöki kabinet politikai titkárságának vezetőjévé avanzsált még az első Orbán-kormány idején. Rogán 2015. október 17-től lett a miniszterelnök kabinetfőnöke, a BLA szervezetében pedig éppen ezt követően kezdődtek változások. Természetesen szerettük volna megtudni a Batthyány Lajos Alapítványtól, pontosan hogyan, miért és milyen feltételekkel ítélik oda a közpénzeket támogatás formájában, továbbá hogy milyen programok, események, kutatások vagy egyéb tevékenységek valósultak meg az adófizetők jóvoltából. Első sajtómegkeresésünkre az alapítvány annyit közölt:

„A Batthyány Lajos Alapítvány a harmincéves fennállása alatt mindig következetesen kiállt a nemzeti értékek és érdekek mellett. Büszkék vagyunk rá, hogy az elmúlt évtizedek során – lehetőségeinkhez mérten – több tucat olyan partnerszervezet tevékenységét tudtuk támogatni, melyek osztoznak ezen küldetésünkben.”

Az ezt követő, hivatalos közadatigénylésünkre október 8-án válaszolt a BLA, akkor azt írták, hogy a kért iratok jelentős terjedelme miatt, személyes betekintési lehetőséget biztosítanak, egy előzetesen egyeztetett időpontban. Az időpont-egyeztetés azonban nem ment zökkenőmentesen, először azt közölték, „leghamarabb október 28-án tudnak fogadni” minket, ám végül ez sem felelt meg a közérdekű vagyont és adatokat kezelőknek, a betekintésre így végül csak november 11-én került sor erre, amikor az is kiderült, hogy

2018 eleje óta a Batthyány Lajos Alapítvány összesen legalább 11,3 milliárd forint közpénzt kapott, amiből a más szervezeteknek tovább osztott támogatások – legalábbis amelyekről elszámolt – 6,2 milliárd forintot tesznek ki.

De a Telexnek szolgáltatott adatok jó részét az Átlátszónak is megmutatták a mi betekintésünk időpontja előtt, így azt is tudni lehetett ekkor, hogy az elmúlt három évben legalább 57 szervezet legalább 80 különböző jogcímen összesen 6,2 milliárd forint támogatáshoz jutott a BLA-n keresztül. Azt pedig a támogatási szerződések és egyéb, Rogán Antal korábbi közigazgatási államtitkára, Vidoven Árpád által szignózott dokumentumokból vált egyértelművé, hogy az alapítvány legalább 2017 óta „a támogatást másnak továbbadhatja”, amit tehát az alapítvány meg is tett.

Éppen ezért szerettük volna a Miniszterelnöki Kabinetirodától is megkérdezni, hogyan, miért, milyen céllal támogatják a BLA-t ilyen jelentős közpénzmennyiséggel, továbbá hogy egyetértenek-e a közpénzből történő továbbfinanszírozás e módjával, céljaival és a végső kedvezményezettek körével. Rogán Antal tárcája azonban csupán szerződései amúgy is közzétett listáját küldte el lapunknak, valamint azt írták, a nyújtott támogatások vizsgálata során a tárca a számvitelről szóló, az államháztartásról szóló törvény, valamint utóbbi jogszabály végrehajtási rendelete alapján jár el.

A pontosabb adatokat érintő közérdekű adatigénylésünkre a tárca betekintést kínálva, de csak megkésve válaszolt, amire azonban egyelőre nem biztosított időpontot nekünk, holott szerettük volna megtudni, hogy a konkrét politikai, valamint kampánytevékenység finanszírozása milyen „magyarázattal” fér össze a magyar jogrenddel.

A Telex BLA-nál folytatott adatbetekintésen derült ugyanis ki, hogyan vesztheti el – legalábbis az érintettek érvelése alapján – közpénz jellegét az e alapítványnak adott állami támogatás, hiszen a Jogállam és Igazság Kft. például úgy látja, nem kell tételesen elszámolnia a cég által nyújtott támogatásokkal, így nem kell beszámolnia a közvélemény felé arról sem, hogy abból, támogattak-e bármilyen szervezetet, céget, szereplőt.

Mindezek nem derülnek ugyanis ki a beszámolókból, de még Szánthó BLA-nak leadott úgynevezett „pénzügyi összegzései”, „elszámolásai” sem tartalmazzák. Utóbbiak egyébként olyan tételeket sorolnak, mint például a munkabérek, megbízási díjak, valamint „szolgáltatási kiadások” adott időszakra szóló összköltségei, felmerülnek kisebb összegű, külön nevesített „személyi kifizetések”, összességében azonban mind az öt, általunk megismert támogatási szerződés esetében jelentős összegek elköltéséről tanúskodnak, érdemi magyarázat nélkül.

Ráadásul a tavaly március 5-én aláírt, 2020. január 1. és december 31. közötti időszakra szóló kontraktus már úgy szólt, a 720 millió forintnyi vissza nem térítendő közpénzadományt

„a magyar és transzatlanti civilizációt érintő közjogi-közpolitikai ügyekkel összefüggő tudományos (kutatói-elemzői) tevékenységekre, ezzel kapcsolatban Támogatott éves működésének (személyi juttatások és ahhoz tartozó járulékok, a működéssel összefüggő szolgáltatások vásárlása, technikai infrastruktúra karbantartása, fejlesztése, beruházások, stb.) illetve TOVÁBBÍTOTT TÁMOGATÁSOK TÁMOGATÁSÁRA”

– fordíthatja a Szánthó Miklós-féle Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. Tehát a közpénztámogatást nemcsak a BLA fordíthatja továbbtámogatásra, hanem tavaly óta a továbbtámogatások továbbtámogatása előtt is megnyílt az út.

A Megafon és a névtelen üzletemberek

„Konzervatív üzletemberek segítették a Megafon indulását” – állította a Mandinernek adott interjújában Kovács István, a Megafon Központ alapjogokért központos tulajdonos-vezetője, aki leszögezte, hogy

„közpénz nincs a Megafonban, és nem is lesz soha”.

Csakhogy a Telex által közérdekű adatigénylésben kikért és a már említett betekintés során megtekintett szerződések alapján a Megafonba nagyon is juthatott közpénz, amely persze az érintettek álláspontja szerint nyilván „elvesztette közpénz jellegét”, más magyarázat ugyanis aligha van arra, hogy többszöri megkeresésünkre sem reagált a cég, ahogyan a Jogállam és Igazság Kft. sem, az ezt firtató kérdésekre.

Miközben ugyanis Kovács jelenleg is a tehát közpénzből épített és működő Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, az általa alapított és tulajdonában lévő Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. pedig már 16 munkavállalót foglalkoztat úgy, egyelőre semmiféle magyarázat sincs bevételeire. A cég tavaly májusi megalakítását követően 2020-ban 0 forintos értékesítési árbevételt könyveltek el. Már a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. első cégbírósági beszámolója egyértelművé tette, mindössze két hónap alatt 56 millió forintnyi forrás került a cégbe, beazonosíthatatlan forrásból, sőt: tavaly nyári indulása után

a nonprofitnak nevezett cég 251 millió 187 348 forint működési támogatást kapott meg nem nevezett „magánszemélyektől”, és vélhetően más szervezetektől.

A Megafon persze hivatalosan magánadományokat gyűjt, eközben sokmilliós hirdetési kampányokat bonyolít Facebook-oldala 2020. június 24-i létrehozása óta, aminek költéseiről a Telex is rendszeresen ír, így hétről hétre egyértelmű, hogy „Magyarország első jobboldali közösségi stúdiója” nem a balliberális véleményterror ellen, hanem a kormányhoz több szálon köthető vagy éppen a kormánypropaganda terjesztésével megbízott „véleményvezérek” megjelenéseit finanszírozza.

A Megafon tulajdonos-vezetőjét is megkerestük természetesen, hogy megtudjuk, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. adott-e valaha adományt a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. részére, és ha igen, mennyit. Számos egyéb kérdést is küldtünk a cégnek, hiszen a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. a hozzá tavaly támogatásként beérkezett több mint negyedmilliárd forintból csaknem 140 millió forintot számolt el.

Szerettük volna Kovács Istvántól megtudni, változott-e álláspontja, azaz áll-e – bármilyen jellegű – közpénzforrás a Megafon rendelkezésére, kaptak vagy kapnak közvetlenül állami, kormányzati vagy éppen pártalapítványi, közalapítványi, esetleg közvetetett módon közhasznú alapítványi támogatást, és ha igen, 2021-ben eddig mekkora összegű támogatást/megbízást kaptak.

Arra is rákérdeztünk, amennyiben nem támogatás, hanem megbízás formájában állnak kapcsolatban közpénzeket kezelő, költő szervezetekkel, így a Jogállam és Igazsággal például, akkor hány élő szerződésük van és milyen összegű/tárgyú megbízások ezek.

A Megafon és annak egyébként több partnere, akik legalább kétszer megkapták kérdéseinket, semmilyen módon nem reagáltak 2021. szeptember 9. óta.