Maradtak megválaszolatlan kérdései az EP költségvetési ellenőrző bizottságának Magyarországon

Voltak nagyon pozitív benyomásaink, de hiányosságokat is láttunk, értékelte Monika Hohlmeier, az Európai Parlament költségvetési bizottságának elnöke a háromnapos budapesti látogatásuk eredményét. A céljuk, hogy eljussanak a magyarokhoz az uniós támogatások, de ehhez méltányos és elfogulatlan elosztási rendszer kell.

„Nem mi találjuk fel ezeket a dolgokat”, számos tagállamba ellátogattak már, „ez nem Magyarországról szól” külön,

hangsúlyozta finn frakciótársa, Petri Sarvamaa néppárti képviselő. Nem egy párt ellen jöttek, ráadásul ő a bizottsági elnökkel együtt ugyanahhoz a politikai csoporthoz tartozik, mint a kisebbik kormánypárt, a KDNP. (A delegációról bővebben ebben a cikkünkben írtunk.)

Az Európai Bizottságnak is jelzik a tapasztalataikat

Monika Hohlmeier ugyanakkor a látogatás indokai között felsorolta, hogy elsőként Magyarországgal szemben indult (a 27-ből 25 tagállam igen szavazatával) jogállamisági eljárás. Ahogy arról részletesen írtunk, ez része az összetett feltételrendszernek, amely blokkolja a 2021-től elérhető uniós támogatások jelentős részének kifizetését. Az eljárásokban az EP közvetlenül nem vesz részt, de a delegációban az uniós számvevőszék és az Európai Bizottság is képviselteti magát, utóbbinak kulcsszerepe van a blokkolás feloldásában és ehhez a feltételek letárgyalásában. Petri Sarvamaa azt is jelezte, hogy egy közös ülésen hamarosan találkoznak Johannes Hahnnal, az Európai Bizottság költségvetésért felelős tagjával, így összevethetik az információkat, amelyeket gyűjtöttek.

Már nyolcadszor vagyok Magyarországon, de mindig új dolgokat fedezek fel, és ezek közül sok szerintem elképzelhetetlen másik tagállamban, mondta Daniel Freund. A zöldpárti képviselő, aki a látogatás előtt Twitter-párbajba keveredett Deutsch Tamással, majd a Parlamentben Orbán Viktor irodájánál trollkodott, többek között a vészhelyzeti rendeleteket és a főváros központi költségvetésbe fizetendő hozzájárulásának sokszorosára ugrását rótta fel.

„Létfontosságú”, hogy az uniós pénzek eljussanak Magyarországra, különösen 25 százalékos infláció idején, de amit nem akarnak, hogy „Orbán Viktor családját és barátait gazdagítsák”.

Varga Juditot hiányolták

A küldöttség tagjai találkoztak többek között kormányzati szereplőkkel, mint

• Bóka Jánossal, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkárával. A delegáció eredetileg a tárcavezetővel, Varga Judittal szeretett volna beszélni, de ő nem volt elérhető, amit Lara Wolters szocialista képviselő szerint nem indokoltak. Monika Hohlmeierrel együtt kicsit csodálkozott rajta, hogy nem tudtak vele találkozni, de az ilyen esetek a bizottsági elnök szerint normálisak.
• Azért nem maradtak miniszter nélkül, a felfüggesztett uniós forrásokról szóló tárgyalásokat vezető Navracsics Tibor a bizottsági elnök szerint jól fogadta a kérdéseket. A területfejlesztési tárca vezetője is arról beszélt szerdán délelőtt, hogy a megbeszélés tárgyszerű, kölcsönös megértésre törekvő volt, bár egyes képviselőknél elfogultságot, felkészületlenséget érzett.

Az ÁSZ-nál gondokat láttak, az Integritás Hatóságnál lelkesedést

Emellett több olyan szervezet képviselőivel is egyeztettek, amelyeknek szerepük van az uniós költségvetés védelmében:

• Windisch Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével,
• Dencső Balázzsal, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság főigazgatójával,
• Vágujhelyi Ferenccel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökével,
• valamint az új Integritás Hatóság elnökével, Biró Ferenccel.

A delegációnak itt is vegyesek voltak a tapasztalatai. Monika Hohlmeier szerint az ÁSZ-elnök több kérdést megválaszolatlanul hagyott. A bizottsági tagok ugyanakkor az Integritás Hatóságról, valamint a NAV és az uniós csalásellenes hivatal, az OLAF együttműködéséről elismerően beszéltek.

A delegáció megbeszéléseket folytatott többek között az Országgyűlés több bizottsági elnökével, valamint Karácsony Gergely budapesti főpolgármesterrel és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége képviselőivel. Monika Hohlmeier szerint az önkormányzatok arra panaszkodtak, hogy bizonyos cégeknél koncentrálódnak a közbeszerzések, és nem vonták be őket az uniós helyreállítási alap elköltési tervének kidolgozásába.

Monika Hohlmeier arra kérte a kormányt, hogy mielőbb hajtsa végre az 5,8 milliárd eurós (nagyjából 2200 milliárd forintos) helyreállítási alap kifizetését blokkoló 27 szupermérföldkövet és a négy horizontális feltételt, amely miatt a „rendes” uniós költségvetésből mintegy 22 milliárd eurót (nagyjából 8100 milliárd forintot) fagyasztottak be.