Az uniós pénz már a láthatáron, a tanárok fizetésemelése bizonytalan, a tiltakozás folytatódik

Miután a kormánynak december 12-re sikerült megegyeznie a Magyarországnak járó uniós támogatásokról, jövőre emelhetik a pedagógusok bérét. Arról, hogy ez már januártól várható-e vagy később, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden nem fogalmazott egyértelműen. Navracsics Tibortól átvéve a szót, ezt mondta:

„Ahogy lesz uniós pénz, attól a pillanattól kezdve a tanárbéremelés megvalósul.”

Gulyás ezt aztán azzal a politikai oldalvágással toldotta meg, hogy akkor jöhet januártól a béremelés, ha a megállapodást sikerül aláírni decemberben az Európai Bizottsággal, csakhogy Brüsszelben „a magyar baloldal és európai elvtársaik azon dolgoznak, hogy ez ne így legyen”. Ahogy az utóbb időben mindig, ehhez most is többször közbe-közbeszúrta, hogy a tanárbéremelés állítólagos megcsáklyázásán áskálódó baloldali európai parlamenti képviselők mindeközben nettó 6 millió forintot keresnek – mint ahogy egyébként a jobboldali fideszes EP-képviselők is.

Navracsics Tibor területfejlesztési minisztertől kedden azt tudhattuk meg, hogy a napokban aláírják a megállapodást az Európai Bizottsággal. A Bizottságnak ezután gyorsított eljárásban kell jóváhagynia az operatív programokat. Később Gulyás egy kérdésnél arról beszélt: nem tudni, a Bizottság támaszt-e még valamilyen feltételt a pénz kifizetéséhez, vagy január elsejével ezek a források megnyílnak.

Ha így lesz, akkor a februárban utalt januári bérekben akár már benne is lehet az emelés. Ha a folyamat esetleg megakad, azt az Európai Bizottság nem gonoszságból teszi, hanem azért, mert a pénzek kifizetését az EU alapjogi chartájának maximális betartásához köti (Lengyelország például emiatt vár több hónapja a már elfogadott támogatásaira).

Több mint 400 milliárd a pedagógus-életpályára

Milyen béremelésre számíthatnak a pedagógusok? A kormány legutolsó, október 13-i módosított ajánlata szerint ha megegyeznek az unióval,

jövőre 20,8 százalékkal, 2024-ben 25 százalékkal 2025-ben pedig a jelenlegi bázishoz mérten közel 30 százalékkal emelik majd a tanárbéreket.

A cél az, hogy 2025-re bruttó 777 ezer forint körül legyen a fizetés, és ekkorra a pedagógusok bére érje el a diplomás átlagbér 80 százalékát.

Az emelést hazai és uniós forrásokból fedeznék. Korábban az az ígéret is elhangzott, hogy 2030-ig fenn is tartanák a pedagógusbéreknek a diplomás minimálbérhez viszonyított 80 százalékos arányát. Ehhez azonban az unió csak két évig (2024-ig) finanszírozza az emelést. Onnantól tehát már saját erőből kell megoldania a kormánynak a megemelt fizetés értékállóságát.

Miből fogják finanszírozni a tanárok béremelését? Korábban gyakran emlegették ezzel kapcsolatban tévesen az uniós helyreállítási alapot (RRF), amiről most szintén született megegyezés. A tanári béremelést azonban nem ebből, hanem az elmaradott tagállamok felzárkóztatását szolgáló kohéziós alapok részét képező Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Pluszból (EFOP Plusz) fedezik.

A kohéziós alapok öt operatív programot tartalmaznak.

Ezek közül az EFOP Plusz célozza a pedagóguséletpálya-modell fejlesztését. 433,34 milliárd forintot fordítanának erre a célra.

Ezt az összeget még a 373,9 Ft/euró tervezési árfolyamon tüntették fel, mostani számítás szerint 474,4 milliárd forintot jelent.

A program célja, hogy a fizetések emelésével vonzóbbá tegye a pályát, megtartsa a fiatal, illetve a hiányterületeken (például matematika, természettudományos tárgyak) dolgozó tanárokat, és lehetővé tegye a minőségi munka differenciált elismerését.

Az EFOP Plusz teljes összege 1105 milliárd forint. Ennek 82,5 százaléka uniós forrás az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) támogatásával, 17,5 százaléka pedig hazai pénz a magyar költségvetésből.

A hírekben többször szerepelt, hogy a most szóban forgó öt operatív program közül három esetében a források 55 százalékát függesztik fel, de az EFOP Plusz nem tartozik ezek közé. Az 55 százalékos felfüggesztést most eredményként kommunikálja a kormány, mert korábban 65 százalékot akartak zárolni ezekből a forrásokból. Most tehát annak kellene örülnünk, hogy nem 3100, hanem „csak” 2600 milliárd forintot fagyasztanak be a jogállamisági aggályok miatt a településfejlesztési (TOP Plusz), a közlekedési (IKOP Plusz) és az energiahatékonysági (KEHOP Plusz) programoknál. A felfüggesztett összeg az operatív programokra szánt teljes, 10 ezer milliárdos keret több mint egynegyede.

A tüntetések sikere?

Azt azért nem árt rögzíteni, hogy a kormány eredetileg csak 10 százalékos béremelést ígért a tanároknak, akik már idén tavasszal is sorozatosan tüntettek, szeptemberben pedig állandósultak a sztrájkok, a polgári engedetlenségi akciók és az utcai megmozdulások. Ezek már javában zajlottak, amikor Gulyás Gergely bejelentette: gyorsabb ütemben fogják emelni a béreket az eredeti tervhez képest, így ez részben a pedagógusmozgalom sikereként könyvelhető el, még ha a kormány lépten-nyomon hangsúlyozza is, hogy egyetért a tanárok bérkövetelésével, és szeretne javítani a fizetéseken. Más kérdés, hogy a pedagógus-szakszervezetek ezt a béremelést élből elutasították, ami az októberi 21,1 százalékos inflációt és a novemberi 22,5 százalékos inflációt figyelembe véve talán valamelyest érthető is.

A szakszervezetek képviselői most sem úgy értékelik, hogy a lassan egy éve tartó pedagógustiltakozások sikerét látjuk. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja szerint ez a pénz amúgy is kevés, és nem konkrét ajánlatról van szó. Az érdekvédelmi szervezetek már régóta azonnali, 45 százalékos béremelést követelnek. Ez a követelésük azonban az uniós pénzekkel sem valósul meg: ha meg is érkezik január elején az uniós pénz, és meg is kapják januárra a fizetésemelést a tanárok, akkor sem fog teljesülni a 45 százalékos béremelés.

Totyik Tamás, a másik tanári érdekképviselet, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint 2023-ban nem azt kellene meghatározni, hogy hány százalék fizetésemelést kapnak a tanárok, hanem azt, hogy a diplomás átlagbér hány százalékát fogja elérni a bérük. Szerinte ez például a 20 százalékos infláció miatt sem lényegtelen kérdés. Totyik szerint is sok a bizonytalanság a fizetésemelésben: azt mondta, hogy írott formában szeretnék látni a megállapodást, addig nem tudják ezt értelmezni, a kiszámítás részleteit is szeretnék pontosan megismerni.

„Ettől a kormánytól a közoktatás soha semmit nem kapott ingyen”

A tanárok, diákok, szülők ráadásul közel sem csak a pedagógusok fizetésemeléséért küzdöttek egész évben. A szakszervezetek már régóta kommunikálják, hogy az oktatásügy problémáinak csak egy része a pedagógusok alacsony fizetése. A tanárok kilenc pontban foglalták össze a legfontosabb javaslataikat. Ezek között szerepel például a munkaterhek csökkentése és az érdekérvényesítő sztrájkjog elérése is.

A legutóbbi, MTVA előtti tüntetésen a diákok azt ígérték: „Folytatjuk!” És bár felmerülhetne, hogy a bejelentéssel elért fizetésemeléssel sokan megelégednek, és nem lesz további akció, a szakszervezetek ezt nem így értékelik.

Nagy Erzsébet azt mondta: őket ez a döntés a folytatásban nem fogja befolyásolni, mert már így is darabjaira esik a közoktatás. Sőt, azt mondta, hogy még visszalépésként is lehet értelmezni Gulyás Gergely szavait, mert a miniszter nem beszélt konkrétumokról. Ráadásul azt sem említette meg, hogy mindenképpen jár egy bizonyos béremelés a tanároknak akkor is, ha egyébként nem érkeznek meg időben a pénzek.

Ezzel Nagy Erzsébet arra a már említett 10 százalékos fizetésemelésre célzott, amit a kormány már korábban megígért az ágazatnak, és amit az uniós pénzektől függetlenül garantált volna jövőre.

Totyik Tamás szerint ettől a kormánytól a közoktatás soha semmit nem kapott ingyen, vagyis a béremelésnek valamilyen ára lesz.

Ő azt mondta, hogy a közoktatás teljes rendszerét át kell alakítani, például a Nemzeti alaptantervet modernizálni kell, csökkenteni kell a diákok óraszámát. A béremelésen kívül a szakszervezeteknek több sztrájkkövetelésük is van, így ő is azt mondta, hogy a törvényes munkabeszüntetést folytatni fogják.

Szerinte a diákok kisebb részben vonultak azért utcára, mert a tanárokat nem fizetik meg, nagyobbrészt azért vonultak ki, mert országos a szaktanárhiány. Ők is felismerték, hogy a továbbtanulásuk kerülhet veszélybe, ha például a kémiaórát a fizikatanár tanítja. Totyik Tamás azt mondta: a diákság elárulása lenne, ha nem küzdenének a Nemzeti alaptanterv átalakításáért, hiszen a jövő generációjának sokkal korszerűbb, a 21. század követelményeinek megfelelő tudásra van szüksége.