Számonkérték Orbánt az EP-ben: Mi maradt a régi szabadságharcosból?

Ismét Magyarország volt a téma az Európai Parlamentben: a képviselők szerda délután egy állásfoglalási javaslatról vitáztak, amiben többek között felmérték a jogállamiság helyzetét, az uniós források befagyasztását – és azt, mennyire lehet alkalmas a magyar kormány a 2024-es uniós elnökség betöltésére.

Az állásfoglalást előterjesztő EP-képviselők szerint Magyarország a jogállamisági elvek megsértése miatt nem alkalmas arra, hogy jövő júliusban átvegye az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Szerintük aggasztó, hogy a magyar kormány úgy vehetné át a posztot fél évre, hogy egy hetes cikkelyes eljárás folyik ellene – ráadásul még baráti viszonyt is ápolnak Vlagyimir Putyin orosz rezsimjével.

Bár a képviselők részéről nem látszik olyan jogi eszköz, amit az állásfoglaláson túl bevethetnek, de felmerült néhány gyakorlati eszköz is – erről itt olvashat bővebben. Végső soron pedig a tagállamok dönthetnek arról, végigviheti-e a magyar kormány a tisztséget, egyes tagállamok pedig már jelezték is aggályaikat – erről itt írtunk részletesen.

Az állásfoglalásról a szerda délutáni vita után, csütörtökön szavaznak az Európai Parlament képviselői.

A Bizottság szerint a kormánynál pattog a labda

Az EU Tanácsának elnökségében félévente váltják egymást a tagállamok – most épp Svédország tölti be a soros elnökséget. A parlamenti vitában így a svéd vidékügyi és fejlesztési miniszter, Peter Kullgren képviselte az Európai Tanácsot: „Közös európai értékeink védelme most fontosabb, mint valaha” – mondta Kullgren, és hangsúlyozta, hogy a svéd elnökség is a napirend élén foglalkozott eddig a jogállamiság és az uniós alapjogok kérdésével.

„Megvannak az eszközeink az alapértékek védelmére, és meg is fogjuk ezeket védeni, ha szükséges, konstruktív párbeszédet folytatva az adott tagállammal” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy kedden is tárgyaltak a magyar kormánnyal a hetes cikkelyes eljárásról az EU Általános Ügyek Tanácsában.

Kullgren szerint az EU Tanácsa kész közvetítőként fellépni az Európai Bizottság és a magyar kormány között az uniós források befagyasztását illetően, végső soron azonban a Bizottságon múlik, hogy szerintük megfelelően teljesítette-e a kormány a pénzek lehívhatóságához szükséges feltételeket. Huszonhét „szupermérföldkövet” tűzött ki a Bizottság Budapest elé, ezeknek viszont egyelőre csak egy részét teljesítette a kormány – mondta Johannes Hahn költségvetési biztos a szerdai vitán.

„Folyamatos a párbeszéd a magyar kormánnyal, és tisztáztuk előttük azt is, milyen lépések alapján férhetnek hozzá a forrásokhoz. A kormány május 23-24-én küldte el javaslatait a Bizottság felé – egyelőre vizsgáljuk a pontjait, és minél hamarabb igyekszünk visszajelzést küldeni erről”

– mondta Hahn. „Igaz, két hónapon belül le kell folytatni az eljárásokat ahhoz, hogy a 2023/24-es tanévre biztosítva legyenek az alapítványi egyetemek forrásai is”, tette hozzá a Bizottság tagja, nyomatékosítva azt, hogy több körös eljárásról van szó, így előfordulhat, hogy a magyar kormány ügye kicsúszik a határidőből. „Ezzel mindenki tisztában volt, senki nem mondhatja, hogy nem szóltunk előre.”

Didier Reynders igazságügyi biztos szerint ugyan az igazságügyi reformokról szóló salátatörvénnyel előrelépett a kormány a folyamatban, de ez csak pár pontot érint a 27-ből. Szerinte a cél az, hogy minden további pont is teljesüljön a források lehívhatóságához. „Teljes mértékben elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a jogállamiság Magyarországon is teljesüljön, és hogy minden kritériumnak megfeleljenek, amelyeket előírtunk.”

Orbán úr, mi maradt a régi szabadságharcosból?

A Bizottság és a Tanács képviselői után az európai parlamenti képviselők szólaltak fel – és ahogyan az korábban is jellemző volt, úgy most is két blokkra lehetett felosztani a megszólalásokat. Míg a kereszténydemokrata Európai Néppárt és az onnan balra ülő képviselők kritikával illették a magyar kormányt, a tőlük jobbra ülő politikusok inkább védelmükbe vették Orbánékat.

A nemrég Magyarországon járt Petri Sarvamaa szerint az állásfoglalás-javaslat nem „egy tagállam kioktatásáról” szól, hanem arról, hogy egyértelmű jelzést küldjenek mindenkinek: tisztességes és elfogulatlan módon kell felhasználni az uniós forrásokat. Ezzel kapcsolatban viszont aggodalmát fejezte ki a finn EPP-s képviselő, ahogyan a tervezett magyar uniós elnökség kapcsán is: „Soha nem látott időket élünk, és most különösen fontos, hogy olyan tagállam vezesse a Tanácsot, amely képes az együttműködésre minden tagállammal – és ki tud állni az EU érdekeiért az orosz-ukrán háború ügyében” – mondta Sarvamaa, hozzátéve, hogy „aktívan fogják figyelni” a magyarországi fejleményeket.

Párttársa, a luxemburgi Isabel Wiseler-Lima szerint Magyarország „ma már csak távolról emlékeztet egy demokráciára”, ha pedig ilyen állapotában vennék át az uniós elnökséget, az „komoly hitelességi problémákat jelentene az Európai Unió számára is”. Paulo Rangel portugál néppárti képviselő szerint pedig nem lehet mazsolázgatni az EU-ba való csatlakozással vállalt alapértékek között. „A magyar kormány politikája teljes mértékben szembemegy mindazzal, amit mi Európai Unióként képviselünk.

Orbán úrtól kérdezem: hol van az a szabadságharcos, aki a kommunizmus ellen harcolt? Elképesztő, hogy egy egykori lázadó most egy olyan rossz példával jár elöl, amivel Magyarországot egy antidemokratikus országgá alakította.”

A jogállamiság a Tanácsba jár meghalni

A szociáldemokrata S&D frakció részéről a holland Thijs Reuten arról beszélt, hogy Magyarországon sokaknak az Európai Unió jelenti az utolsó reményt – ezért felelősen kell cselekedniük. „Én is jártam nemrég Budapesten, és csodálatos a magyar Országház épülete. Mégis szomorú, hogy ebben a parlamentben alig kapnak szót az ellenzéki képviselők.”

Lara Wolters szintén holland szocdem képviselő szerint Magyarország „az unió problémás gyerekeként folyamatosan fejfájást okoz”, holott szerinte „nincs miről tárgyalni diktátorokkal”, ha nem tartják be az EU alapvető jogait. A spanyol Eider Gardiazabal Rubal szerint viszont a kormány és a Bizottság vitájának legnagyobb vesztesei pont azok a magyar állampolgárok, akik a kormány csökönyössége miatt eshetnek el az uniós forrásoktól.

„Ma van Orbán Viktor születésnapja, de mi nem fogunk pénzt adni neki ajándékba”

– mondta a liberális Renew frakció német képviselője, Moritz Körner. Szerinte a magyar kormány nem alkalmas arra, hogy uniós elnökséget vigyen, ebben pedig egyetértettek vele párttársai is. „A tagállamok persze maguk döntenek az elnökségi rotációról, de az EU Tanácsa úgy tűnik, az a hely, ahová a jogállamiság meghalni megy” – mondta az állásfoglalási javaslat egyik beterjesztője, a holland Sophie in ’t Veld.

Az európai zöld frakció és a radikális baloldal képviselői is hangsúlyozták, hogy az Orbán-kormány szerintük alkalmatlan az uniós elnökség betöltésére. „Miközben közeledik az uniós soros elnökség, továbbra is elképzelhetetlen számomra, hogy Orbán, aki Putyin puszipajtása, az Európai Unió arca legyen. Mit tesz a Tanács és a Bizottság ez ellen?” – kérdezte a vitán Malin Björk svéd baloldali képviselő.

A magyar kormány mellett egyedül a jobboldal szélén ülő EP-képviselők álltak ki. Igaz, a lengyel konzervatívok által dominált ECR-frakció megfogalmazta a maga kritikáit is az orbáni politikával szemben: „Ellenzem Magyarország és Oroszország viszonyát, de sok más ország viszonyát is bűnösnek lehet nevezni ilyen szempontból” – mondta Patryk Jaki lengyel EP-képviselő – „Orbán kiterjesztette a befolyását a médiára, az igazságszolgáltatásra és az egyetemekre – de a példákat mind a balliberális erőktól vette. Önök szerint viszont most ez veszélyezteti a jogállamiságot?”

Az inkább oroszbarát szélsőjobboldal pártjait tömörítő ID-frakció pedig azt hangoztatta: az Európai Unió antidemokratikus, nem a magyar kormány. „Minden ilyen vita oda vezet, hogy nem akarják, hogy Magyarország uniós elnökséget vigyen. Ez zsarolás, amivel megaláznák a magyar népet és az egész országot is. Ez a totalitárius megközelítés nem elfogadható” – mondta Jean-Paul Garraud francia EP-képviselő. Német párttársa, Joachim Kuhs pedig hozzátette, „Orbán Viktor az egyetlen keresztény értékeket védő államférfi Európában.”

Politikai őrület, oktatásellenes kormány

Több magyar képviselő is felszólalt a szerdai vitán: a kormánypártok részéről Hidvéghi Balázs arról beszélt, hogy az Európai Parlament „néhány szélsőséges képviselő kontrollja alá került”, akik „szünet nélkül támadják Magyarországot”, és „azért áskálódnak, hogy ne juthassunk hozzá az országnak jogosan járó forrásokhoz”. A fideszes politikus mellett felszólalt a KDNP-s Hölvényi György is:

„Egy ország és 10 millió uniós polgár ellehetetlenítése nem lehet cél, pedig ez a javaslat célja, radikálisan beleszólva a Bizottság és a kormány közötti párbeszédbe. (…) Ez politikai őrület, de Magyarország eddig is sok mindent kibírt, és ezt is ki fogja bírni.”

A magyar ellenzék EP-képviselői közül is felsorakoztak hárman: a jobbikos Gyöngyösi Márton arról beszélt, megérti, hogy az uniós adófizetők felháborodnak az uniós források „szétlopásán”. „Ez a rendszer viszont nem tegnap alakult ki: 13 éven keresztül finanszírozta ezt a folyamatot az Európai Unió, aminek a pénzén épült ki ez az autokratikus rezsim. Ha megvonnák a forrásokat, akkor Orbánt Magyarországgal azonosítanák” – mondta a politikus.

Donáth Anna momentumos EP-képviselő kiemelte a hónapok óta tartó tüntetéssorozatot a magyar kormány oktatáspolitikája ellen. „A magyar oktatás olyan súlyos válságba került, hogy az már sérti a diákok alapvető jogi chartáját”, mondta Donáth, ezért azzal fordult a Bizottsághoz, hogy kényszerítsék ki a kormánytól a státusztörvény visszavonását, a pedagógusok 50 százalékos béremelését, és egy széleskörű oktatási reformot.

„Az EU-s pénzek nélkül nincs jövője a magyar gazdaságnak, a magyar oktatás válságának megoldása nélkül viszont nincs jövője Magyarországnak sem. Ezért bízunk benne, hogy ha már az oktatás és Magyarország jövője nem is érdekli a kormányt, az EU-s pénzek hazahozatala érdekében hajlandó lesz végre megoldást találni a magyar oktatás válságára”

– mondta a Momentum képviselője. A DK-s Molnár Csaba pedig arról beszélt: tudja, mit gondolnak az Európai Parlament képviselői a magyar kormányról, éppen ezért inkább az orbáni politika lakosságot érintő következményeit mutatta be:

„Nálunk halnak meg a legtöbben rákban, és nálunk a legalacsonyabb az iskolába járó fiatalok szintje az Európai Unióban. A szabadság csorbítása az oktatás és az egészségügy leépítésével kéz a kézben jár: először az önkényurak elveszik a nép szabadságát, majd a jólétét is”

– mondta Molnár.

A vita végén Johannes Hahn költségvetési biztos ismét hangsúlyozta, hogy Magyarországnak további lépéseket kell tennie az uniós források hatékony elköltésének biztosítására. „Mindkét félen múlik a siker”, mondta Hahn. „A Horizont és Erasmus+ programok forrásainak is el kell jutnia oda, ahova szükséges. Bár a Bizottság elkötelezett a megoldás mellett, de egyre fogy az idő.”

A kormány szerint ugyan minden vállalást teljesítettek, de a költségvetési biztos korábban arról beszélt: közel sem ért még a célhoz Magyarország az uniós pénzek ügyében. Kérdéses persze, hogy a kormány önhibáján kívül vagy szándékosan teszetoszáskodik az ügyben, de Navracsics Tibor uniós forrásokért felelős miniszter szerint „elég hosszú színjáték lenne”, ha a kormány nem is akarná az uniós forrásokat. A legsürgetőbb feltételeknél úgy tűnik, már elkerülhetetlennek látszik a baj.

Ebben a cikkünkben magyaráztuk el, valójában milyen forrásokról van szó, melyiknél milyen feltétel teljesülését várják, és mi kell ahhoz, hogy tényleg elkezdjenek érkezni a pénzek. Itt pedig arról olvashat bővebben, mi az az uniós soros elnökség, és miért kérdőjelezné meg Magyarország alkalmasságát erre az Európai Parlament.