Új rekord: 22,5 százalékos a novemberi infláció, élelmiszerért majdnem másfélszer annyit fizetünk, mint tavaly ilyenkor

22,5 százalék volt az infláció novemberben, ami újabb több mint húszéves rekordot jelent. Az előző hónapokhoz hasonlóan ismét az élelmiszerek és a háztartási energia drágult leginkább, de ebben az adatban még nincs benne a benzinárstop megszüntetése, amelynek hatása majd csak januárban látszik. Elemzők szerint a következő hónapokban még gyorsulhat a drágulás, de 2023 közepétől már várhatóan lassulni fog.

2022. novemberben a fogyasztói árak átlagosan 22,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább – írta gyorstájékoztatójában a Központi Statisztikai Hivatal. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,8 százalékkal nőttek, azaz ennyivel lettek magasabbak az októberi értéknél, ami szintén rekord volt.

A friss inflációs adaton belül az élelmiszerárak drágulása a legjelentősebb, 2021 novemberéhez viszonyítva

43,8 százalékos.

• A tojás 102,9,
• a kenyér 81,8,
• a tejtermékek 79,
• a sajt 78,8,
• a vaj és vajkrém 77,3,
• a száraztészta 70,8,
• az édesipari lisztesáru 69,1,
• a margarin 60,3,
• a baromfihús 54,4,
• a péksütemények 54,0,
• a tej pedig 52,9 százalékkal kerül többe.

Az élelmiszerek között a liszt (8,7%) és az étolaj (3,2%) ára nőtt a legkisebb mértékben.

A háztartási energia 65,9 százalékkal emelkedett. Ezen belül a vezetékes gáz ára 124,3, a tűzifáé 60,1, a palackos gázé 52,1, az elektromos energiáé 28,3 százalékkal lett magasabb mint tavaly ilyenkor.

Bár sokan azt várták, hogy novemberre lassul majd már a drágulás üteme, ez közel sem történt meg. Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a benzinársapka eltörlése decemberben és januárban együtt 2,5 százalékkal növeli majd az inflácót. Kiss szerint 2022-ben így az 25 százalék lesz a teljes éves árnövekedés.

Az élelmiszereknél fáj a legjobban

Az utóbbi egy év drágulásából a legtöbbeknek a rezsicsökkentés átalakulása és az élelmiszerárak jelentős növekedése fájhat. De míg az új rezsiárak nem mindenkit érintenek, az élelmiszerek árváltozásával mindannyian találkozunk. Az élelmiszerek egy sor okból drágulnak, a legfontosabb közülük az energiaárak növekedése, a háború miatti termeléskiesés és az egész kontinenst sújtó aszály.

Az Európai Unióban viszont messze Magyarországon nőtt leginkább az élelmiszerek ára, ennek az okaival nemrég egy hosszú cikkben részletesen foglalkoztunk. A legfontosabb okok:

• a forint értékvesztése;
• az ársapkák és a választások előtti pénzosztás miatti keresletnövekedés;
• a magyar élelmiszeripar alacsony termelékenysége;
• korábban elmaradt áremelések hirtelen pótlása;
• valamint az, hogy az ársapkák és a különadók költségeit a többi terméken hozzák vissza a boltok.

Az élelmiszerek páratlan drágulását mi is dokumentáltuk: egy hétvégi nagybevásárlást modellező vásárlói kosarunk december és szeptember között, azaz 9 hónap alatt 39 százalékkal drágult. Az árak növekedése sokak megélhetését fenyegeti, jótékonysági szervezetek szerint az ételosztásaikon mostanában a hajléktalanok mellett megjelentek fix jövedelemből élő dolgozók és nyugdíjasok is.

Több mint egy éve tart, nem látszik a vége

Az infláció az egész világon 2021-ben kezdett el felpörögni, amikor hirtelen sok helyen egyszerre oldották fel a koronavírus-járvány miatti lezárásokat. Ekkor a gyorsan meginduló gazdaság miatt számos termékből hiány alakult ki, az égbe lőttek ki az energia- és alapanyagárak, és akadozni kezdtek a globális ellátási láncok.

Az európai helyzetet idén februártól az orosz–ukrán háború hatásai is rontották. A visszatartott orosz energiahordozók és a szankciók miatt leálló kereskedelem az EU keleti felében szinte mindenhol a 10-20 százalékos sávba lökte az inflációt.

Magyarországon a kormány sokáig piaci beavatkozással igyekezett mérsékelni az inflációt, a rezsicsökkentésen túl így ársapkát raktak az üzemanyagra és először hat, majd később nyolcfajta élelmiszerre. Az élelmiszerárstop hatásairól vita van, hiszen a kieső bevételt a kiskereskedők a többi terméken igyekeznek visszahozni.

A benzinárstop és a rezsicsökkentés fenntartása viszont sokáig tényleg mérsékelni tudta az inflációt, a régióból nyárig Magyarország lefelé lógott ki a drágulás ütemét tekintve. A rezsicsökkentés részleges megszüntetésével és a benzinárstop többlépcsős kivezetésével ezek az előnyök elolvadtak.

Vannak olyan hatások, amelyek jelentősen növelik a magyar inflációt a környező országokhoz képest. Ilyen:

• a forint elértéktelenedése az euróhoz képest, ami minden importált terméket (az alapanyagokon és az energián keresztül pedig minden terméket) drágít;
• valamint a kormány választások előtti brutális pénzosztása, amelynek részeként csak februárban 1500 milliárd forint hiányt dolgoztak össze a költségvetésnek. A pénzosztás értelemszerűen a kereslet megnövekedéséhez, ezen keresztül pedig dráguláshoz vezetett.

Ezek miatt mostanra a magyar infláció már a negyedik legnagyobb Európában, csak a balti államok előznek meg minket. Jövőre viszont már Matolcsy György szerint is nálunk lesz a legmagasabb az infláció az unióban.

A jegybank feladata lenne

Az infláció normális mértéken tartása minden országban a központi bank feladata. Ez nálunk a Magyar Nemzeti Bank, ők tavaly először a fékezés érdekében kamatemelésbe kezdtek, mostanra pedig számos pénzügyi intézkedést hoztak a drágulás megállítása érdekében. Más kérdés, hogy ez nem ér sokat, a nálunk érvényes 18 százalékos irányadó kamat nemzetközi összehasonlításban rendkívül nagynak számít, az infláció mégis tovább nő.

Nem véletlen, hogy december 5-én hétfőn egy parlamenti meghallgatáson Matolcsy György jegybankelnök hevesen kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját. Azt mondta:

„Szembe kell nézni azzal, hogy a pénzügyi, makrogazdasági mutatóink az Európai Unióban az első-második legrosszabb helyen vannak. Jövőre már a legrosszabb lesz, mert a 15–18 százalék között várható infláció a legmagasabb lesz az Európai Unióban. Szembe kell nézni azzal, hogy ha Magyarország nem változtat a gazdaságpolitikáján, ha nem hajt végre kétharmados gazdaságpolitikai fordulatot, akkor elveszíti az évtizedet, stagnálás, stagfláció következik. Ez most még visszafordítható, jövőre már nem.”

Matolcsy finoman már korábban is szembement a kormánnyal, nyilatkozataiból eddig is az derült ki, hogy úgy érzi: az MNB döntéseivel folyamatosan a kormány hibáit kell korrigálni. Hogy az általa várt döntések megszületnek-e, az még nem világos, de ma már egészen biztos, hogy 2023-ban is két számjegyű lesz az éves infláció.

Nemrég egyébként Orbán Viktor is szokatlanul őszintén beszélt a helyzetről, szerinte először 2023 decemberében várható 10 százalék alatti éves drágulás.