9 hónap alatt 39 százalékkal drágult a hétvégi nagybevásárlásunk

2022. szeptember 15. – 10:16

frissítve

9 hónap alatt 39 százalékkal drágult a hétvégi nagybevásárlásunk
Fotó: Wolfgang Kumm / DPA / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Covid, háború, aszály – mindenki érzi, hogy hónapról hónapra drágulnak a bevásárlások. A KSH szerint 12 hónap alatt 30 százalékkal növekedtek az élelmiszerek árai, mi kíváncsiak voltunk a gyakorlatra, és elmentünk a kiskereskedelemben piacvezető Lidlbe megnézni az árakat. Négy termék több mint a duplájára drágult, na de mi lett olcsóbb, és mit jelent ez a fizetésekhez képest?

Napra pontosan 9 hónap után 39 százalék drágulással találkoztunk a Lidlben, amikor végignéztük ugyanazoknak a termékeknek az árait, amelyeket decemberben is vásároltunk. Az eredmény jóval meghaladja a hivatalos statisztikát, a KSH szerint ugyanis augusztusban 30 százalék volt az élelmiszerek éves drágulása – ők ráadásul 12 hónapos időtávot vizsgálnak.

Az árak összevetésnél beleütköztünk néhány olyan brutális különbségbe, ami még minket is megdöbbentett.

  • A félbarna kenyér ára például 9 hónap alatt a duplájára növekedett (599 forint),
  • a mélyalmos tojásé pedig közel 120 százalékos áremelkedéssel 48 forintról 105 forintra drágult.

A kenyérben ráadásul az is megdöbbentő, hogy ez a kilós, félbarna vekni volt korábban a Lidlben kapható egyik legolcsóbb kalóriaforrás, így a brutális drágulása pont a legszegényebb vásárlókat érintheti rosszul.

Ez pedig egy általánosan jellemző trend. Amíg az olyan, a legtöbbek életében alapvető szerepet betöltő élelmiszerek, mint a tészta, a rizs vagy a kenyér mind jóval több mint ötven százalékkal drágultak az elmúlt 9 hónapban, addig a nélkülözhetőbb „luxustermékek” jóval kevésbé. Ilyen a csokoládé, a gyümölcslé, a fagylalt vagy a kóla.

Miért pont a Lidl árait hasonlítjuk össze? Egyrészt azért, mert a Lidl Magyarország legnagyobb forgalmú élelmiszer-kiskereskedője, amely ráadásul olyan gyorsan bővül, hogy árai néhány éven belül irányadók lehetnek az egész magyar piacnak. Másrészt a G7 összesítése szerint most már hónapok óta a Lidl a legolcsóbb diszkontlánc, azaz áraik növekedése még mindig kisebb, mint a versenytársaik drágulása.

Brutális árnövekedés

Na de mennyibe kerülnek most ugyanazok a termékek, amelyeket decemberben is végigvásároltunk? Májusban csináltunk már egy összehasonlítást, és ahhoz hasonlóan most is grafikonokon ábrázoljuk, melyik termék ára mennyit változott az elmúlt időben. Egy dolgot előre elárulunk: ha mostanában néhány ezer forinttal nagyobb szokott lenni a boltban a számla, akkor nem az étvágya és a mohósága nőtt meg, csak épp egy csomó gazdasági hatás egyszerre gyűrűzött be a pénztárcájába.

Ahogy a grafikonon látszik, szinte minden termék ára jelentősen nőtt az elmúlt 9 hónapban, némelyeké akár 3-400 forinttal is. A legnagyobb tételeket ezen a listán a húsok, a sajtok, az édességek teszik ki, de felzárkózott most már közéjük a vaj, valamint szintén jelentősen drágult az extra szűz olívaolaj és a Dr. Oetker mirelit pizza is.

Akkor mennyi is az igazi élelmiszer-infláció?

A KSH havonta közli azt is, pontosan melyik élelmiszer mennyivel drágult az előző év azonos időszakához, és az előző hónaphoz képest. A legutóbbi, augusztusi adatokat mi is ismertettük a Telexen, és érdekes összehasonlítani, hogy a boltokban járva mi valójában milyen árnövekedésekkel találkozunk.

Az infláció tavalyi felpörgése idején megjelentek már azok a hangok, amelyek szerint a KSH vagy nagyon rosszul méri az árak változását, vagy csal a számokkal. Ezt a kérdést mi is részletesen körbejártuk egy cikkben, a lényeg az, hogy a módszertan ugyan törekedhetne nagyobb pontosságra, de a csalás lehetősége gyakorlatilag ki van zárva. Az viszont elég érdekes, hogy a hivatalos 30 százalékos élelmiszer-infláció melyik árukategória milyen mértékű árváltozásából jött össze.

Mi persze nem tudományos módszerekkel dolgozunk, hanem csak egy – a többitől árban nem sokkal különböző – üzletlánc termékeit vizsgáltuk meg, amelyek így alakultak:

Az ábrán jól látszik, hogy a termékek döntő többsége durván drágult az elmúlt 9 hónapban. A négy 100 százalékos és afölötti árnövekedés mindenképpen megdöbbentő, de az is jól leírja a hazai élelmiszer-ellátás helyzetét, hogy a legtöbb áru 20-80 százalék között drágult. A szezonális hatások miatt olcsóbb lett a paradicsom, nem változott az alma és a szőlő ára, a hatósági árstopok miatt pedig szintén nem tudott jelentősen megdrágulni a napraforgóolaj, a búzaliszt, a cukor és a csirkemellfilé.

Na de vegyük végig sorban, mi áll a leggyorsabban dráguló termékek árváltozása mögött:

  • Lilahagyma (161 százalék): bár a növényszármazékok ára év közben hullámozni szokott, az nem túl gyakori jelenség, hogy valami 9 hónapon belül több mint két és félszeresére dráguljon, főleg, ha egy viszonylag jól eltárolható élelmiszerről van szó. Azt már egy korábbi cikkünkben írtuk, hogy a piaci viszonyokhoz képest a hagyma valójában nem most lett drága, hanem korábban volt nagyon olcsó Magyarországon, Olaszországban például decemberben is kétszer annyiba került, mint itt. Most viszont már nálunk is kilőttek a hagymaárak, leginkább azért, mert a magyar hagymatermesztés nem tudja felvenni a versenyt a külföldi öntözött ültetvényekkel, így idén rengetegen felhagytak vele. Ezt súlyosbította az aszály is, az ágazat kihívásairól és a makói hagyma megszűnéséről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
  • Mélyalmos tojás (119 százalék): a tojás ára már 2021 elején növekedett, és bár ma már visszasírnánk a 40 forint körüli átlagárat, valójában már akkor érződött a mostani válság előszele. Azóta először a takarmány kezdett el drágulni, később az energiaárak is az egekbe lőttek ki, majd az orosz–ukrán háború rátett még egy lapáttal a történetre. Idén nyáron aztán az évszázados rekordokat megdöntő aszály rontotta tovább a helyzetet, így legutóbb augusztus végén jelentett be 10 forintos áremelést a Tojásszövetség.
  • Kenyér (100 százalék): a búza a Covid utáni nyersanyagár-növekedés miatt már 2021 végén elkezdett drágulni, később pedig az egekbe szökő energiaárak is nehezítették a malmok dolgát. A februárban kitört orosz–ukrán háború miatt aztán idén több ezer négyzetkilométeren nem arattak, vagy beragadtak a készletek a kikötőkben. Ha pedig ez nem lett volna elég, a brutális szárazság miatt a szokásos 5,3 millió tonna helyett idén csak körülbelül 3,8 millió tonna búzát sikerült aratni Magyarországon, ami tovább emeli az árakat.
  • WC-papír (79 százalék): ahogy a nyersanyagok nagy része, úgy a papír alapanyagául szolgáló cellulóz világpiaci ára is az égbe lőtt ki a Covid-járvány első három hulláma utáni gazdasági újraindulás közepette. Ez pedig azóta sem enyhült, többek között az iskolakezdéshez szükséges füzetek és könyvek is 50 százalék körül drágultak idén a cellulóz árának emelkedése miatt.
  • Rizs (76 százalék): A rizs világpiaci ára nagyon sokáig el tudta kerülni a robbanást, sőt, idén év elején kifejezetten olcsó volt ez a termék. Az orosz–ukrán háború következtében kialakult élelmiszerválság miatt viszont egy idő után sokan a kieső búza helyett kezdték el vásárolni, ami feljebb tolta az árat. A világ nagy részéhez hasonlóan pedig a fő rizstermesztő Indiát is szárazság sújtja idén, ami miatt az ország korlátozta a rizs kivitelét, további drágulást okozva.

Az elmúlt másfél év eseményei tehát mostanra durván begyűrűztek a magyar élelmiszer-ellátásba, és az alapvető élelmiszerek nagy részét olyan mértékben drágították meg, amire több mint 25 éve nem volt példa. Magyarországon ugyanis utoljára 1995-ben drágultak 20 százalék fölött az élelmiszerek (akkor 31,5 százalékos áremelkedést mért a KSH), és esélyes, hogy idén szintén 30 százalék körüli lesz az éves élelmiszer-drágulás üteme. Arról, hogy a tojás, a tejtermékek és a húsok ára miért emelkedik, és a drágulásnak miért nincs még vége, ebben a cikkben írtunk részletesebben.

A különböző diszkontláncok árainak összehasonlítását Magyarországon először a G7 gazdasági portál kezdte el, amely 2020 óta minden hónapban levásárolja ugyanazt a vásárlói kosarat a Lidlben, a Pennyben, a Tescoban és az Aldiban. Az árak összehasonlítását és változásaikat ebben a cikkükben lehet böngészni.

9 hónap, 39 százalék drágulás, de semmi pánik

Szintén érdekes megnézni, hogy a különböző termékek árának változása összességében mennyivel drágítja meg egy átlagos magyar háztartás hétvégi bevásárlását. Azért, hogy ezt modellezni tudjuk, még decemberben összeállítottunk egy telexes vásárlói kosarat, amelybe azokat a termékeket válogattuk össze, amiből a legtöbb magyar háztartás vásárol. A következő listában 23 termék megadott mennyiségének decemberi és szeptemberi árai találhatóak.

Ez a vásárlói kosár decemberben még csak 15 676 forintba került, májusra 18 862 forintra drágult, mostanra pedig elérte a 21 844 forintos árat.

Ez azt jelenti, hogy most májushoz képest 16 százalékkal drágultak az élelmiszerek, decemberhez képest pedig 39,3 százalékkal.

Ezalatt az idő alatt persze a bérek is növekedtek, ezért érdemes megnézni, hogyan változott a vásárlói kosár ára a fizetésekhez képest. A decemberi nettó átlagbér kedvezmények nélkül körülbelül 328 ezer forint volt, és bár szeptemberi adat még nincsen, az utolsó hat nyilvánosságra hozott értéket továbbszámítva lehet becsülni, így mi most 357 ezer forinttal számoltunk. Ez alapján 9 hónap alatt a nettó bérek körülbelül 9 százalékkal növekedtek, ami jóval elmarad az élelmiszerek drágulásától.

A vásárlói kosár ennek megfelelően decemberben még csak a nettó átlagfizetés 4,8 százalékába került, májusra már 5,5 százalékát tette ki, szeptemberre pedig elérte 6,1 százalékot. A magyaroknak tehát az elmúlt hónapokban ezek szerint a számítások szerint is fizetésük egyre nagyobb részét költik élelmiszerekre, ami sokak relatív elszegényedéséhez vezethet.

Mi a Telexen kiemelten foglalkozunk az inflációval és az élelmiszerek drágulásával. Májusban cikksorozatot jelentettünk meg a drágulásról, augusztusban pedig a mezőgazdasági termékek árát az egekbe lövő aszályról is. Augusztusban 24 éves rekordot állítva 15,6 százalék volt az infláció Magyarországon, a drágulás általános okairól és gazdasági hátteréről pedig ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!