Sok pénzt, ingatlant, sőt kastélyt is kapnak a közpénzből működő vagyonkezelő alapítványok

Az Országgyűlés 132 igen, 36 nem szavazattal és 19 tartózkodó voks mellett elfogadta azt a törvénymódosítást, amely két új vagyonkezelő alapítványt hoz létre, átalakul a Batthyány Lajos Alapítvány és ahhoz csatlakozik az állam, valamint vagyonjuttatásokat kap a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány.

A Millenáris Tudományos Kulturális Alapítványt azért hozzák létre, hogy a budai Millenáris Parkot üzemeltesse. A Park működtetője eddig a Millenáris Nonprofit Kft. volt állami gazdasági társaságként. Az alapítványhoz több mint 9 milliárd forintnyi törzsbetét kerül. Létrehozásában a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter jár el, kuratóriumának elnökét és tagjait is ez a miniszter jelöli ki.

A Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány létrehozásának célja kulturális értékek megőrzése, kulturális rendezvények szervezése, oktatás, a műemléki örökség védelme és az ezt végzők támogatása. A közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozáséért a pénzügyminiszter felel. A Polgári Művelődésért Alapítvány a feladatai ellátásához megkapná a fővárosi II. kerületi Klebelsberg-kastélyt az abban lévő ingóságokkal együtt.

A Batthyány Lajos Alapítvány 1991 óta működik, most közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá alakul. Az alapítvány egy tőkejuttatásban is részesül, hogy rendelkezzen a vagyonkezelő alapítványokra előírt tőkeminimummal: megkap egy budapesti, I kerületi, a helyrajzi száma alapján Csónak utcai épületet.

A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány is ingatlanokat kap az államtól: két pécsi, több révfülöpi, valamint egy szekszárdi, egy szombathelyi és egy zalaegerszegi létesítményt. A fideszes Dunai Mónika a törvényalkotási bizottságban ezt azzal indokolta, hogy a Mathias Corvinus Collegiumnak a Budapesten kívüli infrastruktúráját is fejleszteni kell. Az eredetileg tehetséggondozással foglalkozó, a közép-európai ellen-CEU szerepre törő Mathias Corvinus Collegium Alapítvány Bécsben is kollégiumot akar nyitni, és mint nemrég megírtuk: bevásárolják magukat a Libri-Bookline csoportba, a magyar könyvpiac domináns szereplőjébe.

Az előterjesztés bizottsági jelentésének vitájában Demeter Márta (LMP) azt mondta: szerinte átláthatatlan, hogy ezek a szerveztek hogyan fogják felhasználni a közpénzt. Azt kérdezte, miért nem a nagy nemzeti tőkések támogatják ezen alapítványokat, miért az adófizetők pénzét adják oda nekik? Mi alapján választották ki az alapítványokat, amelyeknek együttesen szerinte százmilliárdokat adnak?

>>> A Telex legfrissebb cikkeit itt olvashatja <<<

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt kifogásolta, hogy az állami vagyonról szóló törvény bizonyos passzusai nem vonatkoznak majd az átadott vagyonra. Például nem kell évente beszámolni azok felhasználásáról, és jogsértő felhasználás esetében sem kell a vagyont visszaadni.

Nacsa Lőrinc (KDNP) azt mondta: az alapítványoknak minden évben beszámolót kell benyújtaniuk a bíróságnak, ezek pedig nyilvánosak. Visszautasította, hogy közpénzzel visszaélést tenne lehetővé a javaslat.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára a vitára úgy reagált: nemzetépítés szempontjából nagyobb jelentőségű ügyekről van szó, mint ahogy azt az ellenzék állítja. Szólt Antall József néhai miniszterelnök szellemi hagyatékáról, és leszögezte: a résztvevő civil szerveződéseknél szakmai, minőségi probléma nem merült fel, sőt ellenzéki oldalról többen megerősítették, hogy megfelelő szakmai műhelyekről van szó. Szerinte éppen a Soros-szervezetekkel fordulhatott elő, hogy nem megfelelő finanszírozási önállóságuk miatt ideológiailag „pórázon irányíthatók”. „Mi nem ilyen civil szervezeti rendszerben gondolkodunk” – szögezte le. Feltette a kérdést Demeter Mártának: komolyan azt szeretné, hogy az említett oktatási, kulturális feladatot csak az állam láthassa el? A konstrukció lényege, hogy az elkülönült vagyontömeg a meghatározott célokat látja el, és arra fokozott átláthatósági szabályok érvényesek.

Az országgyűlés tavaly teremtette meg a lehetőségét a magáncélú és a közcélú vagyonkezelő alapítványok létrehozásának. Ezek az alapítványok legalább 600 millió forint értékű vagyont kezelnek. Az állam által létrehozott közcélú alapítványok nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységeket finanszírozhatnak, támogathatnak, ilyen célú intézményeket tarthatnak fenn. Ilyen szervezetek működtetik például az alapítványi formába átalakuló állami egyetemeket.