Pedagógusok teljesítményértékelése: pont járna azért, hogy viselkedik és beszél a szülőkkel a tanár

A gimnáziumban tanító pedagógusok belső teljesítményértékelésének legújabb tervezetét a Belügyminisztérium szerdán küldte ki a pedagógusoknak. Azért nevezik tervezetnek, mert a Belügyminisztérium jelzése szerint hamarosan lehetőséget biztosítanak arra, hogy egy kérdőívben a pedagógusok elmondhassák a véleményüket a teljesítményértékelési koncepcióról.

Az értékelési rendszer két részből fog állni:

• személyre szabott szakmai követelmények (éves fejlesztési célok vagy teljesítménycélok) meghatározása és értékelése,
• munkavégzés meghatározott (mennyiségi és minőségi szempontokra egyaránt kiterjedő) értékelési szempontjai alapján történő értékelés.

A pedagógusok éves teljesítményértékeléséről korábban ebben a cikkben írtunk bővebben. Már eddig is sok részletet lehetett tudni az értékelésről, de azóta többször is módosították a tervezetet. A mostani koncepció szerint azért van szükség a teljesítményértékelés bevezetésére, hogy a pedagógusok fejlődését és elkötelezettségét erősítsék.

De ezt úgy kell megtenni, hogy az értékelés ne csak egy adott szempontrendszer alapján történjen, hanem jelenjenek meg benne az egyéni teljesítménycélok is. A pedagógusok teljesítményértékelésének eredménye azért fontos, mert

a jövőben a jól teljesítő tanárok ez alapján több pénzt kaphatnának a rosszabbul teljesítő kollégáiknál.

A személyre szabott teljesítménycélok

Minden gimnáziumban tanító pedagógusnak három személyre szabott teljesítménycélt kell kijelölnie, az intézményvezetőknek pedig négyet. Ezeknek a személyre szabott teljesítménycéloknak a lényege, hogy a pedagógus saját magával szemben támasszon elvárásokat, amik segítségével fejlődni tud. A kijelölt céloknak illeszkedniük kell az intézmény pedagógiai programjában, éves munkatervében, belső szabályzatában vagy pedagógiai dokumentumaiban szereplő célokhoz. Erre példákat is írt a Belügyminisztérium, de hangsúlyozta, hogy ezeket egyénileg kell kijelölnie minden pedagógusnak:

• „A következő tanítási évben legalább X fő tanulóját indítsa el országos szervezésű tanulmányi versenyben, és legalább Y fő tanuló érje el a regionális fordulót. Fordítson legalább Z db tanórát a tanévben a versenyzők felkészítésére.”
• „A tanulók szövegértési eredményeinek javítása érdekében egy általa tanított csoportra dolgozzon ki fejlesztési tervet a bemeneti mérés eredményei alapján.”

Az intézményvezetők a személyre szabott teljesítménycéljaikat a fenntartóval közösen határozzák meg, itt a cél az „intézményi szintű stratégiai célok teljesülésében való előrelépés.” Például:

• „A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya az iskolában X százalékkal csökken az előző tanévhez képest.”
• „A szülői véleményezés alapján mért, az intézmény egészére vonatkozó elégedettség mértéke emelkedik az előző nevelési/tanévhez képest.”
• Az iskolában a 9-11. évfolyamos tanulók legalább XX százaléka rendelkezik előrehozott idegen nyelvi érettségivel vagy annak megfelelő és jogszabály alapján igazolható nyelvi tudásszinttel a tanév befejezéséig.„

Értékelési szempontok

A pedagógusok munkavégzésének értékeléséhez tíz kompetenciaterületet határoztak meg, az intézményvezetőknek pedig nyolcat. A legtöbb terület minden iskolánál egységes, viszont van egy, amit a pedagógusok esetében és az iskolaigazgatóknál is intézményi hatáskörbe tettek. Összeszedtük azt az egységes kilenc kompetenciaterületet, amik a pedagógusok munkájának értékelését határozzák meg, és mindegyikhez írtunk néhány szempontot is a Belügyminisztérium levele alapján. A kategóriák nagy részében külön szerepelnek mennyiségi és minőségi mutatók.

Eredményesség, hatékonyság

• a pedagógus által tanított tanulók érdemjegyeinek alakulása az előző évhez és az intézményi átlaghoz viszonyítva,
• a pedagógus által tanított tanulók év végi elégtelen osztályzatainak száma az előző évhez, illetve az azonos évfolyamra járó osztályokhoz képest.

Munkaterhelés, terhelhetőség

Mennyiségi mutatók:

• a megtartott tanítási órák száma, illetve a tanórai felkészüléssel töltött idő figyelembevétele a tanórai adminisztrációban (pl. óravázlat, saját összeállítású digitális tananyagtartalmak, dolgozatok javítása) rögzítettek alapján,
• túlórák, helyettesítések száma,
• nevelési-tanítási időn kívül vállalt feladatok (pl. osztályfőnöki munka, gyermekvédelmi felelős, diákönkormányzat, közösségi munka irányítása, támogatása, rendezvények és programok szervezése).

Minőségi mutatók:

• nem kötelező programokon való aktív részvétel aránya,
• tanulói, szülői visszajelzések a programokról,
• vezető által adott feladatok végrehajtásának minősége.

Pedagógiai és szakmai minőség

Minőségi mutatók:

• élményalapú, interaktív ismeretátadási, tanulási megoldások alkalmazása,
• digitális pedagógiai megoldások, digitális eszközök, a tanulók tanítását szolgáló eredményes tanórai alkalmazása.

Tanulók, munkatársak értékelésének rendszeressége, megfelelősége

Mennyiségi mutatók:

• az értékelés az intézményben használt szabályoknak megfelelő, időben történik,
• az intézmény belső szabályzatában foglalt, nem érdemjegy jellegű szöveges visszajelzések (pl. dicséretek, figyelmeztetések) alkalmazása rendszeres.

Minőségi mutatók:

• az értékelési szempontrendszer világos, megismerhető,
• az értékelés módszerei sokrétűek,
• az értékelés, visszajelzés objektív, fejlesztő-támogató jellegű.

Munkafegyelem, határidők betartása

Mennyiségi mutatók:

• pontos munkakezdés és befejezés, tanítási órák, foglalkozások pontos megkezdése és befejezése,
• vezető által kiadott egyéb feladatok esetében a határidő túllépések száma.

Minőségi mutatók:

• intézményi dokumentáció szakszerű és pontos vezetésével kapcsolatos feladatok ellátása.

Kommunikáció, szakmai együttműködés

Mennyiségi mutatók:

• szakmai eseményeken, belső megbeszéléseken, rendezvényeken való elvárt részvétel teljesítése,
• szakmai partnerekkel (pl. iskolapszichológus, pedagógiai szakszolgálat munkatársai, szociális segítő, iskolaorvos, családsegítő, iskolaőr, hallgatók gyakorlati képzésébe való bekapcsolódás) való együttműködés rendszeressége.

Minőségi mutatók:

• kommunikációs stílus, viselkedés.

Tehetséggondozás, felzárkóztatás

Mennyiségi mutatók:

• BTMN, SNI tanulókkal való külön foglalkozás,
• gyengén teljesítő, lemaradó tanulók számára szervezett korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások száma,

Minőségi mutatók:

• lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók arányának csökkentése érdekében tett pedagógiai aktivitások, intézkedések,
• tanulói hiányzások, késések mennyiségének alakulása,

Kapcsolat a szülőkkel, családokkal

Mennyiségi mutatók:

• kommunikáció rendszeressége (pl. nyílt napok, szülői értekezletek, fogadóórák, családlátogatások),

Minőségi mutatók:

• fejlesztő-támogató, problémamegoldó kommunikáció,
• kulturált, a közszolgálati feladatellátásnak megfelelő viselkedés.

Motiváció, elkötelezettség, etikus magatartás

Minőségi mutatók:

• munka és teljesítmény motiváltság, elkötelezettség az intézmény céljai érdekében,
• az intézmény jó hírének erősítése a személyes, írásos, online kommunikációban, viselkedésben.

Pontszámítás

A pedagógusok maximum 100 pontot érhetnek el a teljesítményértékelésen, azt már korábban is lehetett tudni, mikből fog ez a 100 pont összeállni. Ezt ebben a dokumentumban is megerősítették:

• 3 teljesítménycél megvalósulása 3x10 pont, összesen legfeljebb 30 pont;
• 10 értékelt kompetenciaterület esetében összesen legfeljebb 70 pont.

Az összes elérhető pont a vezetőknél 100 pont, amely a következőképpen áll össze:

• 4 teljesítménycél megvalósulása 4x10 pont, összesen legfeljebb 40 pont;
• 8 értékelt kompetenciaterület esetében összesen legfeljebb 60 pont.

A Belügyminisztérium szerint az értékelés célja, hogy az adott intézményen belül ösztönözzön a minőségi munkavégzésre. ”Nem cél, hogy más intézményekhez hasonlítsa az értékelő a teljesítményeket, hiszen az eredmények nem is feltétlenül összevethetők.„

Ezért a pedagógusok esetében alkalmazandó értékelési kategóriák az intézményi mediánhoz igazították, ami így szerintük az adott intézményen belüli sorrendiséget tükrözi.

A szerzett pontok alapján a már eddig is nyilvánosságra került kategorizálás a következőképpen alakul:

• átlag feletti teljesítmény (legjobb 25 százalék),
• átlagos teljesítmény (középső 50 százalék),
• átlag alatti teljesítmény (alsó 25 százalék).

Az értékelés eredménye lehet a “béreltérítés”, és a “fejlesztési szükséglet megfogalmazása” is. Az alapvető ötlet itt az volt, hogy a bérekre legyen hatása a teljesítménynek. Az eredeti koncepció szerint az átlag alatt teljesítőknek akár bérelvonás is járhatott volna, de ezt már a korábbi tervezetből is kiszedték és ebben a változatban sem szerepel. Így a következőképpen alakul a bérek differenciálására:

• az átlag feletti teljesítményt nyújtók többletjuttatás kapnak;
• átlagos teljesítményt nyújtók esetén egyedi indoklás alapján van lehetőség többletjuttatásra, ha egyébként az érintett pedagógus elérte legalább a megszerezhető pontszám 70 százalékát,
• átlag alatti teljesítményt nyújtók esetén többletjuttatást nem adható, a fejlesztés eszközeit az értékelőnek az értékelttel közösen kell megfogalmaznia és rögzítenie (pl. továbbképzésen való részvétel, óralátogatások).

Az értékelés folyamata

Az értékelés folyamata a személyes teljesítménycélok kijelölésével kezdődik. Ezt először a fenntartó végzi el az intézményvezetővel, mindig augusztusban. A pedagógusok aztán szeptemberben tesznek javaslatot személyes teljesítménycélokra, amelyeket egy személyes célkijelölő beszélgetés keretében hagy jóvá az intézményvezető. A teljesítménycélokat ezután írásban (a KRÉTA informatikai felületén) is rögzíteni kell.

A célok kijelölése után június-júliusban jön maga az értékelés. A pedagógust és az intézményvezető-helyettest az intézményvezető, az intézményvezetőt a fenntartó értékeli. Az értékelésbe be kell vonni az adott pedagógus munkájára rálátó munkaközösség vezetőket, tagintézmény-vezetőket. Ezután jön egy személyes értékelő megbeszélés évente egy alkalommal, ahol a vezetői és az önértékelés ismeretében megszületik a végleges értékelés. Valamint a teljesítményértékelés eredménye alapján megtörténik a bér differenciálás mértékének megállapítása a következő tanévre.

Már elkezdték tesztelni a rendszert

Az éles rendszert szeptemberben vezetnék be, de már februártól a tavaszi félév alatt 40-50 intézményben elkezdték tesztelni az értékelési rendszert. Júniusban és júliusban lesz egy tesztértékelés a Belügyminisztérium által megadott szempontok szerint, a tapasztalatok alapján pedig korrigálják a rendszert a szeptemberben tervezett éles bevezetésig. A minisztérium egy előző tervezetben azt javasolta, hogy a következő tanévben még ne legyen pénzügyi következménye az értékelésnek, ezt csak a 2024 szeptemberétől vezetnék be.

A pedagógus-szakszervezetek továbbra is tiltakoznak az értékelési rendszer ellen, aminek a megtervezésébe be se vonta őket a minisztérium, állításuk szerint csak a kész koncepciót kapták meg, ami egyáltalán nem tartalmazta a korábban megfogalmazott követeléseiket.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) levelet írt az Európai Bizottságnak és az Európai Parlament frakcióinak, amelyben felhívták az uniós döntéshozók figyelmét, hogy a magyar kormány nem tesz eleget a szélesebb körű szakmai és társadalmi egyeztetésre vonatkozó uniós vállalásainak, és az új teljesítményértékelési rendszerről sem volt semmilyen szakmai és társadalmi egyeztetés.