Kipróbáltuk az olasz és a magyar Lidlt: néhány termék harminc százalékkal olcsóbb kint

Régi legenda, hogy Nyugat-Európában nemcsak az itthoni fizetések többszörösét keresik az emberek, hanem olcsóbban is vásárolnak be a nálunk is ismert láncok ottani üzleteiben. Ez általában akkor tűnik fel, mikor az ember nyaralásból hazatérve még a határ túloldalán megy be bevásárolni, és ott csodálkozik rá, hogy a drágábbnak gondolt Nyugaton amúgy mennyivel olcsóbb egy konzerv vagy egy kiló sajt, mint itthon.

A jelenséggel korábban a G7 foglalkozott részletesebben, ők saját bevásárlólistájukkal összehasonlították már az osztrák, angol és francia Aldi- és Lidl-üzleteket is a hazaiakkal, néha egészen meghökkentő eredményekre jutva. Kíváncsiak voltunk mi is, hogy mennyire igaz a legenda, ezért egy korábban még nem vizsgált helyen, Olaszországban néztünk körbe, milyen árakra számíthatunk, ha legközelebb nyaralás közben bevásárolni támadna kedvünk.

Összeállítottuk egy 41 termékből álló listát, és egy munkanap különbséggel mindkét országban besétáltunk a Lidlbe lecsekkolni, hogy tényleg olcsóbbak-e kint a dolgok. Bár ilyen kilengéseknél az euró árfolyamát nehéz pontosan belőni, itt a január közepe táján aktuális 357 forinttal számoltunk.

A forint árfolyamváltozása egyébként hozzájárul az árak kismértékű torzulásához, a november–decemberi gyenge forinttal ugyanis 2-3 százalékkal drágábbnak tűntek az olasz termékek. Sajnos olyan, politikai aktualitást nyert árukat, mint a csirke far-hát, nem találtunk kint, úgyhogy kénytelenek voltunk hagyományosabb listával dolgozni.

Hol mennyibe kerül a hétvégi bevásárlás?

Hogy a száraz adathalmazt kicsit közelebb hozzuk a való élethez, összeraktunk egy 27 termékből álló vásárlói kosarat. Az összeállításnál megpróbáltunk egy átlagos magyar család hétvégi bevásárlásából kiindulni, kihagyva az eredeti listából azokat az élelmiszereket, amiket szerintünk kevesen vásárolnak, szezonálisak vagy drágák. Értelemszerűen olyan termékeket sem tudunk összehasonlítani, amik csak az egyik országban elérhetőek, például a trappista sajt. A kosár tartalma az árakkal a következő:

A vásárlói kosár ára Magyarországon 16  731 forint, Olaszországban pedig 21  582 forint, ami 30 százalékos különbséget jelent. Érdekesség egyébként, hogy a különbség nagyrészt a hústermékeknek köszönhető.

Ha a csirkemellet, a karajt és a szalámit is kivesszük a kosárból, akkor annak az ára Magyarországon csak 12 555 forint lesz, szemben az olaszországi 14 366-tal. Ez pedig már csak 16 százalékos különbséget jelent. Összeszedtünk egy-egy tízes listát azokból a termékekből, amik az egyik, illetve a másik országban sokkal drágábbak.

Ami kimagaslóan drága Olaszországban

A 41 termékből álló eredeti listán van néhány olyan tétel, ami Olaszországban jelentősen, néha többszörösen is drágább, mint itthon. Vannak olyanok közülük, aminek kulturális okai vannak (például az olaszok nem esznek annyi kenyeret, mint a magyarok), máshol különbözően árazzák a nagyobb márkák termékekeit (pl. Milka, Coca-Cola), illetve nagy a különbség a romlandó, élőmunka-igényes ételeknél is (hús, zöldség, gyümölcs egy része).

Következzen annak a tíz élelmiszernek a listája, amelyek a legdrágábbak az olaszoknál a magyar árakhoz képest:

• kenyér (+216%)
• csirkemellfilé (+118%)
• hagyma (+101%)
• sertéskaraj (+66%)
• Coca-Cola (+62%)
• mirelit fagylalt (+52%)
• bőrös lazacfilé (+51%)
• burgonya (+37%)
• kockasajt (+32%)
• Milka csoki (+30%)

Bármilyen hihetetlenül hangzik, hogy Olaszországban a kenyér a magyarországi háromszorosába kerül, de ez a helyzet. Míg itthon egy kilós kenyér 299 forint a Lidlben, addig kint nem is létezik ez a kiszerelés. A legnagyobb pékáru a 0,75 kilós fehér vekni, ami 1,99 euróba kerül – átszámolva ez pedig bizony 946 forintos kilónkénti ár.

Kétszeresnél nagyobb különbséget mutat még a csirkemell és a hagyma, ez utóbbira nem sikerült magyarázatot találni azonkívül, hogy máshol nem esznek annyit belőle, mint Magyarországon. Érdekesség az amúgy nemzetközi márkának számító Coca-Cola és Milka csoki árkülönbsége, hiába hasonló ugyanis valószínűleg az előállítási költség, mégis egészen más árba lövik be a terméket.

Ami olcsóbb Olaszországban

Ha túlságosan elbíztuk volna magunkat azzal, hogy Olaszországban egy jó reggelit sem tudnánk megenni a családdal a 946 forintos kenyéráron, jöjjön azoknak a termékeknek a listája, amikért viszont az olaszok fizetnek sokkal kevesebbet:

• babkonzerv (-37%)
• olívaolaj (-34%)
• paradicsomkonzerv (-32%)
• spagettitészta (-30%)
• mortadella (-24%)
• szeletelt edámi sajt (-16%)
• paradicsom (-16%)
• gouda sajt (-12%)
• vaj (-11%)
• gyümölcsjoghurt (-11%)

Közhely, hogy a tartós élelmiszerek és a konzervek olcsóbbak Nyugat-Európában, mint nálunk, na de ennyivel? A 30 százalékos vagy afölötti különbség a bab- és a paradicsomkonzerv esetében elég jelentős, és erre nincs is kézenfekvő magyarázat. Azt még megérti az ember, hogy az olívaolaj, a spagettitészta és a mortadella, mint az olasz konyha elengedhetetlen részei, kint ennyivel olcsóbbak, de a tejtermékeknél is szembetűnő különbség van.

Hány bevásárlás jön ki egy átlagfizetésből?

Hiába kerül kevesebbe Magyarországon összességében ez a vásárlói kosár, nem mindegy, hogy mekkora fizetésekből kell ezt kigazdálkodni. A legfrissebb, mindkét országban elérhető hivatalos nettó átlagbér a 2020-as, akkor ez Olaszországban havi 1770 euró volt, ami mai árfolyamon 631  890 forint, szemben a magyar 268  405 forintos havi eredménnyel. Frissebb adatok hiányában ezeket fogjuk összehasonlítani.

Egy hétvégi lidlös nagybevásárlás tehát Magyarországon a nettó átlagbér 6,16 százalékába kerül, míg Olaszországban mindössze 3,41 százalékába.

Érdekes megvizsgálni az árak nettó értékét is, azaz mennyit kellene fizetni, ha nem lenne áfa az élelmiszereken. Magyarországon néhány kivételt leszámítva szinte mindenre érvényes a világrekord 27 százalék áfa, ez alól ebben a listában csak a húsok, a tojás és a tej kivétel. Olaszországban viszont az élelmiszerekre alapvetően 4 és 10 százalékos áfa vonatkozik, csak olyan termékekre kell megfizetni a teljes, 22 százalékos adót, mint a vécépapír vagy a Coca-Cola.

A vásárlói kosárból Magyarországban 16 532 forintból 2675 adó, azaz összesen a fizetett pénzünk 16,2 százaléka megy az államnak. Ez Olaszországban 21 582-ből 1662 forintnak megfelelő összeg, ami a számla 7,7 százaléka. Összesen tehát arányaiban több mint kétszer annyi adót fizetünk itthon, mint amit az olaszok fizetnek kint.

A vásárlói kosár nettó összehasonlítása egyébként még nagyobb árkülönbséget mutat: ha levonjuk az adót, és csak azt nézzük meg, hogy a Lidl mennyit kér el ezekért a termékekért, akkor az eredmény 13  857 forint a 19  920-szal szemben, ami már 44 százalékos árkülönbség, Olaszországban tehát majdnem másfélszer annyira árazza ugyanazokat a termékeket a Lidl.