Új köznevelési tervek: totálisan átírt szabályok, gigantikus befolyás a fenntartó tankerületeknek, csorbított tantestületi jogok

Március 10-ig lehet véleményezni a pedagógusok további béremeléséről és a köznevelést érintő kérdésekről szóló jogszabálytervezetet, amit a Belügyminisztérium március 2-án tett közzé a kormány honlapján.

Több bevezetni tervezett változtatásról eddig is lehetett hallani, és írtunk is ezekről részletesebben: ilyen például a bérrendezés kérdése vagy a pedagógusi előmeneteli rendszer helyett a teljesítményértékelés bevezetése. Az egyik legfontosabb változás, hogy megszűnne a közalkalmazotti jogviszony, ehelyett a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt akar bevezetni. A tervezetből az látszik, hogy a jövőben a pedagógusok és tantestületek inkább véleményezési joggal fognak rendelkezni a saját iskolájukat érintő kérdésekben, a végső döntéseket pedig az igazgató és a fenntartó hozná meg.

Több jogot kapnának a fenntartók

A nevelőtestület eddig döntött

• a pedagógiai program elfogadásáról,
• az SZMSZ (szervezeti és működési szabályzat) elfogadásáról,
• a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról,
• a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,
• a továbbképzési program elfogadásáról,
• a tanulók fegyelmi ügyeiben.

A tervezet szerint azonban a jövőben már csak a nevelőtestület véleményét kell kikérni ezekben az ügyekben. Végső döntést ugyanis ezután már csak az intézményvezető hozhatna, és ezt is minden esetben a fenntartónak kellene jóváhagynia.

Így a fenntartó hagyná jóvá a köznevelési intézmény SZMSZ-ét, pedagógiai programját, éves munkatervét, továbbképzési programját, tantárgyfelosztását.

A fegyelmi ügyekben eközben a jövőben az igazgatóból, a fenntartó delegáltjából és a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógusból álló bizottság hozna döntést. És ehhez kapcsolódik egy másik változás is, ugyanis a nevelőtestületbe tartozó pedagógusok köre is kibővülne: a heti legalább öt órát tanító, óraadó pedagógusok, valamint a hit- és erkölcstanoktatók is a nevelőtestülethez tartoznának a jövőben, azaz utóbbiak is szavazati jogot kapnának.

A köznevelési intézmény házirendjéből ezen túl a jövőben kikerülne az, hogy az SZMSZ és a házirend nyilvános.

Július 15-ig meghosszabbíthatnák a tanévet

A tervezet szerint a tanév menete is módosulhatna. Korábban általánosságban a tanév minden év szeptemberének első munkanapjától a következő év június 16-át megelőző utolsó munkanapjáig tartott. Ezt a köznevelésért felelős miniszter rendeletben állapította meg, ám az iskola ezen kereteken belül éves munkatervet készített, amely tartalmazta a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat. Most ez egészülne ki azzal, hogy a tervezetet az igazgató készíti a nevelőtestület véleményének kikérésével,

aztán a fenntartónak kell jóváhagynia, és ezt az éves munkatervet az intézmények honlapján közzé kell tenni.

A fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét, valamint a tanuló heti kötelező óraszámát meghaladó tanítás megszervezését, sőt, a tanítási év meghosszabbítását is.

Ez utóbbi teljesen új jogkörként került bele a tervezetbe, és e szerint a tanév meghosszabbítására felhatalmazást kap a köznevelésért felelős miniszter is. Egész pontosan így hangzik a vonatkozó rész:

„Ha előre nem látható és el nem hárítható okból a tanítási évben a tantárgyi követelmények átadása nem biztosítható, a köznevelésért felelős miniszter rendeletében a tanítási évet legfeljebb július 15-ig meghosszabbítja.”

Az általános iskolában az oktatást eddig úgy kellett megszervezni, hogy a foglalkozások legalább délután négy óráig tartsanak, és délután ötig kellett gondoskodni a tanulók felügyeletéről. A tervezet szerint ez kitolódna: este hatig gondoskodni kellene a gyerekek felügyeletéről, ráadásul négy óra után a tanulók felügyeletét nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottnak kellene ellátni, eddig ilyen kitétel nem szerepelt a törvényben.

A heti munkaidő nem lehet több 48 óránál

Jelentősen megváltoztatnák a pedagógusok munkaidejére, terheltségére vonatkozó szabályokat is. Az általános teljes napi munkaidő a napi nyolc órát meghaladhatja majd, azzal a kitétellel, hogy

a napi munkaidő mértéke a tizenkét, a heti munkaidő mértéke pedig a negyvennyolc órát nem haladhatja meg.

A munkáltató a közölt munkaidőt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább tizenkét órával korábban módosíthatja. De a munkaidő-beosztástól eltérő idő ennek ellenére sem minősül majd rendkívüli munkaidőnek.

Vélhetően a tanárhiány miatt van szükség arra is, hogy az intézmények saját alkalmazotti létszáma már akkor is állandónak számítson, ha az alkalmazottak legalább 50 százalékát határozatlan idejű jogviszonnyal foglalkoztatják. A mostani szabályozásban még ez az arány 70 százalék volt. Ezzel szemben azonban a javaslat lehetőséget teremtene arra, hogy a nevelőtestületek nem állandó tagjaiként dolgozó óraadók létszáma az 50 százalékot is meghaladhassa.

Ha túl sok a munkabeszüntetés, áthelyezhetnék a diákokat

Bekerült a tervezetbe egy teljesen új rész, amire vélhetően a tanárok munkabeszüntetése miatt volt szükség. A pedagógusok régóta azért választják a jogszabályban rögzített sztrájkot vagy a jogszabályban nem rögzített polgári engedetlenséget tiltakozásuk kifejezésére, mert így szeretnék láthatóbban felhívni a figyelmet a közoktatás problémáira. Az új tervezet szerint azonban: a köznevelési közfeladat folyamatos ellátásának biztosítása érdekében, ha

az állami fenntartású köznevelési intézmény működése a jogszerűtlen vagy a jogszerű és jogszerűtlen munkabeszüntetések együttes hatása miatt ideiglenesen nem biztosítható, az intézmény vezetője jelzést kell, hogy tegyen a fenntartó felé. A jelzés után a köznevelési intézmény fenntartója az érintett intézménytől eltérő feladatellátási helyet jelöl ki.

Az nem egyértelmű, hogy ez pontosan mit jelent, de vélhetően a diákokat áthelyezhetnék másik intézménybe, ha az ő iskolájukban nem biztosított az oktatásuk elegendő tanárral. Kérdéseket küldtünk a Belügyminisztériumnak, hogy segítsenek tisztázni ezt a részét a tervezetnek, ha választ kapunk, beszámolunk róla.

Ehhez kapcsolódik, hogy a tervezet szerint a fenntartó év közben is indíthatna iskolát, kollégiumot, átszervezhetne és megszüntethetne óvodát. Mindezt azzal a kitétellel, hogy lehetőleg az átvett tanulók azonos osztályban maradjanak, ugyanakkor a fenntartó a tantárgyfelosztást és az órarendet a tanítási év közben is módosíthatná.

PDSZ: A tervezet még inkább korlátozná az intézményi autonómiát

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) hétfőn levelet küldött Maruzsa Zoltán államtitkárnak, amiben többek között azt írták:

ez a jogszabálytervezet nemcsak az intézményi autonómiát korlátozná még inkább, hanem számos szerzett jog elvesztésével is járna.

„A közoktatásban foglalkoztatottakat a státusztörvénnyel nemcsak a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, hanem a munka törvénykönyve hatálya alól is kiszerveznék, emellett ezzel a törvénnyel a nemzeti köznevelésről szóló törvény is a pedagógusok, a tanulók, a szülők, a nevelőtestületek és más intézményi közösségek jogainak csorbulásával, összességében helyzetének romlásával járna szakmai és munkaügyi tekintetben egyaránt” – írták.

A PDSZ szerint a tanítási év meghosszabbításának lehetősége az érzékelhető sztrájk megakadályozásának újabb eszköze lenne, de egyebek mellett tiltakoztak az ellen is, hogy magát a tervezetet, illetve az ahhoz tartozó dokumentumokat nem kapták meg megfelelő időben.