Most nem kisvasutazik Felcsúton, de így is van dolga az EP ellenőrző bizottságának Magyarországon

Budapestre látogat az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának küldöttsége hétfőn. A háromnapos látogatáson a delegáció az uniós költségvetés védelméről és a jogállamisági feltételességi mechanizmusról szóló ügyekről tájékozódik. A képviselők a helyreállítási és ellenállóképességi alap magyarországi működtetésére kialakított folyamatokat és ellenőrzési módját is meg akarják vizsgálni.

A feltételességi mechanizmust tavaly decemberben indította – elsőként és eddig csak a magyar kormánnyal szemben – az Európai Unió Tanácsa. A 27-ből 25 tagállam igennel szavazott az európai bizottsági javaslatra, amely szerint a magyar jogállamiság helyzete veszélyt jelent az uniós költségvetésre. Az Európai Bizottság a költségvetésen felüli helyreállítási alapból sem fizet a kormánynak 27 „szupermérföldkő” teljesítéséig, ezek egy része megegyezik a feltételességi mechanizmus feloldásának követelményeivel. Emellett a „rendes” költségvetés kifizetéseinek szinte egészét blokkolják „horizontális” feltételek.

Hohlmeier: Igazságosan jussanak el a támogatások a magyarokhoz

„A tényfeltáró látogatások nagyon fontos részét képezik a Költségvetési Ellenőrző Bizottság munkájának. Magyarországi látogatásunk lehetőséget ad arra, hogy közelebbről megvizsgáljunk az uniós támogatási források védelmével kapcsolatos kérdéseket és közvetlenül a forrásokat kezelőknek tegyük fel kérdéseinket” – mondta az EP közleménye szerint a küldöttséget vezető Monika Hohlmeier a látogatás előtt.

A jobbközép Európai Néppárt politikusa utalt az Európai Bizottságtól érkezett jelzésekre, amelyek manipulált közbeszerzési eljárásokról és az uniós támogatások odaítéléséhez fűződő korrupcióról szóltak. Hangsúlyozta, hogy a delegáció találkozni kíván minden, az uniós támogatások kezelésében részt vevő intézményi szereplővel, valamint újságírókkal, nem kormányzati szervezetekkel és a civil társadalom képviselőivel, akiknek „fontos szerepe van abban, hogy ráirányítsák a figyelmet a helyi folyamatokra”.

„Szeretném hangsúlyozni: bizottságunk őszintén szeretné, hogy a folyamat, amellyel az európai támogatások eljutnak a magyar állampolgárokhoz, igazságos és méltányos legyen.

Számítok magyar partnereink együttműködésére abban, hogy válaszolnak a kérdéseinkre és tisztázzák aggályainkat. Az Európai Parlament tagjaiként célunk az, hogy a támogatások eljussanak az állampolgárokhoz és a vállalatokhoz, de ehhez szükség van megfelelő ellenőrző rendszerekre és eljárásokra”

– mondta a delegáció vezetője.

Kormánytagokkal, parlamenti képviselőkkel és civilekkel is találkoznak

Az EP-képviselők találkoznak többek között kormánytagokkal, mint a felfüggesztett uniós forrásokról szóló tárgyalásokat vezető Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel és Bóka Jánossal, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkárával.

Emellett több olyan szervezet képviselőivel is egyeztetnek, amelyeknek szerepük van az uniós költségvetés védelmében:

• Windisch Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével,
• Dencső Balázzsal, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság főigazgatójával,
• Vágujhelyi Ferenccel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökével,
• valamint az új Integritás Hatóság elnökével, Biró Ferenccel.

A delegáció megbeszéléseket folytat az Országgyűlés több bizottságával, valamint Karácsony Gergely budapesti főpolgármesterrel és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége képviselőivel. A küldöttség találkozik oknyomozó újságírókkal, nem kormányzati és üzleti szervezetek tagjaival is.

Ugyanakkor a 2017-es látogatással szemben most kimaradnak az olyan programok, mint a felcsúti kisvasút kipróbálása vagy a 4-es metró megtekintése, de most kormánypárti résztvevő sem érkezik a bizottsággal. (Akkor a még néppárti Fideszből Deutsch Tamás is velük tartott.)

A delegációban két néppárti mellett egy szocialista képviselő és a magyar kormány egyik leghangosabb kritikusa, a zöldpárti Daniel Freund is helyet kapott, aki a látogatás előtt twitteres üzengetésbe keveredett Deutsch Tamással.

Megfigyelőként csatlakozik a delegációhoz két magyar EP-képviselő is, a momentumos Cseh Katalin és a DK-s Rónai Sándor. A küldöttségben az uniós számvevőszék és az Európai Bizottság is képviselteti magát.

Nem dönt az uniós eljárásokban, de a kormánynak érdemes odafigyelnie rá

Utóbbiak miatt sem jelentéktelen a küldöttség látogatása. Az Európai Parlamentnek ugyan nincs közvetlen szerepe egyik, a magyar uniós források kifizetését blokkoló eljárásban sem, de nem mindegy, mit – például milyen együttműködési készséget – tapasztalnak az EP-képviselőkön keresztül az Európai Bizottság megfigyelői, mert a testület a horizontális feltételekről egyedül dönt, a feltételességi mechanizmusnál pedig javaslatot ad a tagállami Tanácsnak. A kormány ráadásul rendre arra panaszkodik, hogy az EP folyamatosan nyomás alatt tartja a Bizottságot, így világos, hogy nem ártana, ha jó benyomást tenne rájuk.

Már csak azért is, mert április végén öt európai palamenti frakció, köztük a KDNP-t is sorai közt tudó Európai Néppárt vezetője is azt kérte, hogy a státusztörvény miatt továbbra is támogatásokat tartsanak vissza a magyar kormánytól. Az Európai Parlamentnek kell megszavaznia a többéves, valamint az éves uniós költségvetést is. A költségvetési ellenőrző bizottság ugyan javasolhat intézkedéseket a szabálytalanságok megelőzésére és büntetésére, de valójában egyedi esetekben nem sokat tehet, inkább a rendszert tudja ellenőrizni.