Guy Verhofstadt: Nem Európa a probléma, hanem Orbán

Guy Verhofstadt EP-képviselő, az ALDE korábbi frakcióvezetője, Belgium volt miniszterelnöke volt a Momentum pénteki budapesti konferenciájának sztárvendége.

Verhofstadt szerint a „birodalmak korában” élünk, ahol világszinten még Németország is kicsi. Az Európai Unió és az európai kontinens együtt lehet képes lehet arra, hogy felvegye a versenyt Kínával, az USA-val, Indiával és a Krím 2014-es elfoglalása óta birodalommá válni akaró Oroszországgal. „Vissza kell szereznünk az európai szuverenitást” – jelentette ki a belga EP-képviselő.

Reagált arra is, hogy Orbán Viktor múlt héten Hitler birodalomépítő törekvéséhez hasonlította az Európai Uniót. Verhofstadt szerint ez volt az egyik legbotrányosabb hasonlat, amit valaha hallott, az európai projekt lényege pont az, hogy békét teremtsen a kontinensen sok évszázad vérontása után.

Arról is beszélt, hogy azok az államok sosem jártak jól, amelyek az EU perifériájára szorultak: recesszió, infláció követi az EU-tól való távolodást. Megtanulták ezt a britek is Verhofstadt szerint, akik „a népszavazás óta rájöttek, hogy hülyék voltak”. Magyarországnak is az EU-ban kell maradnia, legalább a jelentős részben befagyasztott uniós támogatások egy részét fel kellene szabadítani, amit a polgároknak, civileknek és Budapestnek kellene adni, hogy megmutassák, „nem Európa a probléma, hanem Orbán”.

A közös hadseregről beszélő magyar miniszterelnökhöz hasonlóan szerinte saját európai védelmi közösségre lenne szükség. Az uniós országok nem hatékonyan költik el az erre fordított pénzeket, „ez most a legnagyobb pazarlás”, mert még a kisebb költségvetéshez képest is arányosan kevesebbre képesek, mint például az Egyesült Államok.

Donáth Anna: Túlzott német függésben vagyunk

Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője azt mondta a konferencián, Magyarországnak vissza kell szereznie a rendszerváltáskor megszerzett diplomáciai befolyását, és

„valóban szuverén országként a saját elképzeléseinket is az asztalra kell tennünk, amikor az EU-t megreformáljuk”.

Nagyobb integrációra van szükség szerinte olyan területeken, mint a külpolitika és hadsereg, az energiabiztonság, a zöld átállás, az európai jólét biztosítása, valamint az oktatás és az egészségügy európai szintű finanszírozása.

Nemzeti önállóságot vár ugyanakkor a nemzetállamok kultúrája és életmódja tekintetében. Ami nem érinti közvetlenül az európaiak jólétét, ott teret kell hagyni a tagállamoknak. „Attól Európa Európa, hogy sokszínű, soknyelvű, soknemzetiségű. Hogy hagyományait, történelmét, kultúráját tekintve heterogén szövetség. Ezért

Európának tiszteletben kell tartania, sőt erősítenie kell a nemzetállamok önállóságát kultúrájuk és életmódjuk alakításában”

– fogalmazott a Momentum EP-képviselője. Nem kell mindent kritikátlanul elfogadnunk Nyugatról, és túlzott német függésben vagyunk, ami elhibázott lépés volt: „nem azt mondom, hogy ne ápoljuk szoros kapcsolatot” a német gazdasággal, de a berlini kormány rengeteg hibát követett el, ezért többfelé nyitottnak kell maradni. Szerinte a visegrádi négyek olyanok, mintha csak hárman lennének Magyarország nélkül, már a lengyel szövetségesek sem tartanak ki, pedig mi sem lenne fontosabb a hasonló érdekű régiós országok együttműködésénél.

Balázs Péter: Irigykedve nézünk ötmilliós országokat

Balázs Péter volt uniós biztos is a magyar külpolitikát kritizálta. Magyarország hiába közepes méretű az EU-n belül, „irigykedve nézünk ötmilliós országokat”, mert jó a diplomáciájuk. A különállás kockázatos stratégia, kis téttel és blöffel nagyot nyerni vagy veszíteni is lehet, de együtt is lehetne ezt csinálni például a visegrádiakkal együtt.

Andor László, az Európai Bizottság volt biztosa szerint nagy szerepe volt a magyar kormánnyal szembeni bekeményítésben, hogy távozott az Európai Néppártból, de miközben Magyarországon azt kérdezik, „Brüsszel” hogyan tűri el a helyzetet, Brüsszelben azt kérdezik, a magyarok hogyan tűrik el.

Végh Zsuzsanna külpolitikai szakértő és egyetemi oktató szerint a zsarolás, fenyegetés általában az eszköztelenek fegyvere. A Fidesznek a néppárti szakítás óta nem sikerült a konzervatív-szélsőjobboldali frakciók egyesítése, miközben mainstream szövetségese sem maradt, de a 2024-es magyar EU tanácsi elnökség jó alkalom lenne a bizalom helyreállítására.