A státusz- és a panasztörvény miatt is támogatásokat tartana vissza öt EP-frakció vezetője
2023. április 24. – 16:35
Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez fordult az Európai Parlament öt meghatározó politikai csoportjának vezetője a státusz- és a panasztörvény miatt. (Előbbiről bővebben itt, utóbbiról ebben a cikkünkben írtunk.)
A lapunkhoz is eljutott levélben a jobbközép Európai Néppárt (a KDNP jelenlegi és a Fidesz volt uniós pártcsaládja), a szocialisták, a liberálisok, a zöldek és a szélsőbaloldaliak képviselőcsoportjainak vezetői „mélységes aggodalmukat” fejezik ki a javaslatok miatt, amelyek szerintük hozzájárulnak a jogállamiság romlásához Magyarországon.
„Különösen aggasztónak tartjuk a köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvénytervezetet és egyes kapcsolódó törvények módosítását”, azaz a státusztörvényt. Úgy látják, hogy ez „drasztikusan korlátozná a tanárok alapvető jogait, véleménynyilvánítási szabadságukat, rendkívül nagymértékben csökkentené
szakmai autonómiájukat”, munkavállalói jogaikat, beleértve a sztrájkjogot.
A közérdekű bejelentésekről szóló törvény aktualizálása és az EU jogának megsértését bejelentő személyek védelméről szóló uniós irányelv magyar átültetése szerintük komolyan veszélyezteti az LMBTQ-jogokat és a véleménynyilvánítás szabadságát. „Ezekkel az intézkedésekkel több, az uniós intézményekkel szemben vállalt kötelezettség” is sérül és csak látszólag egyeztetett róluk a kormány, például a 97 oldalas státustörvényről hat napig konzultált nyilvánosan, holott vállalta, hogy hatékony szociális párbeszédet folytat.
A frakcióvezetők szerint az 5,8 milliárd eurós helyreállítási terv tanári hivatás vonzerejének javításáról és a szociális partnerek hatékony bevonásáról szóló mérföldköveit sem lehet így teljesíteni. A tagállamok ugyan decemberben jóváhagyták a tervet, de a kifizetéseket 27 mérföldkőhöz kötötték.
A képviselőcsoportok vezetői úgy vélik, hogy a státusztörvény az akadémiai szabadságról szóló horizontális feltételt is sérti. Ez részben blokkolja a „rendes” költségvetés 22 milliárd eurónyi, kormányon keresztül kiosztható felzárkóztatási támogatásait, bár a feloldásukhoz még azokat az igazságügyi reformokat is el kell fogadtatnia a kormánynak, amelyekről épp hétfőn jelentett be előzetes technikai megállapodást az Európai Bizottsággal.
Az öt EP-frakcióvezető ahhoz is támogatást kért, hogy a tagállami miniszterek „sürgősen” fogadjanak el ajánlásokat a „hetes cikkes” jogállamisági eljárásban. A képviselő-testület még 2018-ban aktiválta az EU egyik alapszerződésének hetedik cikkét a magyar kormánnyal szemben. A következő lépést a tagállami minisztereknek kellene megtennie, de az időnkénti meghallgatások ellenére azóta se a procedúra megszüntetéséről, se a következő lépcsőfok életbe léptetéséről sem sikerült dönteniük.
A frakcióvezetők azt is megvizsgáltatnák az Európai Bizottsággal, hogy Magyarország jól ültette-e át az uniós bejelentővédelmi irányelvet a magyar jogba. Ha ezt egy tagállam rosszul vagy hibásan teszi meg, akkor kötelezettségszegési eljárás indulhat ellene, ez hosszas levelezés és pereskedés után pénzbüntetéssel végződhet. Két ilyen európai bírósági eljárásra utalnak is a frakcióvezetők, amikor azt kérik, az Európai Bizottság „minden, a rendelkezésére álló eszközt” használjon fel.
Az Európai Bizottság szóvivői szolgálata hétfőn megerősítette, hogy a testület megkapta a levelet. Christian Wigand szerint az Európai Bizottság tudomásul vette, hogy a panasztörvényt Novák Katalin államfő visszaküldte az országgyűlésnek, így még nem zárult le a jogalkotás.
